Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-25 / 70. szám
HORGÁSZ AT-VAD ASZ AT 2013. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ HIRDETÉS A halőr jogai: közfeladatokkal erősödhetnek horgászvizek A tavalyi évben elfogadott rendészeti törvény együttesen szabályozza a halászati őrök, a mezőőrök, a hegyőrök, a természetvédelmi őrszolgálat, a hivatásos vadászok és erdészeti szakszemélyzet tevékenységét. A halászati őrök kötelezettségeit és a velük szembeni elvárásokat a halászatról és horgászatról szóló törvény szabályozza. A rendészeti törvény a halőrt közfeladatot ellátó személynek minősítette. A hivatásos és a megbízással foglalkoztatott halőrök új rendészeti szolgálati igazolványt és jelvényt kapnak. A rendészeti okmányokkal rendelkezők a törvényben biztosított jogokkal fognak rendelkezni. A végrehajtási rendelet módosítása következtében bizonyos szakmai kérdésekben majd továbbra is a halászati hatóság felügyeleti jogkörébe tartoznak a halőrök. A horgászok tájékozatlanságból néha megkérdőjelezték a hivatásos halőrök igazoltatási lehetőségét. Ez és ' más jogkörök a rendészeti igazolványokkal rendelkező halőr esetében még tovább erősödnek a jövőben. Gólyakosár a biztonságért madárvédelem Nemzeti jelképünk megérdemli a biztonságot Az új technikai eszköz fontos gólyáink megóvásában, de a madarakkal való emberi bánásmód is segíthet e szárnyasok megtartásában településünkön oldalszerkesztő: DamfAma TELEFON: 36/513-600 HIRDETÉSI ÜGYBEN: 36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb április 10-én jelenik meg. A Magyar Madártani Egyesület 1974-es megalakulásakor négy fő területen kezdte el munkáját: ragadozómadár- és fehérgólya-vé- delem, madárgyűrűzés és környezeti nevelés. DamfAnna Az első két program kapcsán kiderült, az elektromos áramütés és vezetéknek ütközés mekkora károkat okoz. Ezért az egyik legfőbb feladat e probléma kezelése volt. így született meg a gólyafészek-magasító állvány, a „gólyakosár” és a szigetelőpapucs, ami az első lépés volt középfeszültségű oszlopok kereszttartóinak madárbaráttá tételében. A magyar gólyaállomány zömmel lakott területeken és a kisfeszültségű légvezetékek oszlopain fészkel. Ezeken, s a külterületeket keresztül-ka- sul átszelő középfeszültségű vezetékhálózaton ezres nagyságrendben pusztulnak el év- ről-évre csak Magyarországon. A probléma kezelésének egyik fontos elemét képezik azok a gólyakosarak, melyek segítségével a fészkek biztonságosan a feszültség alatt álló drótok fölé emelhetőek. Az áramütés kockázata a fehér gólyákat - a madarak között egyedülálló módon - röp- képtelen fióka korban is veszélyezteti. Sok állat már a szárny- próbálgatáskor szerencsétlenül jár, mert az oszlopfejeken közvetlenül a feszültség alatt álló vezetékekre épült fészkekből a kirepülés-kö- zeli korú fiókák szárnya köny- nyen a drótokhoz érhet, így zárva az áramkört, ami a madár testén keresztülfolyva azonnali elhullást, de minimum égési sérüléseket okoz. A pusztítást fokozza, hogy az akaratlan izom-összehúzódás miatt a balesetet szenvedett madár szinte mindig a földre zuhan, további csonttöréseket is elszenvedve. A hazai fehér gólyafészkek többsége a kisfeszültségű települési elektromos hálózat oszlopaira épült. Főleg esős időben válnak veszélyesekké, mert ilyenkor még nagyobb a rövidzárlat veszélye, ami nem csak a madarak életét fenyegeti, de a fészek áramfogyasztóként is viselkedik, és egész településrészeken okozhat több órás áramszüneteket. Nem ritka, hogy a legveszélyesebb vezetékszakaszokon teljes fészekaljak is halálos áramütésben pusztulnak el. A Magyar Madártani Egyesület által tervezett gólyakosár fészekalapból és a fészekalapot tartó állvány. Az egy méter átmérőjű fészekalap vázát 4*6 Civil közösségek is vásárolhatnak gólyakosarat egy-egy gólyakosár néhány tízezer forintos árát megfelelő kommunikációval, az egész lakosságot elérő hasznos kampánnyal akár egyéni, akár céges adományokból fedezni lehet, de ezt a feladatot természetesen az önkormányzat vagy éppenséggel az áramszolgáltató szervezet is vállalhatja. Némi körültekintő és ügyes szervezéssel pedig a gólyakosár kihelyezési költségei is csökkenthetőek, különösképpen akkor, ha rá tudjuk beszélni a megfelelő daruskocsival rendelkező vállalkozót arra, hogy ingyen vagy kedvezményes áron biztosítsa e munkához a gépet és a hozzáértő kezelőket. centiméteres és 100 centiméter hosszú zárt szelvény és egy erre merőlegesen álló szögvas alkotja, amit köralakban keretez egy vastag laposvas, az egészet befedi egy szálakból álló betonvas háló. A fészekalapot tartó állvány vascsövei egymástól 20 centire helyezkednek el. A gólyák védelme nem csak érzelmi és természetvédelmi kérdés. Az áramellátás folyamatossága miatt ez a lakosság, az önkormányzatok és az áramszolgáltatók közös érdeke is. Ezért az oszlopfejekre épült fészkek és a szerencsétlenül járt madarak okozta rövidzárlatok megelőzésében e