Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-04 / 53. szám

6 GAZDASÁG 2013. MÁRCIUS 4., HÉTFŐ Várt fölötti eredmény és osztalék a Bayertől ÚJ csúcsra tört a Bayer ár­folyama, miután a társaság a vártnál jobb üzemi eredmény­ről számolt be. Az örömöt to­vább növelte, hogy a vezetőség által javasolt 1,9 eurós osztalék nagysága is meghaladja a tava­lyi értéket és az elemzői kon­szenzust is felülmúlja 10 cent­tel. Az árbevétel 9 862 millió euró lett, ami 5,5 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi érték volt, és az egy­szeri, speciális tételek nélküli 1 825 milliós EBITDA 18,4 szá­zalékkal haladta meg a 2011-es eredményt. Az egyszeri tételek nagysága jelentősen megha­ladta a tavalyi értéket, aminek hatására a korrigálatlan EBIT­DA és az adózott eredmény is elmaradt a várakozásoktól, azonban ezek rendkívüli hatá- * sa miatt nem bizonytalanította el a befektetőket. A jövővel kapcsolatban is optimista kilá­tásokat fogalmazott meg a Ba­yer, 2013-ban 4 és 5 százalék közötti növekedést várnak. ■ Nagy András Kontinensen kívül teijeszkednek az európai bankok az európai bankok egyre in­kább a kontinensen kívül igyekeznek terjeszkedni. Az európai társadalom folyama­tosan öregszik, a pénzügyi lefedettség már szinte teljes­nek tekinthető, vagyis a piac egészének növekedési lehe­tőségei erősen korlátozottak, a bankok terjeszkedése csak más piaci részesedésének meg­szerzésével lehetséges. A világ más pontjain teljesen ellenté­tes trendek láthatóak, például Ázsiában, Dél-Amerikában és Törökországban is, a lakosság átlagéletkora csökkenő tren­det mutat, miközben a pénz­ügyi lefedettség továbbra is alacsony színvonalú, vagyis van tere a terjeszkedésnek. A spanyol bankok már eddig is Latin-Amerikában fektettek be, most a BNP jelentette be, hogy Brazíliában duplájára nö­veli vagyonkezelési üzletágát, a Deutsche Bank pedig Török­országot vette célba. ■ N. A. Pozitív árfolyamreakció a Telefonicától gyenge negyedéves ered­ményt tett közzé a spanyol telekommunikációs társaság, a Telefonica, azonban még így is meghaladta a várakozásokat. A negyedik negyedéves ered­mény 473 millió lett, az árbe­vétel 2 százalékkal alulmúlta a tavalyi számot. Ráadásul Íror­szágban 527 milliós leírásra és Venezuelában is jelentős leírá­sokra kényszerült a deviza le­értékelésének eredményeként. Ugyanakkor az egy részvényre jutó tisztított eredmény 15 cent helyett 45 cent lett. ■ N. A. FORRÁS: ERSTE BANK HUNGARY ZRT. ÉS ERSTE BEFEKTETÉSI ZRT. - ELEMZÉS Szlovákiában gyorsabban és piaci alapon is megtérülnek a közvilágítás-korszerűsítési projektek, van bankhitel, az önkormányzatok fizetőképe­sek. A Grep Zrt. leánycéget alapított az ottani lehetősé­gek kihasználására. B. Horváth Lilla Magyarországon 40-60, Szlo­vákiában 60-80 százalékos költségmegtakarítás érhető el a közvilágítás korszerűsítésé­vel és szabályozásával. Északi szomszédunknál azért nagyob­bak a tartalékok, mert az itte­nieknél kevésbé korszerűek a létesítményeik, s mert míg a hazai települések jellemzően 30 százalékos világításcsökkentést fogadnak el az éjszakai órák­ban a csúcsvilágításhoz képest, a szlovákiaiak belemennek 70 százalékosba is. így az ottani beruházások hamarabb térül­nek meg, ám az e területre sza­kosodott Grep Zrt.