Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-23 / 69. szám
6 GAZDASAG 2013. MÁRCIUS 23., SZOMBAT Most kell lakást venni ingatlan Az orosz és kínai vásárlók nem lendítik föl a piacot Újonnan épült lakások száma 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 35543 43 913 41084 33864 31994 20823 1 12655 110560 FORRÁS: KSH A BUX index alakulása (pont) Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft PANNERGY 403 3,33 26 RABA 864 1,76 11 DANUBIUS 3070 0 0 TVK 1850-0,53 0 MTELEK0M 407-0,73 641 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft ANY 488-0,81 34 APPENINN 292-1,35 11 CIGPANN0NIA 226-1,73 1 DANUBIUS 3070 0 0 EGIS 18470-1,7 132 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 03.22.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. máj. 66000 Malmi búza index 2013. máj. 66000 Takarmánybúza 2013. máj. 64900 Takarmánykukorica 2013. máj. 60000 Tak.kukorica index 2013. máj. 60000 Takarmányárpa 2013. máj. 61000 Olaj napraforgó 2013. máj. 141000 Olajnapraforgó index 2013. máj. 141000 Repce 2013. aug. 130000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. március 22-én: 0 €/Ft 306.36 1.36 Ft a s/Ft 235,75-0,40 Ft él CHF/Ft 250,44 0,81 Ft él €/$ 1,2993 0,0079 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 03.22.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 297,84 316,26 CIB Bank _______________294,79 376,05 Ci tibank________________294,53 319,07 Er ste Bank 298,11 315,29 FHB Bank_______________298,24 316,06 K&HBank__________296,78 313,88 MK BBank______________297,21 315,59 OT P Bank______________298,91 315,49 Ra iffeisen Bank 297,72 316,14 Tavaly negyedannyi lakás épült, mint 8-9 éve, és nem élénkül a használt ingatlanok piaca sem. Állítólag az árak idén sem emelkedni, sem süllyedni nem fognak, de a piacnak nem kedvez a fogyasztói bizalom hiánya. Demeter Kálmán „Az ingatlanpiac - az árak és a forgalom szempontjából - elérte a mélypontját. Mivel számottevő' árváltozásra már nem lehet számítani és az államilag támogatott kedvezményes lakáshitelek januártól több pénzintézetnél is elérhetők, az eddig elhalasztott vásárlásokat érdemes újra megfontolni. Segítség lehet a vásárlóknak a kormány által tervezett „félszocpol” újbóli bevezetése, ami a használt lakások forgását élénkítheti” - jelentette ki Borsi László, a Lakásvásár Média Csoport elnöke abból az alkalomból, hogy péntektől vasárnapig rendezik meg a 21. Fundamenta Lakásvásárt, ahol az új és használt lakáskínálat mellett kedvezményes hitellehetőségekről is lehet tájékozódni. A Lakásvásár közleménye ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy szakértők szerint nem lehet számítani lakáspiaci árrobbanásra, ám az ingatlanpiac alapvető problémája továbbra is a gazdasági helyzet iránt megmutatkozó bizalomhiány. A potenciális vásárlókat visszatartja a kérdés, hogy megmarad-e a munkahelyük, ugyanakkor a jövedelmi helyzet valamint a növekvő megélhetési költségek is visszatartó erőt jelentenek. Amíg ezen a téren nem erősödik a fogyasztói bizalom, addig hiába növekszik az orosz és kínai vásárlók száma, nincs alapja a lakáspiaci forgalom élénkülésének - vélekedik Borsi László, hozzátéve: az ingatlanpiac alapja a hitel, ami nélkül nem A MAGYARORSZÁGON található négymillió lakás közel felének igen rossza hőszigetelése és csak 400 ezer lakás épült a hőtechnikai előírások alapján. Amíg 2001 és 2006 között átlagosan a jövedelem 19 százaléka ment lakás- fenntartásra, 2010-re a költségarány meghaladta a 24 százalékot. Egy felmérés szerint a lakosság 24 