Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-16 / 40. szám

4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGÉI 2013., FEBRUÁR 16., SZOMBAT Háromszintes új műtőblokkot alakítanának ki hatvanban pályázati támoga­tás igénybe vételével szeretnék megépíteni azt az épület­szárnyat, amelyben az Albert Schweitzer Kórház új műtő­blokkja működne. A látvány­tervek alapján impozánsnak megálmodott létesítményben a legkorszerűbb berendezések segítenék az orvosi beavatko­zásokat. A szakemberek szerint a je­lenlegi épület struktúrája nem teszi lehetővé, hogy a műtőket mostani helyükön újítsák fel, ezért aztán sokkalta célsze­rűbbnek tűnik egy új, három- szintes szárny megépítése. Ez a „C” épület és a mentőbejáró mellett lenne, s több ponton is csatlakozna a már meglévő kórházhoz. Az elképzelések szerint a földszinten kapna he­lyet a diagnosztika, a röntgen, a CT, az ultrahang, továbbá itt válna lehetővé az ambuláns és a fekvőbetegek vizsgálata is. Az első emeleten a gépészeti berendezések és a központi sterilizáló működnének, míg a másodikon alakítanák ki a műtőhelyiségeket, amelyek összeköttetésben lennének az intenzív osztállyal és a közpon­ti épülettel. A pályázatot várhatóan ősz­szel bírálják el. Amennyiben a kandidálás sikeres lesz, akár egy éven belül felépíthetik az új műtőblokkot. S ha ez elké­szül, akkor a császármetszése­ken kívül - mivel utóbbi műve­letet továbbra is a szülőszoba mellett hajtanák végre - az összes többi műtétet itt végez­hetik majd. Oldalszerkesztő: Tari Ottó Telefon: 06-30/556-3165 Hirdetési ügyekben: 06-20/950-3895 Hatvani kistérségi oldalunk legközelebb március 11-én jelenik meg. Dagonyázás a cigányparton ecséd Márciusban megszűnhet a sártenger a Hámán Kató utcában Faragó István a háza előtt mutatja, hogy a Hámán Kató utcában milyen áldatlan állapotok uralkodnak. Bízik benne, hogy van remény a változásra. Ecséden három utca szinte megközelíthetetlen a ha­talmas sár miatt. Van, aki szerint azért, mert az önkor­mányzat vezetése nem törő­dik a helyreállítással. Tari Ottó Aki Hort felől közelíti meg a települést, s a helységnévtábla után egyenesen folytatná útját, viszonylag jó minőségű aszfal­ton autózhat. Ha viszont a falu széléhez érve balra tekint, me­redek utcát láthat. Ez a helyiek által „cigánypartként” emlege­tett rész, amelynek elnevezése több mint valószínűsíthetően azért az, ami, mert a házak túlnyomó többségében romák élnek. Faragó István otthona is itt található, a Hámán Kató utcá­ban. Ő a kivételek egyike: nem cigány származású, de - mint mondja - nincs gondja a közel­ben lakókkal. Rendes emberek, dolgozni járnak, gyermekeket nevelnek. Sajnos, áldatlan kö­rülmények között - teszi hozzá. A gond az, hogy a csatorná­zás egy évvel ezelőtti elkészülte óta nem állították helyre az er­re lévő utcákat. Nemcsak a Há­mán Kató járhatatlan, hanem j a József Attila és a Gárdonyi I is - mutatja. A gyalogos köz­lekedéshez gumicsizma kell; legalább 20-25 kisgyermek jár innen iskolába, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük a sártengerrel. A múltkor gáz­szivárgás volt a környéken, de a tűzoltókocsi nem tudott tovább haladni. A kukásautó pedig meg sem próbál erre kanyarod­ni, így a szemetet sem szállít­ják el rendesen.