szereplők közösen tehetnek. A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek, ezért á fokozottan védett fehér gólyák fészkeinek magasító kosárra emeléséhez a zöldhatóság vészhelyzetek kivételével csak a költési időszakon kívül ad engedélyt. Üres gólyakosarak kihelyezéséhez nincs szükség hatósági engedélyre. Egy elsőéves fészek áthelyezése vagy új gólyakosár-mű- fészek kihelyezése 30-40 perc alatt is elvégezhető. Egy több mázsás monstrum átemelése vagy lebontása akár 2 óránál is több időt igényelhet. Világszerte keresett a hazai fogoly húsa a vadpiacon telepítés Nem sokon múlt az ' előző század hetvenes éveiben, hogy végleg eltűnjön a fogoly a magyar élővilágból. Addig ugyanis szabadon lehetett vadászni erre az elég gyakori madárfajtára. Ámde nem csak ez, hanem a nagytáblás nagyüzemi mező- ' gazdaság térhódítása, illetve az ezt kísérő általános és drasztikus vegyszerhasználat is nagyban oka lett a már-már végletes állománycsökkenésnek. A megpróbáltatások során az egyes családok mind mesz- szebb sodródtak egymástól, ami ellehetetlenítette a foglyok szaporodását, lévén, hogy a fiatal madarak mindig más családból választanak párt maguknak. Mivel az 1950-60-as évekig jellemző mozaikos, kisparcel- lás, jó búvóhelyes mezőgazda- sági művelés nem állt vissza a rendszerváltozással sem, a madarak továbbra is kiszolgáltatott helyzetben maradtak. ■ Nem maradt más a vadgazdálkodóknak, mint fogoly-minta- területeket kijelölni. A telepítés után a visszavadí- tás elég kényes folyamat: ekkor dől el ugyanis, hogy a foglyok megtalálják-e helyüket a vadonban. Szerencsére többnyire igen, olyannyira, hogy a felnőtt példányok párt választanak más családokból, s szabadon szaporodnak. A fogolyállomány megőrzése érdekében az erdőgazdaság dolgozói a területet művelő mezőgazdászokkal és földtulajdonosokkal is együttműködnek. Ennek része a változatos vetés- szerkezet kialakítása, továbbá a madarakra tekintettel végzett mezőgazdasági munka is. Ezért a táblaszegélyeket, árokpartokat csakis költés után kaszálják, a betakarításkor pedig úgynevezett vadriasztó láncot szerelnek a gépekre, így nem okoznak kárt sem a foglyokban, sem más apróvadban. Noha a magyar fogoly húsa világszerte igencsak keresett csemege, a visszatelepítési programnak nem elsődleges célja a vadászat, hanem hogy újra benépesüljön apróvaddal a magyar határ. Az állami horgászjegy forgalmazásáról biztonság A szabályszegőket szeretnék kiszűrni a vizek környékéről Az állami horgászjegy kiadásánál a forgalmazóknak 2013-tól használniuk kell a NÉBIH által kifejlesztett „SZÁK” nevű programot. A cél, hogy segítse az állami horgászjegyet váltók nyilvántartását és kiszűrje azokat, akik nem jogosultak az állami horgászjegy váltására. Az állam így akarja kiszűrni a szabálysértési-, büntetőeljárások alatt álló horgászokat, akik emiatt az állami horgászjegy váltásától három hónaptól három évig el vannak tiltva. Az állami horgászjegyek forgalmazását sokáig a horgászszervezetek végezték az állam szerveivel szerződéses viszonyban. A forgalmazás a szerződésekben rögzítettek alapján gond nélkül folyt az ország 720 településén, ahol az egyesületek székhelyei találhatók. Az új állami szoftver használati kötelezettsége segít a cél megvalósításában, de az állami horgászjegy kiadását még nem könnyíti meg. A horgásznak ugyanis továbbra is írásban kell nyilatkoznia a horgászattal kapcsolatos büntetlenségéről, majd pedig a jegykiadó a szoftver segítségével meggyőződik arról, hogy valóban kiadható-e az igénylőnek az állami horgászjegy. Ha igen, úgy folytatódik az eddig is kézzel végzett okmánykitöltés. Szigorodik az elkövetkezőkben a szabályszegők elleni fellépés Újra kaphatók a boltokban Félix Endre vadászkönyvei könyvajánló Félix Endre a múlt évszázad talán legjelentősebb hazai vadászkynologusa volt. Szaktudását számos hazai kutyás szervezet hasznosította. Az 1920-40-es években jelentek meg a mai napig is iránymutató publikációi, akkoriban hazánkat vadászkutyás nagyhatalomként tisztelték. A hazai vadászoknak, vadászkutyásoknak szánt alapmű trilógia (Kezdő Vizslás Kézikönyve, Az apróvad vadászata vizslával és a Vadász és vizslája) mára már csak antikváriumi ritkaság. A kiskönyvek fő elemei a magyar vadász-szakirodalomnak és vadászkultúrának. Szerencsére a mai vadászatra jogosultak egyre nagyobb tábora ismeri fel, hogy kellően képzett vadászkutya nélkül a vadászat etikátlanabb, eredménytelenebb és kevésbé szórakoztató. A jól képzett és bevezetett vadászkutyák elengedhetetlen szereplői a vadászatnak. Vadászaink nélkülözni kénytelenek a magyar körülményekre, vadászati hagyományokra, nálunk nevelt vadászkutyafajtákra íródott szakirodalmakat. Az elmúlt 60-70 évben elvétve jelent meg magyar szerző tollából vadászkynolo- giai irodalom, úgy, hogy Nemzeti Kincseink között 4 hazai vadászebfajtát is tudhatunk. t I Pár ezer forintos ráfordítással mindig megelőzhető a gólyák pusztulása.
