Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-13 / 61. szám

2 2013. MÁRCIUS 13., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Székely Zoltán irányíthatja a Heves Megyei Agrárkamarát Választ kell adni az új kihívásokra borvidéki stratégia Egernek, ha meghatározó szereplő akar maradni, változtatnia muszáj egér Megalakult a Heves Me­gyei Területi Agrárkamara új elnöksége, s megválasztották a tisztségviselőket is. A febru­ári küldöttválasztáson a 4780 voksolásra jogosult tizede vett részt. Hevesben egy listára le­hetett szavazni, a MAGOSZ ja­vasolta küldötteket 12 szakmai érdekképviselet is támogatta, a jelöltek az agrárium teljes ver­tikumát lefedték. A voksolást követően a napok­ban tartották meg az alakuló küldöttgyűlést, amelyen meg­választották az új tisztségvise­lőket. A Heves megyei elnök a szervezetet eddig átmenetileg irányító Székely Zoltán lett, a négy alelnök pedig Kovács Jó­zsef, Rácz József, dr. Jung László és Ambrus Sándor. Az eddigi hét osztály helyett a továbbiak­ban 15 működik, s az eddigi tíz országos küldött helyett Heves 15-tel rendelkezik majd. Székely Zoltán elmondta, szűkebb pátriánk a legkisebb tagsággal rendelkező megyék közé tartozik, de ez növelhető lenne a hegyközségi tagok be­vonásával. A választási arány Hevesben közepes volt. Az új Nemzeti Agrárkamara már­cius 28-án alakul majd meg Budapesten, ekkor fogadják el az alapszabályt, s megválaszt­ják a vezetőket is. ■ T. B. Járdák és utak felújítását is tervezi Ostoros pótolják Hiány nélkül, 172 milliós főösszeggel fogadta el a költségvetést a település kép- viselő-testülete. Kisari Zoltán polgármester elmondta, út és járdafejlesztésben van elmara­dása a településnek, ezeket az idén pótolni szeretnék.- Kapcsolt feladat a tavaly elindított gyalogosátkelő- hely-program befejezése, ami négy zebra felfestését jelente­né. Terveink között szerepel az általános iskolában egy 14x22 méteres műfüves pálya ki­alakítása is, amelyre a Magyar Labdarúgó Szövetség helyi sportfeltételek javítását célzó pályázat adna lehetőséget - tet­te hozzá. ■ P. A. A szőlő-bor ágazatban az elmúlt évtizedben lezajlott változások alaposan megvi­selték az Egri Borvidéket is. Az új körülményekre, kihí­vásokra új borvidéki straté­giával igyekeznek válaszolni a helyi szereplők. Kühne Gábor Aligha lehet tagadni: az elmúlt évtizedben jelentős változások zajlottak le - s zajlanak nap­jainkban is - a szőlő-bor ága­zatban itthon és világszerte egyaránt. Elég csak az uniós csatlakozásunk óta eltelt eltelt időszak történéseire, a negatív fejleményekre gondolni. így például arra, ahogyan az olcsó, gyenge minőségű dél-európai borok teret nyertek itthon, il­letve a magyar borok hagyomá­nyos piacain, más mellett Len­gyelországban, Csehországban, vagy arra, hogyan zsugorodik a szőlő termőterülete - bocsájtot- ta előre Varsányi Lajos, az Egri Borvidék Hegyközségi Taná­csának (EBHT) elnöke a közel­múltban elkészült egri borvidé­ki stratégia kapcsán.- Az említettek jelentős fe­szültségeket okoztak az Egri Borvidéken is, tulajdonképpen a felerősödésük vezetett ahhoz a szakmai beszélgetésekhez, háttéregyeztetésekhez, amely végül az új stratégia megfo­galmazását eredményezte. Az igazi munka 2011 végén indult meg az Eszterházy Károly Főis­kolán, s abban a kistermelőkön kívül a nagyobb pincészetek és az Egri Bormíves Céh képvise­lői is részt vettek, illetve ese­tenként külsős szakemberek is bekapcsolódtak a vitába - je­lentette ki a szakember. A végül tavaly év végére el­készült, Németh Ákos és Ipacs Géza marketing szakemberek által jegyzett stratégia két alap­vető részből áll: egyrészt a bor­kereskedelemmel kapcsolatos teendőket, másrészt a marke­ting, illetve kommunikációs feladatokat veszi számba. - A főbb megállapításai a megúju­lás és az összefogás szükséges­ségére építenek. Az előbbi alatt elsősorban a borvidéket érintő kérdéseknek az eddigiektől el­térő megközelítését érti - muta­tott rá Varsányi Lajos. «frZANUSSO Gépesítés a szőlőben. A borvidéki stratégia szerint ahol lehetséges, célszerű bevezetni a gépi szőlőművelést, ide értve a szüretet is.