Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-23 / 69. szám
MEGYEI TŰKOR 2013. MÁRCIUS 23., SZOMBAT átállás A Magyar Államkincstárnál új, korszerű, a családtámogatási ellátások folyósítását támogató informatikai rendszert vezetnek be. Az új rendszerre történő átállás március 22-étől április 24-éig tart. A korábban megállapított - március havi - családtámogatási és fogyatékossági támogatásokat a szokásos időpontban - április 2-3-án - utalják. Az egyszeri anyasági támogatás iránti igények elbírálása, folyósítása is zavartalan. Az átállás ideje alatt a családtámogatási és a fogyatékos- sági támogatásokra benyújtott új igények elbírálása, a már folyósított ellátásokat érintő különböző változások feldolgozásának ügyintézési ideje átmenetileg meghosszabbodik, ezért az ügyfelek megértését, türelmét kérik. A jelzett időszakban benyújtott kérelmek feldolgozására, kifizetésére - az átállás után - az igények érkezési sorrendjében kerül sor. Érdemes tudni, hogy az átállás időszakában az ügyfél- szolgálati irodák változatlan nyitvatartási időben működnek, az igényeket folyamatosan átveszik. Az új ügyviteli rendszerrel gyors, korszerű, ügyfélbarát működést biztosítanak. ■ B. K. Habis Györgyre emlékeztek idén németversennyel vetélkedő Tizenegy éve ad otthont az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola német nyelvi szépkiejtési versenynek. A dr. Habis Györgyről elnevezett viadal döntőjén 9 középiskola 24 diákja vett részt. Korózs Áron, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulója nyert, második lett Nagy Bence Tamás, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szak- középiskola fiatalja, harmadik helyen Szegedi Fanni, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium diákja végzett. Habis tanár űr idősebbik fia, dr. Habis György, a család nevében vándorserlegeket adott át. ■ G. R. Fizetés: járni jár, csak nem jut Családtámogatás: rendszerújltas miatt kérnek most megértést ésszerűsítés Felkophat az álla a jövőben a kis falvak főállású polgármestereinek Szükség van-e napjainkban főállású polgármesterre? A sors most úgy hozta, hogy okafogyottá vált a kérdés. A legtöbb helyen ugyanis egyáltalán nincs pénz a fizetésükre. Barta Katalin Az idei költségvetések tárgyalásakor sok kis településen szembesültek azzal, hogy a főállású polgármesterek fizetésére nem telik az idei büdzséből. Bár az önkormányzati törvény tervezete korábban foglalkozott az illetmények módosításával, azok ebben az évben még nem változnak. Az ezer lakos alatti községekben jelenleg a 38 ezer 650 forint forintos köztisztviselői illetményalap hét-kilencszeresét kaphatnák a községvezetők. Tehát járni jár nekik a fizetés, csak épp nem jut rá pénz. Az előző években úgy gazdálkod- ták ki a bérüket, hogy a hivatali működtetésre kapott normatíva egy hányadát kiegészítették a személyi jövedelemadó egy részével, ám ez évtől a hivatalok működtetésére minimális állami normatívát kaptak. Mivel az egyéb kötelező feladatokra csak célzottan költhetik el az állami pénzt, így a saját bérüket sok helyen nem tudják kigazdálkodni. Februárban a Gödöllőn a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által megrendezett szakmai napon sok polgármester tette fel a kérdést: ilyen körülmények között honnan lesz bérük. Konkrét választ azonban nem nagyon kaptak, illetve mégis: azt tanácsolták nekik, hogy gazdálkodjék ki a saját bevételeikből. Ige- nám, csakhogy az apró falvak többségében szinte semmilyen saját bevételre nem számíthatnak, hiszen nincsenek termelő üzemek, se helyi adók. A szervezet szerint az önkormányzati törvényben foglaltak szerint a jövőre életbe lépő, a polgár- mestereket érintő bértáblákban megfogalmazott üzenet lényege, hogy nincs szükség képzett és a helyi közösségért odaadóan tevékenykedő polgármesterekre. Azaz mégis, ha társadalmi munkában vállal-Mämm. ßBb&lr. Aki tehette, az már tavaly döntött arról, hogy nyugdíjba vonul. Lakatos István (képünkön jobbról), Sírok polgármestere is így határozott. koznak a falvak irányítására, képviseletére. Már most sejthető, hogy a következő helyhatósági választásokon nem fognak tülekedni a polgármesteri székért a jelöltek. Viszonylag szerencsés helyzetben van az ötszáz lelkes Pa- rádsasváron Holló Henrik polgármester. Neki nincs miért aggódnia, hiszen már a sokadik ■ A következő helyhatósági választásokon nem tülekednek a polgármesteri székért ajelöltek. ciklusát tölti községvezetőként, ám az eltelt évek alatt soha nem vett fel fizetést a munkájáért. A kezdetekkor jól megbecsült szakemberként kereste kenyerét a nagy múltú parádsasvári üveggyárban, amire azonban 2005-ben lakat került. Akkor megtehette volna, hogy főállású jelöltként indul a helyhatósági választáson, ám ez eszébe sem jutott. Meséli, hogy a rendszerváltozás után részt vett egy önkormányzati konferencián, ahol egy német polgármester mesélt arról, hogy náluk a kisebb falvakban csak társadalmi megbízatásban végzik ezt a feladatot a falu elöljárói. Akkor döntött úgy, hogy ő sem tart igényt a javadalmazásra, mivel a falu biztonsága, működőképessége fontosabb a saját boldogulásánál.