-t nemcsak ez, hanem a kedvezőbb finanszíro­zási környezet is arra, késztette, hogy beindítsa szlovákiai leány- vállalatát. „Ott üzleti alapon is életképe­sek ezek a projektek, a bankok versenyeznek, hogy hitelezhes­senek. Most átadott lekéri (hro- novcei) beruházásunk például 3 százalék alatti euró hitelhez jutott, de az átlagos szlovákiai beruházási hitel kamata is csu­pán 3-5 százalék” - válaszolt a Világgazdaságnak Horváth Szilveszter, a társaság vezér- igazgatója. Szlovákiában az ön- kormányzatokat törvényi erő kényszeríti a kiszámítható gaz­dálkodásra: az éves költségve­tésük 50 százalékánál nagyobb tartozásuk nem lehet. Lekéren a cég 73 százalékos energia-megtakarítást garantál ledes megoldásával. A beruhá­zás költségeit az elért megtaka­rításból fizeti vissza a banknak település. A Grep az idén más­fél millió eurónyi hasonló, szlo­vákiai projektet tervez, közben szerbiai megjelenésről is tárgyal, Magyarországon pedig - ahol a vezérigazgató szerint támoga­tással 10-15, piaci alapon 100- 150 településhez szervezethető meg a finanszírozás - , újabb előkészített projektjei vannak az E-Onnal. Legutóbb a komlói közvilágítást újította fel (támoga­tás nélkül) és nemrég zárta le ki­sebb, palkonyai fejlesztését. Az 50 milliárd forintosra tehe­tő hazai szegmensben a Grep a fiatalabb és kisebb piaci részese­désű szereplők közé tartozik. Ná­la érdemben nagyobb például az E-OS Innovatív Energetikai Zrt., amely 90 százalékban szintén le­des lámpákat telepít. Mancz Ivet­te, a társaság közvilágítási üzlet­ágvezetője elmondta, egyrészt a várható megtérüléstől függ, hogy led, vagy kisülőcsöves fényforrá­sú lámpatesteket szerelnek-e fel, másrészt az útvilágítási szabvá­nyoktól. Cége tavalyelőtt adta át a s szolnoki Tisza-híd új világí­tását, korszerűsítette hódmező­vásárhelyi közvilágítását, utób­bin 53 százalékkal nőtt a meg- vüágítás és 33 százalékkal esett az energia-felhasználás. Tavaly Siófokon 2520 lámpatestet lecse­rélése után 47 százalékkal lett kisebb az érintett terület áram- fogyasztása. Az piac hazai úttörője az Elmib Zrt. 2010-ig bő 420 önkormány­zat közvilágítási rendszerét újí­Mások is számíthatnak támogatásra a 749,5 millió forintos, fele­részben uniós támogatású hód­mezővásárhelyi projekt átadá­sakor közölték, hogy annak kedvező tapasztalatai esetén hasonló konstrukcióban továb­bi önkormányzatok is támoga­táshoz juthatnak. Ez épp most van a küszöbön: nemrég füg­gesztették fel az érintett KE- OP-pályázatot, amelyen össze­sen ötmilliárd forintból 85 szá­zalékos állami támogatást kap­hatnak a nyertesek. Piaci véle­mények szerint a GE gyáraknak otthont adó Zalaegerszeg és Nagykanizsa is befutónak érez­heti magát. ám van gond is: egy új szabá­lyozás az adott település lakos­sága alapján határozza mega közvilágítási beruházáshoz ad­ható támogatást. Ezen a szakma szerint azért lenne célszerű vál­toztatni, mert a szétterülő, alföl­di településeken sokkal többe kerülnekeprojektek, mintáz azonos lélekszámú, kisebbeken. tóttá fel, s aktív a róla levált Ene- rin Kft. is. Magyarországon a GE gyárt ledeket Nagykanizsán, a tatabányai Wemont Kft. pedig a napokban jelezte, hogy led-ala- pú, energiatakarékos közvilágí­tási lámpát fejlesztett ki. HIRDETÉS Az egyenlő bánásmód mindenkit megillet! Érte már Önt hátrányos megkülönböztetés valamely védett tulajdonsága életkora, neme, gyermekvállalása, fogyatékossága és egészségi állapota, faji vagy etnikai származása, vallása, sze­xuális irányultsága vagy családi állapota miatt? A diszkrimináció jogellenes! Az egyenlő bánásmód követelményét minden jogviszonyukban kötelesek megtartani a közhatalmi feladatot ellátó szervek, ha­tóságok, önkormányzatok és a szolgáltatást nyújtók. Ha igen, akkor dönthet úgy, hogy az Egyenlő Bánásmód Ható- Tájékozódjon jogairól és jogorvoslati