Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)

2013-02-15 / 39. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2013. FEBRUÁR 15., PÉNTEK Skanzen vagy fejlődő gazdaság? birtok Ángyán József: maradt a kérdés, kié legyen a magyar termőföld, és hogyan? Ángyán József szerint csak Csehországban és Szlovákiában nagyobb a nagybirtokok átlagmérete a magyarországinál Lemondásra kérte a Fidesz megyei képviselőcsopor^a dr. Nagy Imrét EGER Nyílt levélben fordult Mesterházy Attilához; az MSZP elnökéhez Szabó Róbert, a He­ves Megyei Közgyűlés elnöke, valamint dr. Gondos István, a Heves Megyei Közgyűlés Fidesz-KDNP frakciójának elnöke. Dr. Gondos István el­mondta, dr. Nagy Imre jogerő­sen gazdasági bűncselekményt követett el, kérdés, vezetheti-e tovább a közgyűlés pénzügyi bizottságát, vállalhat-e poli­tikai szerepet. Szabó Róbert elmondta, eddig sem dr. Nagy Imre, sem a szocialista párt nem lépett az etikai kérdéseket felvető ügyben. Azt kérte az MSZP országos elnökétől, tegye meg a szükséges lépéseket. Dr. Nagy Imre szerint a hat évig húzódó eljárásban nem me­rült föl, hogy a pénzeket nem a közösségi, hanem saját céljaikra használták föl. Az ítélet szerint az igénylés során követtek el adminisztratív hibát, dr. Nagy Imre szerint ők, s a független bíróság eltérően értelmezték az akkori jogszabályokat. Örül, hogy a magánokirat-hamisí­tás megdőlt vádját az ügyész visszavonta. - Az eljárást igaz­ságtalannak érzem, az anyagát az interneten közzé teszem, a bírságot befizetem. Nem látom viszont okát, hogy lemondjak - mondta el dr. Nagy Imre. ■ T. B. Áramkimaradások: kormányhivatali egyeztetés megállapodás Az elmúlt idő­szakban bekövetkezett mátrai áramkimaradások miatt - ame­lyekről egyébként a Hírlap több alkalommal is beszámolt - Hor­váth László kormánymegbízott tegnap a megyei kormányhi­vatalba hívta egyeztetésre az ELMŰ-ÉMÁSZ társaságcsoport, valamint az Egererdő Erdészeti Zrt. képviselőit. A találkozón a résztvevők megállapodtak arról, hogy megvizsgálják, a Mátrában milyen szakaszokon lehetne földkábelen továbbíta­ni az áramot. Az egyeztetést követően Horváth László arra kért minden érintettet, hogy az ügyben ne keltsenek felesleges indulatokat. ■ Ángyán József szerint sike­res volt a háború utáni, kom­munista hatalomátvétel­lel szétvert Hangya szövet­kezeti rendszer. A magyar termőföldről beszélgettünk a szakértővel. Fenyvesi Károly A korábban mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó - lemon­dott - államtitkárral, egyetemi tanárral, Ángyán József fide­J szes országgyűlési képviselő­| vei egy nyilvános konzultációt követően beszélgettünk. Bőven maradt még miről. Az alapkér­dés mindmáig nem változott: Kié legyen a magyar termőföld, és hogyan?- Szinte naponta halljuk, hogy a nagybirtokok hatékonyabban tudnak működni, mint a kisbir- tokok. Ebben elvben van logi­ka. Ön viszont másként látja.- Nem véletlenül épül az eu­rópai agrármodell is a kis- és közepes családi gazdasági és szövetkezeti modellre. Igaz ez sok, fejletlennek, verseny- képtelennek, elmaradott mező­; gazdaságúnak egyáltalán nem nevezhető országra is. Magyar- országon ugyanakkor jelenleg az úgynevezett nagybirtokok átlagmérete 3164 hektár. Ennél csak Csehország és Szlovákia nagybirtokainak átlagmérete nagyobb.- Mitől versenyképes egy-egy gazdaság?