- Túlzás nélkül mondhatom - jelenti ki -, hogy az elmúlt ciklusok alatt több tízmillió forintot takarítottam meg a községnek azzal, hogy nem vettem fel fizetést. Ha így tettem volna eddig, akkor most talán a fejem sem fájna. Biztos nyugdíjjal vonulhatnék vissza, ám a lelkiismeretem nem lenne tiszta, hiszen ha bért kértem volna a tevékenységemért, akkor az önkormányzat már csődöt jelenthetett volna. Más, hasonló nagyságú, vagy ennél is kisebb falvakban ténykedő kollégái közül azonban sokan felháborítónak tartják, hogy ilyen helyzetbe hozták őket a parlamenti döntéshozók. A négyszáz lelkes Ivádon élő Ivády Gábor polgármester a Hírlap érdeklődésére azt mondja, hogy idén a kötelező feladatokra címkézett összegeken felül minden egyéb kiadásra összesen 3 millió forint jut a faluban. Ebből kellene fedezni például a társulásban működtetett családsegítő és gyermekjóléti szolgálatra eső kiadásokat, továbbá a helyi hivatal működtetését és sok minden mást is. Elvileg ebből lehetne a saját költségeit is kalkulálni, ám erre nem jut. A 350 lakosú Fedémesnek a polgármesteri hivatalon, a kul- túrházon és a már jó ideje bezárt kisiskolán kívül egyéb intézménye nincs. Itt Válóczi István erdész a helyiek unszolására vállalta el évekkel ez■ Megérdemlik a fizetést a kis falvak polgármesterei? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. A polgármester díjazásának fő szabályai A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény a polgármesteri illetmény megállapításának módját is szabályozza. E szerint időről időre változik az illetményalap, s a települési kategóriákhoz kapcsolódó szorzószám. jelenleg fő szabályként a 38 ezer 600forintos illetmény- alapot vehetik figyelembe. A törvény szerint a polgármester illetményének összegét a mindenkori képviselő-testület állapítja meg az illetményalap és a meghatározott szorzószám szorzataként. Az ezernél kevesebb lakosú helység esetén 7-9 szorzószámot alkalmazhatnak. A polgármestereket egyébként költségátalány is megilleti. Ennek mértékéről is a képviselő-testület dönt. előtt a polgármester-jelöltséget. Az első ciklusban még társadalmi megbízatásban látta el a vezetői teendőket, ám a másodikban - mivel úgy gondolta, hogy ez a funkció teljes embert kíván - már főállású irányítóként indult. Újra megválasztották, ám csupán fél évig vette fel a fizetését.- Hamar rájöttem persze, erkölcsileg nem tehetem meg, hogy bért vegyek fel - magyarázza érdeklődésünkre. - A falu éves költségvetésének csaknem a felét az én fizetésem tette ki. Fél év múlva lemondtam e járandóságról, s maradt az erdészettől kapott fizetésem. Igaz, hogy nehéz összeegyeztetni a két munkát, de legalább nincsenek álmatlan éjszakáim. Ha az idei költségvetésünket nézem, akkor erkölcsi alapom sem lenne pénzért vezetni a falut, hiszen a legalapvetőbb dolgokra sem futja az állami normatívából. Aláírták a kisebb rezsiért akció Az Egerben élők közül is sokan támogatják a célt Pénteken délelőtt Egerben is elindította aláírásgyűjtési akcióját a rezsicsökkentés megvédése érdekében a Fidesz. Dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő a Polgárok Házában várta mindazokat a polgárokat, akik aláírásukkal hitelesítették, hogy kiállnak a kormány rezsicsökkentéssel kapcsolatos törekvései mellett. Az aláírásgyűjtést Magyarország nem hagyja magát címmel indította el a Fidesz, azt kérve az emberektől, hogy támogassák a Fidesz és a kormány elképzeléseit. A következő napokban az ország minden pontján megjelennek a kormánypárt aktivistái. ■ B. K. Tegnap sok polgár látta el kézjegyével az aláírásgyűjtő íveket A bűnözés összetett jelenség közbiztonság Bűnmegelőzési programot indított a polgárőrség A megyei polgárőr szövetség javaslatára öt település - Heves, Karácsond, Kál, Szajla és Tarnelelesz - került be abba az országos bűnmegelőzési mintaprogramba, amelynek célja a közbiztonság erősítése, illetve a lakosság biztonságérzetének a javítása. Az Országos Polgárőr Szövetség - a rendőrség, valamint az önkormányzatok kérése és iránymutatása alapján - már korábban is vállalt hasonló feladatokat. Ezek között sikeres programként tartják nyilván a „Kistelepülések biztonsága”, a „Tiszteletet az éveknek - biztonságot az időseknek”, az „Egy iskola - egy polgárőr”, továbbá a „SZEM - Szomszédok egymásért” elnevezésű bűnmegelőzési mozgalmat. Az ország száz kisebb-na- gyobb településén 2013. januárjától a jövő év végéig tartó újabb akció szervezői abból indultak ki, hogy a bűnözés ösz- szetett jelenség, ami ellen csak minden helyi lakos és közösség összefogásával lehet hatékonyan küzdeni. Ennek jegyében az átlagtól eltérő közbiztonsági plQ ÍOGKIOO'-"^' BIZTONSÁG helyzetű Heves megyei települések polgárőr egyesületei is elkészítették a középtávú cselekvési tervet, amelyben az elsődleges bűnmegelőzési feladatok és a végrehajtás módjai szerepelnek. A kiemelt támogatást élvező program résztvevői abban bíznak, hogy ezzel az akcióval is sikerül hozzájárulniuk a helyiek életminőségét javító közbiztonság fenntartásához. Az Országos Polgárőr Szövetség által kezdeményezett „100x100 biztonság” elnevezésű program indító rendezvényét - Pintér Sándor belügyminiszter fővédnökségével - ma tartják az ORFK Teve utcai székházában. ■ SZ. I.