százaléka tervez energiahatékonysági nőhet a mostani, nagyjából 90 ezres adás-vételi forgalom számottevően. A Lakásvásár közleménye szerint érdekes adat, hogy tavaly az adóhatóság 13 ezer esetben nem hitte el az ingatlan vételárát az illetékeljárás során, ami vagy a piaci információkra alapuló összehasonlító értékbecslés alacsony forgalom miatti válságát, vagy az adóhatóság bevételéhségét jelzi. Borsi László azt is állítja, hogy az utóbbi években közgazdászok és politikusok részéről elhangzott „a hitel rossz, a megtakarítás jó” tétel káros hatása sem teszi lehetővé, hogy a lakásforgalom érzékelhetően beruházást, több mint 50 százalékuk hőszigeteléssel. Az erre készülők a beruházástól 30 százalékos rezsicsökkentést várnak. A ráfordítás megfelelő kivitelezés esetén 2-4 év alatt megtérülhet. Az energiahatékonyságot előtérbe helyező felújítások emelik a lakások értékét, 2011-ben már több hitelt vettek fel felújítására, mint új lakás vásárlására. növekedjen és úgy véli, nehéz lenne kitalálni olyan állami támogatást, ami ezen a hozzáálláson változtatna. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 10 560 új lakás épült Magyarországon és mindössze 10 600 építési engedélyt adtak ki, 17, illetve 15 százalékkal kevesebbet, mint 2011-ben. Budapesten ugyanakkor az újonnan épített lakások száma a tavalyelőtti közel a felére esett az elmúlt évben, pedig a fővárosi ingatlanok értékmegőrzése a legjobb. Amíg 2008-ban 17 ezer értékesítésre szánt lakóingatlan épült az országban, addig tavaly csak 3 ezer. Átmenetinek bizonyult a használt lakások piacán a 2012. év elején tapasztalt kisebb áremelkedés a 2011. évi enyhe árcsökkenés után. A tavalyi második negyedévében újabb, ezúttal erőteljesebb árcsökkenés kezdődött, amelynek hatására az éves árszint 3,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól - állapította meg a Központi Statisztikai Hivatal. Ma Magyarországon az olcsó társasházi lakások és a jó helyen lévő panellakások a legkeresettebbek, a családi házak viszont csak óriási alkuk árán találnak tulajdonost. Költségcsökkentés hőszigeteléssel Változatlan a falugondnoki hálózat finanszírozása válasz Márciustól is biztosított volt a rendszer fenntartása - írta Balog Zoltán a képviselőknek A kormány a 2013. évre is biztosítja a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás finanszírozását, a szolgáltatás működése pedig a jövőben is a korábbi gyakorlatnak megfelelően történik - írta képviselői kérdésre Balog Zoltán miniszter. Szél Bernadett és Lengyel Szilvia független országgyűlési képviselők levelükben az iránt érdeklődtek, mi lesz a nem állami fenntartású falugondnoki szolgáltatás finanszírozásával idén március 1-től. Az LMP-s politikusok ugyanis több megkeresést kaptak az önkormányzatokkal megállapodásban lévő, a szolgáltatást működtető civil szervezetek részéről. Szerintük mivel a szolgáltatás finanszírozását lehetővé tevő normatív támogatás igénylési feltételei változóban vannak, a civil fenntartók eleshetnek az eddigi finanszírozásuktól. Arra hivatkoznak, hogy az Államkincstár honlapján 2013. január 2-i bejegyzéssel a következő információ található: a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV törvény alapján 2013. január és február hónapra a támogatást az igazgatóság hivatalból folyósítja. Arról azonban - mint megjegyzik - az Államkincstár megyei ügyintézője sem tudott felvilágosítást adni az érintetteknek, Balog: Aggodalomra nincs ok ki fogja finanszírozni a falugondnokokat márciustól. Balog Zoltán közölte, a kabinet a falu- és