- Az európai birtokrendszer a versenyképességét - szemben a dél-amerikai modellel - nem az egyes gazdaságok mére­teinek növelésével vagy a nagy integrátoroknak egyoldalúan kiszolgáltatott, úgynevezett fürtök kialakításával, hanem e kisebb mozaikok szövetkezésé­vel, közös beszerzési, tárolási, feldolgozási és/vagy értékesíté­si, de akár a helyi közösséggel együtt szervezett fogyasztási vagy hitelszövetkezetek, ön­kéntes társulások létrehozá­sával képes igen hatékonyan biztosítani. Az alulról szervező­dő szövetkezet ugyanis a teljes vertikum eredményét vissza­osztja az azt létrehozó termelői, fogyasztói közösségeknek, csa­ládoknak, így a tevékenységek teljes haszna hozzájuk kerül, helyben marad. Nálunk is ezért volt olyan hatékony és sikeres a háború utáni kommunista hatalomátvétellel szétvert Han­gya szövetkezeti rendszer.- Lehet általánosítani az álla­mi földpályázatokkal kapcsola­tos tapasztalatait? Eddig Baranya, Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Fejér megyei részletes elemzéseim vannak. A mintegy 10 300 hek­tár bérbe adott föld nyolcvan százalékát, száznegyvenkét nyertes pályázattal, mindösz­a társadalmi teljesítményei, életképességi mutatói lényegesen jobbak, költségei pedig lényege­sen alacsonyabbak a családi gazdasági és szövetkezeti mo­dellnek, minta dél-amerikai tí­pusú tőkés nagybirtokrendsze­reknek. Ez Ángyán József véle­ménye. Hozzátette: fontos kérdés a foglalkoztatás. Ugyanakkora- mintegy 3,4 millió hektárnyi- termőterületen gazdálkodva a zömében társas vállalkozási for­szé huszonöt olyan nagy érde­keltség szerezte meg, amelyek átlagosan 324 hektárnyi, húsz évre szóló állami földbérlethez jutott. A nyertes pályázók há­romnegyed része nem helyben lakó, illetve nem helyi érdekelt­ségű a cég.- Néhányan az ön véleményét skanzenteremtő szándékú öt­letnek minősítik.- Az európai és saját hagyo­mányainknak is megfelelő gazdaságszerkezetet többen minősítették nagyívűen ver­mában működő tőkés nagybir­tok ma nálunk mindössze 85 ezer bérmunkást foglalkoztat, míg a kis, közepes egyéni gazda­ságok - a teljes és részmunka- idős önfoglalkoztatást és a bér­munkát is figyelembe véve - kö­rülbelül 358 ezer embernek ad­nak munkát, megélhetést. ha A Nemzeti Vidékstratégiá­ban 2020-ra célul kitűzött 700 ezres mezőgazdasági foglalkoz­tatást el kívánjuk érni, akkor senyképtelen skanzennek. Ha ez valóban így lenne, akkor Európában már valószínűleg régen meg is szűnt volna a mezőgazdaság, ám ez látha­tóan nem így van. Olyannyi­ra nem, hogy például a kis­paraszti gazdálkodást soha fel nem adó, ugyanahhoz az európai közösséghez,.tartozó, velünk együtt csatlakozott Lengyelország állattenyészté­se még saját hazai piacainkról is kiszorította azt a magyar állattenyésztést, amely állító­lag a versenyképesebb, nagy, vitathatatlanul a kis, közepes egyéni gazdaságokat és a ver­senyképességüket, életképessé­güket növelő szövetkezeteiket kell segítenünk, megerősíte­nünk. Ráadásul, ha a tőkés nagybirtok - mint általában - csupán néhány termék mono­kultúrás, energiaintenzív, ipar­szerű tömegtermelésére rendez­kedik be, akkor még kevesebb embert tud eltartani ugyanaz a földterület. szakosított, iparszerű állat­tartó telepekre szorult vissza. És akkor Franciaország, Né­metország vagy éppen Dánia említett méretekkel jellemez­hető „versenyképtelen skan­zen-mezőgazdaságáról” vagy falvainak, vidékének állapotá­ról már ne is beszéljünk. Erre azért a