- A bírságot viszont kikül­dik - panaszolja Faragó úr, aki szerint már többször kérték a falu vezetését, tegyék rendbe a területet, de semmi érdem­leges nem történt még azután sem, hogy az útgerinc alatt el­helyezett szennyvízvezeték a nyomvonalon végig beszakadt. Pontosabban egyszer vittek oda egy fél teherautónyi követ, de ettől a helyzet még rosszabb lett, mint amilyen volt. a polgármester meglátása szerint a „nyakig érő sár” kiala­kulásában az is komoly szere­pet játszik, hogy az utcában lé­vő közkifolyóból olykor heteken át folyik a víz. A szakemberek hiába javítják ki a hibát, más­napra valaki mindig „megbuhe- rálja" a csapot. A pazarlás évente 200 ezer forintjába kerül a településnek. Más önkor­- Nyakig ér a sár. Úgy tűnik, csak ezt a környéket hanyagol­ják el - válaszolja arra a kér­désre, hogy a település egyéb részein is hasonló problémák­kal kell-e megküzdenie a la­kosságnak. - Másfelé sok utcát rendbe tettek, de az itt élőket talán lenézik. Járdánk sincs. Volt, de elhanyagolták. Magam is hallottam, amikor az egyik fontos ember azt mondta, hogy ez nem is utca, hanem csak egy ösvény. Az iménti felvetéseket Mak- sa Mátyás polgármesterrel is megosztottuk.- Természetesen ismerjük a problémákat, de vegyük sorra Faragó úr állításait - mondta a faluvezető. - Az említett terü­letet egyszer valóban lekövez­tük, de az, hogy a nyomvonal beszakad, más utcákban és mányzatok rég leszerelték a ha­sonló berendezéseket, de Ecsé­den nem így tettek, hogy ily mó­don is segítsenek a rászoruló­kon. Legutóbb pedig - a Vörös- kereszttel való együttműködés­nek köszönhetően - nyolcszáz helyi család kapott élelmiszer­segélyt. Ezekről senki nem be­szélt? - tette fel a kérdést Mak- sa Mátyás. más településeken is előfordul. Akár a technológia részének is tekinthető, hiszen a talaj tömö­rül, igazodik, ezért a végleges rendbe tételre csak évek múl­tán kerülhet sor. A történtekről egyébként már tájékoztattuk a kivitelezőt. A mostani állapoto­kért főként a szélsőséges meny- nyiségű csapadék okolható, er­ről azonban senki sem tehet. Maksa Mátyás közölte: már zajlik a felmérés, hogy a leg­inkább felújításra szoruló köz­területek - a Hámán Kató utca mellett ide tartozik az úgyne­vezett Már-udvar is - maka- dámmal való járhatóvá tétele mennyibe kerülne. Az összeget beépítik a februárban elfoga­dandó költségvetésbe, s ha az időjárás engedi, elkezdődhet­nek a munkálatok. Akár már márciusban.- Beszéljünk a szemétszállí­tásról is - nézett jegyzeteire a polgármester. - Egyszer tény­leg előfordult, hogy a gépkocsi nem vitte el a hulladékot, de ezt legközelebb pótolták. Tudomá­sunk van olyan állampolgárról, aki több éve nem fizeti a díjat, s ezért, nem pedig az elmaradt napi szolgáltatásért kapott szá­mottevő költségről kiállított számlát, ami lényeges különb­ség. A szállítás egyébként sem önkormányzati, hanem hatósá­gi feladat. Valaki, buherál, így aztán éjjel-nappal folyik a víz Petőfibányán az elmúlt évben is két díszpolgárt választottak a petőfibányai képviselő-testü- let 2011-ben döntött arról, hogy díszpolgári címet adományoz a település azon polgároknak, akik tevékenységükkel és életükkel az egész közösség elismerésére rászolgálnak. El­ső ízben Fekete Lászlónak, a 2010-ben elhunyt korábbi nép­szerű polgármesternek (posz­tumusz) és a helyi közéletben évtizedeken át meghatározó ■ munkát végző és nagy tisztele­tet kivívó Jónás Jánosnak ítél­ték oda a rangos kitüntetést. Az adományozás előkészíté­se során a képviselő-testület rendeletében foglaltak szerint minden petőfibányai lakos élhet jelölési jogával, ha tudo­mása van olyan személyről, akit érdemesnek talál a meg­becsülésre. Ezt követően a köz­ség vezetése titkos szavazással dönt az odaítélésről. Arra bátorítják az állampolgárokat, hogy aktívan vegyenek részt a kiválasztásban. A „Petőfibánya Község Díszpolgára” címet 