Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-12 / 36. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2013. FEBRUÁR 12., KEDD Jelentős forrást tartalékolnak pályázatokra, saját beruházásra Újabb esélyt kaptak a bükkszékiek kútfúrás Engedélyt kaptak a helyi gyógyvíz önkormányzati hasznosítására szilvásvárad Első körben tárgyalta a szilvásvárad! képviselő-testület az önkormányzat ez évi gazdálkodásának tervezetét. Mivel takarékoskodniuk kell, ezért döntöttek arról: az önkormányzati dolgozói létszámot eggyel csökkentetik, s márciustól megszűntetik a méltányossági ápolási díjat. A helyben maradó adóbevételekből 50 millió forint kiesik, az iskola állami működtetése viszont közel 20 millió forint megtakarítást jelenthet. Az érkező normatívák mellé tehát továbbra is kiegészítést kell tenni, hogy a kötelező feladatokat elláthassák áz eddigi színvonalon. A tervezet szerint megmarad az ingyenes szemétszállítás, s tovább segítik a civil szervezeteket is. Marketingre és rendezvények támogatására több millió forintot különítenek el. Jelentős önerőt tartalékolnak a turis?tikai-desztináció menedzsment pályázathoz, a tűzoltószertárhoz, útépítésre, az új polgármesteri hivatal kiviteli tervére, alapozására. Ötmillió forint szükséges a ravatalozó építési munkálatainak befejezésére, ez szintén jelentős tétel az önkormányzat idei büdzsében, amelynek főösszege 280 millió forint körül alakul. ■ T. B. Nyugodt évre ». számítanak idén» az intézményekben költségvetés Sírokban tegnap délután ülésezett az önkormányzat képviselő-testülete. Ezúttal az idei költségvetést tekintették át és fogadták el. Mint azt Lakatos István polgármestertől megtudtuk, idén több mint 289 millió forintból gazdálkodhatnak. Ebből oldják meg a kötelező feladatokat, a polgármesteri hivatal, az óvoda, a gyermekjóléti központ fenntartását, működtetését. Az idei nyugodt gazdálkodást elősegítették az előző években hozott megszigorító intézkedések, s a takarékos gazdálkodás. Ennek köszönhető az is, hogy szerény fejlesztésre is lehetőség nyílik ebben az évben. ■ B. K. Igazi kincs a Salvus víz. Nem véletlen, hogy hasznosításáért, birtoklásáért komoly küzdelem folyik. Most az önkormányzat is új esélyt kapott. Barta Katalin Az Európa-szerte ismert bükk- széki Salvus víz páratlan kincs. Az ebből palackozott gyógyvizet, s egyéb készítményeket számos egészségügyi probléma kezelésére javasolják az orvosok. Az 540 méter mélyről fakadó, 40 Celsius-fok hőmérsékletű gyógyvízre épült a helyi Termál Gyógyfürdő, a természeti kincset fürdőkúraként alkalmazva reumás és nőgyógyászati, valamint bőrgyógyászati megbetegedések kiváló hatású gyógyítója, ivókúra keretében idült gyomorhurut és gyomor- savtúltengés esetében alkalmazható sikerrel, belélegezve pedig légzőszervi, asztmatikus problémák elsőrangú kezelője. Érthető tehát, hogy akié a víz, az valóban óriási kincs birtokában van. Az önkormányzat esztendők óta küzd a saját területén fakadó gyógyvíz kitermelési jogáért. Most úgy tűnik, zöld utat kaptak. S hogy miért kell(ett) ezért harcolni? Erre a kérdésre érdemes az előzményeket feleleveníteni. A csodavizet biztosító termálvízkút 1997-jg állami tulajdonban volt, aun ekkor elatJájara,,Jdnálták, a;?