- Természetesen nem szabad elfeledkezni arról, hogy az egri borászok az utóbbi évtizedben már bebizonyították, hogy nem csak a hazai, de a nemzeközi mezőnyben is képesek kiemel­kedő eredményeket elérni. Az is tagadhatatlan azonban, hogy időközben a fogyasztói igények is jelentősen megváltoztak, és ■ Hiányzik a borvidékről az a 2-3 milliárd forintnyi tőke is, ami eltűnt az ágazatból. ez nem tett jót az ágazatnak, hogy csak a gazdasági válság­nak a keresletre gyakorolt ha­tására utaljak. Azaz: az olcsóbb árkategória irányába fordultak a vásárlók, ami - valljuk be - ne­héz helyzetbe hozta az ágazat egészét, egyúttal új kihívásokat is jelentett a borászatok számára - hangsúlyozta az EBHT elnöke. Varsányi Lajos arra is em­lékeztetett: az Egri Borvidék szereplői közt szintén jelentős változások történtek. Egyebek mellett felszámolták a legna­gyobb borászati vállalkozást, az Egervint. És ez nem csak egri munkahelyek elvesztését, a szőlőtermelők bizonytalan helyzetbe kerülését eredmé­nyezte, hanem veszélybe so­dorta a cég által birtokolt, a borvidék számára rendkívül fontos exportpiaci pozíciókat is. - Hogy mást ne is említsünk: az Egervin majd’ húsz ország­ba szállított egri borokat, mi­óta azonban bezárta a kapuit, lényegében tönkre ment az igen komoly tároló-, illetve az ugyancsak jelentős feldolgozó­kapacitás is. Mindezen felül nagyon hiányzik a borvidékről az a 2-3 milliárd forintnyi tő­ke is, ami eltűnt az ágazatból. Tulajdonképpen mindebből egyenesen következik, hogy az itt megtermelt szőlő jelen­tős része nem borként, hanem szőlő alapanyagként hagyja el A BORVIDÉKI STRATÉGIA kiemelt célként ír a termőterület stabilizá­ciójáról, a versenyképesség javí­tásáról és az árbevétel növelésé­ről. Ennek érdekében erősítené az összefogást, minőségben és gazdaságosságban is verseny- képes termékekre fókuszálna, s optimalizálná a szőlő termőterü­letnagyságát, illetve az azon elő­állítottárualapokat. Újratelepí­tésre, ültetvénykorszerűsítésre és szerkezetátalakításra van szük­ség a mikroklímának és a terroir­a borvidéket, azaz: máshol te­remt munkahelyeket, máshol termel komolyabb hasznot. Az országos összkép azonban még ennél is sötétebb, hiszen borex­portőrből, illetve a korábbi esz­tendők relatív túltermeléséből 2012-re borimportőrré váltunk - tette hozzá. Az EBHT elnöke szerint mos­tanra eljutott Eger oda, hogy ha „életben akar maradni”, to­vábbra is a piac meghatározó szereplő kíván lenni, változtat­nia kell.- Az egyik lehetséges irányt az egykori piacaink visszaszer­zése, illetve a még meglévő pia­cainkon a fizetőképes kereslet nak legjobban megfelelő fajták előtérbe helyezésével, esetenként - ahol lehetséges - gépi szőlőmű­velés alkalmazásával. Jó minősé­gű árualapokat kell előállítani a szőlőtermelők és -felvásárlók köl­csönös érdekeken alapuló hosz- szú távú együttműködés révén, s indokolt lenne a szőlőtermelők premizálása is a végtermék érté­kesítését követően. Az alkalma­zott borászati technológiákat fo­lyamatosan fejleszteni kell, első­sorban a palackozás terén. Jobb versenyképesség, nagyobb árbevétel kell ■ Segíthet-e az Egri Borvidé­ken az új stratégia? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. kiszolgálása jelentheti. Ehhez azonban a szereplők - a szőlő- termelők, a borászok, a mar­keting szakemberek - össze­fogására, az anyagi eszközök koncentrációjára van szükség. A nagy piacokat ugyanis csak így lehet kiszolgálni. Lásd az oroszországira való visszaté­rést vagy a mostanában sokat emlegetett kínaira való belé­pést. A tavalyi szüret után - az alacsony hazai és európai ter­mésátlagok miatt - nem volt gond a szőlő alapanyag értéke­sítésével, ám komolyan számol­nunk kell azzal, hogy egy átla­gos, vagy annál nagyobb meny- nyiségű termés esetén nem ta­lál vevőre a magyar szőlő. Már csak e miatt is fontos lenne a közös piacépítés, hogy az itteni szőlőt „egri” borként tudjuk ér­tékesíteni, ami új munkahelye­ket és nem mellesleg magasabb árakat jelenthet - hangsúlyoz­ta Varsányi Lajos. HIRDETÉS Bővít a Bilfinger Babcock Hungary visoNTA Új üzemcsarnok, új munkahelyek a térségben Ma adja át új csarnokát a Bil­finger Babcock Hungary Kft. Visontán, a Mát­rai Erőmű Zrt. Ipari Parkjában. A német tulajdo­nú energiaipari cég első magyar leányvállalatát Babcock Bor­sig Service Hungary Kft. néven 2005-ben alapította. Az erőművek karbantartásával, tüzelőkörök • gyártásával és nyomás alatti ré­szek szerelésével, karbantartásá­val, főgőzrendeszer kiépítésével foglalkozó cég azóta elismertség­re tett szert hazánkban.- Anyavállalatunkkal hat évvel ezelőtt nyertük el közbeszerzési pályázaton a Mátrai Erőmű más­fél blokkjának korszerűsítésére kiírt tendert, amely célja, hogy az uniós előírásoknak megfelelően környezetkímélőbbé és gazdasá­gosabbá tegyük a villamosener- gia-termelést a Mátrai Erőműben. Három évvel ezelőtt átvettük a kivitelezést végző Transelekt- ro szakembergárdáját, s azóta is együttműködünk a Mátrai Erőmű Zrt.-vel, de országszerte számos energiatermelő és nehézipari cég­gel is kapcsolatban állunk. Part­nereink vannak Szlovákiában, Horvátországban és már Románi­ában is - mutatta be a vállalatot Pávai Barna cégvezető. Mint elmondta, a speciális mi­nőségi igények és a különleges anyagok miatt nagy a felelőssé­gük, de megbízható, kvalifikált hegesztő- és lakatosgárdával rendelkeznek. Rendszeresen dol­goznak Németországban is, ahol továbbképzést is kapnak, s minő­ségirányítási rendszert is üzemel­tetnek.- Több mint húsz saját dolgozó­val rendelkezünk, alvállalkozóin­kon keresztül közvetve azonban félezer embernek adunk munkát. Az új csarnok építésével és az új megbízásokkal tovább növeljük foglalkoztatói szerepünket - tette hozzá Pávai Barna. A közel hetvenmillió forintos, önerős beruházás átadásán jelen lesznek a környék polgármeste­rei, az anyavállalat és a Mátrai Erőmű képviselői, valamint a ma­gyar cég vezetői is. Kezdődik a költési szezon természet Szalóki óvodások segítenek a madárbarátoknak Már óvodás korban fontos el­kezdeni a környezeti nevelést. Ezt vallják a Magyar Madártani Egyesület bükki csoportjának tagjai, akik a napokban az eger- szalóki óvodásoknál jártak. Balázsi Péter, a csoport tit­kára elmondta: nyolc madáro­dút helyeztek el az intézmény közvetlen környezetében, hogy megkönnyítsék a költési idő­szakot megelőzően a madarak dolgát. Lakott településeken ne­hezebben találnak odvas fákat a madarak, hiszen az épületek biztonsága érdekében ezeket g többnyire kivágják. A most “ Egerszalókon kihelyezett odúk- J ba cinkék, verebek beköltözé- 1 sét várják. ■ G. R. A gyerekek örömmel fogadták a madárbarátokat * 4 i

Next

/
Thumbnails
Contents