2012-ben Urshitz József (1911-2010), a hajdani bányásztelepülés Kossuth-díjas bányamérnöke (posztumusz) és Zentainé dr. Hajszán Éva háziorvos kapta meg - az indoklás szerint elis­merése és tisztelete jeléül - az önkormányzat elöljáróságától. Turisztikai műsort készítettek Hatvan értékeiről hatvanban forgatott a több országos tévécsatorna kép­ernyőjén rendszeresen feltűnő turisztikai magazin, a Haza­húzó stábja. A közszolgálati szempontokat fontosnak tartó műsor célja, hogy az országot körbejárva feltérképezzék a tájegységeket, s bemutassák azon településeket, amik olyan értékekkel bírnak, melyekre érdemes felhívni a figyelmet. Hatvanban a készítők felkeres­ték a Grassalkovich-kastélyt, de főztek és kovácsoltak is. A városról szóló részben a nézők betekintést nyerhetnek a mú­zeum és a templom történel­mébe, s megismerkedhetnek a városháza épületével is. ■ Közéleti szalon: fontos témák terítéken másként Nemcsak közkedvelt, de megosztó személyiségeket is vendégül látnak Rászorulók kaphatják meg a Kossuth tér gesztenyeiáit A hatvani önkormányzat és a Grassalkovich Művelődési Ház sikeres kezdeményezése a Köz­életi Szalon elnevezésű rendez­vénysorozat. Hónapról hónapra olyan ismert és elismert - nem egyszer megosztó személyisé­gű - hírességeket látnak vendé­gül az élet számos területéről, akik Litya László és Tompa Z. Mihály újságírók felvetéseire nem feltétlenül szokványos vá­laszokat adnak. Járt már itt - a teljesség igénye nélkül - Bogár László közgazdász, Zacher Gá­bor toxikológus, Szaniszló Fe­renc haditudósító és publicista, Hermann Róbert történész és Bagdy Emőke, a pszichológia­tudomány kandidátusa is. Legutóbb Nagy Feró, a Beat­rice zenekar frontembere állta a moderátorok kérdésözönét. Az érdeklődők számos érdekes­séget is megtudhattak a mu­zsikusról, így egyebek között azt, hogy előfordult, amikor a megélhetése is veszélybe ke­rült. Megtörtént például, hogy kabátokat kellett varrnia, ame­lyekben kiment az utcára és a rajongói szó szerint róla vásá­rolták meg az egyes darabokat.- Egyszerűbb volt a régi vi­lág, mégsem szerette senki g - összegezte a „hőskort” Feró, s aki szerint az akkori közélet- 1 ben rossz volt a híre, de a szak- J ma és a közönség elismerte te- £ vékenyégét. ■ A közkedvelt Nagy Ferót (balról) Litya László és Tompa Z. Mihály faggatta a zagyva parti település legfon- tosabb közterülete, a Kossuth tér a következő időszakban megújul. Az elképzelések nem­csak a városközpontban lévő műemlék épületek rekonstruk­ciójára vonatkoznak, hanem park felújítása és a növényzet frissítése, ha pedig szükséges, az egyedek cseréje is a tervek­ben szerepel. A felmérések be­fejeződtek, s a megállapítások szerint a főtér középső részén található nyolc vadgesztenyefa állapota - életkoruk, továbbá az elszaporodott kártevők és megbetegedések miatt - meg­romlott, aminek nyomán bal­esetveszélyesekké váltak. A szakemberek szerint ezek a nö­vények nehezen viselik a váro­si létet, ezért is célszerű lenne az egyedeket kicserélni. A műveletet nem egyszerre hajtják végre, hanem egy húsz­éves folyamat keretében. A tér árnyékos jellegének megtartá­sa és a növényállomány meg­újítása érdekében faültetési koncepció kidolgozása is szük­séges. A vadgesztenyék helyére olyan fákat - kőrist vagy juhart - ültetnének, amelyek jobban tűrik a megpróbáltatásokat. A fák kivágására és azok pótlására vonatkozó tervet el­fogadták, így a munkálatok hamarosan elkezdődhetnek! A kivágott egyedeket rászoruló családok között osztják szét. ■ <r * A I A «

Next

/
Thumbnails
Contents