lehetőségeiről sághoz (EBH) fordul, hogy érvényesítse jogait, és megőrizhesse megyei ügyfélszolgálatainkon! emberi méltóságát. Az EBH országos hatáskörű, autonóm államigazgatási szerv, amely a sérelmet elszenvedő fél kérelmére jár el. A panaszos levélben, személyesen és telefonon is felkeresheti a hatóságot. A társadalmi és érdek-képviseleti szervezeteknek lehetőségük van közérdekű igény érvényesítésére. Dr. Simon Ágnes, egyenlőbánásmód-referens Heves megye Tel.: 06 30/266-6510 E-mail: dr.simon.agi(ő>t*online.hu További információk: www.egyenlobanasmod.hu Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu 06 40 638 638 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. •ORSZÁG MEGÚJUL Szigorítást hozhat Európában a lóhúsbotrány A közelmúlt lóhúsbotránya felerő­sítheti azokat a hangokat, ame­lyek a húskészítmények jelölései­nek változtatását szorgalmazzák az unión belül. Az elképzelés szerint nem csupán a tőkehúsok, hanem a húskészítmények eseté­ben is pontosan jelölni kellene a a csomagoláson az eredetet. Mind­ez azt jelentené, hogy például egy szalámin egyszerre kellene feltüntetni, hogy abban német, dán, magyar, esetleg lengyel ser­téshús van. A kérdés egyelőre vita tárgya, ám a döntéshozókat a botrány a szigorítás irányába terelheti. „Valószínű, hogy ez az európai politikára hatással lesz, ám egye­lőre nem tudható, hogy mi lesz a végeredmény” - nyilatkozta la­punknak Szöllősi Réka. Az Élel­miszer-feldolgozók Országos Szö­vetségének titkára hozzátette: „az élelmiszeripar érdeke minden­esetre az lenne, hogy ha már szi­gorítás lesz, akkor azt átgondolt módon hajtsák végre, és minden piaci szereplőre egyformán érvé­nyes legyen.” A változás egyik meglepő hangja a napokban a brit Tesco volt. „Nem lehet biztosra venni, hogy a Tesco beszállítói láncá­nak mélyreható reformja miatt nem fognak majd többet fizetni a vásárlók az élelmiszerért” - je­lentette ki a kereskedelmi lánc vezérigazgatója a Telegraph-nak adott interjújában. Philip Clarke a lapnak elmondta: cége reformo­kat fog bevezetni válaszul. Ezek egyike a „közelebbről történő be­szerzés lesz”, melynek értelmé­ben több terméket fognak vásá­rolni brit farmerektől. „Hagyományosan az angol piac nem jelentős magyar húsfeldolgo­zók számára, de néhány hazai cég szállít kisebb-nagyobb tételeket a szigetországba” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Éder Tamás. A Hússzövetség elnöke hozzátette: „a magyar élelmiszeripart ugyan­akkor nehéz helyzetbe hozhatja, ha a mostani lóhúsbotrány felerő­síti Európa-szerte a protekcionista törekvéseket. Magyarország alap­vetően exportőr ezen a téren. Bár a feldolgozott termékek aránya az utóbbi időben csökkent az alap­anyagok javára, Magyarország még mindig pozitív egyenleget tud felmutatni az agrár- és élelmi­szertermékek terén. Éppen ezért az országnak nem érdeke, hogy az Európai Unión belüli szabad áru­mozgást gátló folyamatok indulja­nak el” - tette hozzá az elnök. Éder Tamás szólt a tőkehúsok és a készítmények jelölési szabá­lyairól is. „A készítményeknél az összetevők eredetének megjelölé­se bonyolult logisztikai, informa­tikai és dokumentációs feladat elé állítaná a húsipari feldolgozókat. Ráadásul ez felfogható bújtatott protekcionista intézkedésnek” - vélekedett az elnök. ■ B. L. Élelmiszerek, italok, dohány külkereskedelme (folyó áron, millió euró) 2001-2011 VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH Belép a szlovák piacra a Grep megtérülés Az energiatakarékos és szabályozható megoldásoké a jövő

Next

/
Thumbnails
Contents