tanyagondnoki szolgáltatások finanszírozását 2013. évre is biztosítja, a szolgáltatás működése pedig a jövőben is a korábbiaknak megfelelően történik. A tárcavezető leírta, az idei költség- vetési törvény értelmében a szociális közfeladatot ellátó egyházi, civil szervezeteket „a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési ön- kormányzatok a jogszabályban meghatározott támogatásaival azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg”. Balog szerint e hivatkozott részben szerepel a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás normatív támogatása is. Az LMP-s képviselők által idézett rész pedig csupán a normatív támogatás igénylésének átmeneti technikai nehézségeit kezeli, pontosan a fenntartók érdekében. „Ezek alapján elmondható: e kérdésben kialakult bizonytalanságukat maga a törvény szövege oszlatja el” - írta Balog. A kormányzat adatai szerint a közel 1300 falu- és tanyagondnoki szolgálatok döntő többségét, több mint 90 százalékát a települési önkormányzatok működtetik, míg az egyházi és civil fenntartók száma mind összesen 97. ■ É. S. Februárban is nőni tudtak a befektetési alapok A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetsége (Bamosz) tagjai által kezelt befektetési alapok összvagyona 114 milliárd forinttal, azaz 3,2 százalékkal növekedett februárban. A nettó eszközérték gyakorlatilag csak az árupiaci alapoknál csökkent, a többi esetben stagnálás vagy jó, sőt kiugró teljesítmény mutatkozott - közölte lapunkkal a szervezet. Az év második hónapjában összességében 106 milliárdnyi friss tőke érkezett az alapokba, és február végén a Bamosz tagok összesen 3657 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban. Ä nyilvános nyíltvégű „hagyományos” értékpapír alapok adják az összvagyon többségét (64 százalékát). Az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon az elmúlt hónapban összességében 3,8 százalékkal nőtt. A pénzpiaci alapoknál 38 milliárd forintos tőkebeáramlást történt, és összességében 1,9 százalékos növekedés következett be ennél a kategóriánál. A kötvényalapok továbbra is igen népszerűek, a vagyongyarapodás 12 százalékos volt, és 35,5 milliárdnyi friss tőke áramlott ebbe a kategóriába. A legvonzóbb alkategória továbbra is a hazai rövid kötvényalapok, ahová 25,6 milliárdnyi friss tőke érkezett. Befektetési alapok vagyona (nettó eszközérték, milliárd forint) 3800 3600 3400 3200 3000 2012.febr.-2013.febr. VG-GRAFIKA FORRÁS: BAMOSZ A részvényalapokból 2 milliárdnyi tőke távozott, vagyonuk pedig 0,8 százalékkal csökkent. A tőkevédett alapok a múlt a hónapban 5,5 milliárdnyi friss tőkét vonzottak, azonban ezzel együtt is a kategóriának csak stagnálásra futotta. Az abszolút hozamú alapoknál a tőkebeáramlás 14 milliárd forintot ért el a múlt hónapban, a kategória vagyongyarapodása februárban 7,1 százalékos volt. A nyilvános ingatlanalapok is pozitív képet mutattak: a tőkebeáramlás 9,8 milliárdos, a vagyongyarapodás pedig - a hozamokkal együtt - három százalékot ért el. A kisebb kategóriák közül a vegyes alapok kiugróan jól teljesítettek februárban. A 3,7 milliárd forintos tőkebeáramlás és a hozamok 5,5 százalékkal növelték a vagyont. Az árupiaci alapoknál viszont szerény, félmilliárdos tőkekiáramlás mutatkozott, amin a hozamok nem javítottak egyáltalán így februárban 7,7 százalékkal csökkent az eszközértékük, amely a legrosszabb teljesítménynek számít a hónapban.A zártkörű alapokba közel egymilliárd forintnyi tőke érkezett, a nettó eszközértékük pedig 2,85 százalékkal növekedett februárban. ■ VG f