nagybirtokos.,skanze- nezőknek egyszer végre értel­mes és hihető magyarázatot kellene adniuk. Nagybirtokok4 átlagmérete (hektár)** Svájc 54 Hollandia 135 Belgium 150 Lengyelország 250 Franciaország 274 Ausztria 295 Olaszország 337 Dánia 426 Németország 1391 Magyarország 3154 Csehország 3531 Szlovákia 3934 * A nagybirtokok fogalma az EUROSTAT sze­rint: azoknak a legnagyobb gazdaságoknak az átlagterülete, amelyek az adott ország összes mezőgazdasági területének 20 százalékát használják. ** Forrás: A Martins, C.-Tosstorff, G. (2011): Large farms in Europe, EUROSTAT, Statistics in Focus, 18/2011., Agriculture and fisheries, Luxembourg, 8. p. Családi gazdaság vagy dél-amerikai típusú nagybirtokrendszer Digitális orgonát kapott a templom mikófalva Az új hangszert az önkormányzat vásárolta az egyházközségnek Felszámolták a Mátrában a környezetszennyezést Új orgonát kapott a mikófalvi ró­mai katolikus templom. A hang­szert a vasárnapi misén adták át ünnepélyesen a gyülekezetnek, majd Fejes János plébános meg­áldotta. Mint mondta, a lélek legjobb kifejezője a zene. Az or­gonát az önkormányzat vásárol­ta saját pénzből, ezzel kívántak hozzájárulni a közelmúltban fel­újított templom további épülésé­hez, szépüléséhez. A régi hang­szer már elavult volt, hangja sem volt annyira szép, mint az újnak, nem is kifejezetten egy­házzenei, hanem vegyes hasz­nálatra készült. A régi szekrény és a síprendszer megmaradt, de már csak díszként szolgál, az új hangszer ugyanis digitális. A mise végén Kovács Péter Bach-darabot is játszott Kelemen Károly polgár- mester elmondta, a több mint hatszázezer forintba kerülő or­gonát örökös használatba kap­ja az egyházközség, amellyel 2043 végéig tartó haszonköl- csön-szerződést kötöttek. Kovács Péter orgonista - miután megköszönte az önkor­mányzat felajánlását - elmond­ta, a Gém márkájú szerkezet két manuálos, 24 regiszteres, azaz ennyi hangszert tud megszólal­tatni, ezek közül egyszerre leg­feljebb ötöt kombinálhat. A mise végén pár perces koncert követ­kezett, amelyen bemutatta az orgona képességeit. A közönség elégedett volt az új zeneszer­szám hangjával. ■ T. B. veszély Egy lakossági bejelen­tés alapján indított még 2012 tavaszán vizsgálatot a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Pálosvörösmart melletti volt kőbányában ta­lálható környezetszennyezés ügyében. Supervisori ellenőr­zés keretében az illetékes ha­tóságok megállapították, hogy a helyszínen többféle veszélyes anyag található, mely nemcsak a környezetet károsítja, hanem tűz- és robbanásveszélyes is. Kötelezték az üzemeltetőt, hogy a környezetszennyezést szün­tesse meg, a veszélyeztető hatá­sokat számolja fel és a területet az eredetivel megegyező álla­potba állítsa vissza. Ősszel a megyéi iparbizton­sági főfelügyelő a társhatósá­gokkal együtt utóellenőrzést tartott a területen és megállapí­tották, hogy az üzemeltető csak részben teljesítette az előíráso­kat. Az környezetvédelmi ható­ság így szankció alkalmazása mellett újra kötelezte a szüksé­ges intézkedések megtételére. Az illetékes szervek együtt­működő és határozott fellépé­sének köszönhetően az év első hónapjára a károsító hatásokat felszámolták, a veszélyes anya­gokat pedig elszállították a helyszínről - tájékoztatott Zelei László tű. százados, a Kataszt­rófavédelmi Mobil Labor főelő­adója. ■ M. Z. * * i * I r

Next

/
Thumbnails
Contents