^,privatizálták. Az önkormányzatnak elővásárlási joga volt 40 millió forintért, ám az akkori képviselő-testület - tekintve a szűkös helyhatósági büdzsét - nem tudott hitelt felvenni a vásárlásra. Az idő tájt az iskola tornatermének építésére már vetTestnek, léleknek, egészségnek egyaránt igazi kincs a bükkszéki gyógyvíz. A falu és a térség is jól profitálhat belőle. tek fel kölcsönt, így forrást sem találtak volna ekkora összegre, így került magántulajdonba a Salvus kincs, amelyet azóta is a Salvus Kft. palackoz és értékesít. A bükkszékiek az ezt követő években szembesültek azzal, hogy milyen lehetőséget szakasztottak ^ pjb/i Tudomásul kellett venniük, hogy a termálfürdőjük vonzerejét biztosító gyógyvízért is fizetniük kell a kft.-nek, méghozzá nem keveset. Zagyva Ferencné polgármester azt mondja, átlagosan negyvenmillió forintot fordítottak egy fürdőszezonban arra, hogy a nemrégiben felújított, és korszerűsíett fürdőjükbe megfelelő mennyiségű gyógyvíz jusson. 1997 óta tehát több mint 400 millió forintot költöttek a vízre. így hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a megújult termálstrand gazdaságos üzemeltetéséhez elengedhetetlen a saját lévő kÚt'l,v,.„ Az eladást követően szinte minden megválasztott faluve- zeto 'mégpróbálta valamilyen módon visszaszerezni a kincset, ám nem jártak sikerrel. A legutóbb 2009-ben a jelenlegi polgármester asszony kezdett tárgyalásokat geológusokkal, vízgazdálkodási mérnökökkel arról, miként lehetne vízjogi létesítési engedélyt szerezni egy új kút fúrására. Hosz- szas előkészítés, a szakhatósági vélemények beszerzése után a napokban kapták kézhez az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatát a vízjogi létesítési engedélyről.- Ezzel azi elsőfokú határozattal újabb esélyt kapott Bükkszék arra, hogy megújult fürdőnket, a Salvus Kft.-től függetlenül, saját vízbázisból, gazdaságosan tudjuk üzemeltetni - mondja a polgármester, aki azt is hozzáfűzi, hogy a határozat szerint évi 55 ezer köbméter I Ön járt-e már a megújult bükkszéki fürdőben? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu ' étr~ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Mit nyerhet a település a saját kúttal? Visszapillantó: egy kis gyógyvíztörténet AZ ÖNKORMÁNYZAT CLZ elmúlt években közel másfél milliárd forintot fordított fürdőjének fejlesztésére. Ennek jelentős része fejlesztési hitel, amelyet törleszteni kell. Mivel az új kút üzemeltetési költségei hozzávetőlegesen évi 10 millió forintba kerülnének, így csaknem 30 millió forintot takaríthatnának meg azzal, hogy nem a Salvus Kft.-től vásárolják a gyógyvizet. Ezt az összeget eleinte törlesztésre, a későbbiekben pedig a strand további fejlesztésére fordíthatnák. Ez nemcsak a bükkszékiek, hanem a térségben élők elemi érdeke. Mindez annál is inkább igaz, mivel a hátrányos helyzetű kistérség egyetlen kitörési pontja a gyógyidegenfor- galom fejlesztése lehet. 1799-ben említi elsőként Vályi András a későbbiekben világhírűvé vált bükkszéki sós vizet: „...nevezetes kősziklából eredő forrás van a falu határában, mely tavasszal és ősszel úgy megfejéríti a sarat és gyepet, mintha liszttel meghintenék, érezhetően sós ízű...” A kőolajkutatás beindulása után, melléktermékként egyre több kútban jelentkezett a fent említett szódás, sós meleg víz. Ennek megvizsgálására 1938 tavaszán a szakemberek a lemélyített 27. számú fúrást használták fel. Erre a kútra alapozva készült el 1939-ben a strandfürdő, majd az 1951-es Lipcsei Vásáron mutatkozott be nagysikerrel a gyógyvíz először külföldön. víz kitermelésére kapn^ engedélyt, amennyiben a dokumentum jogerőre emelkedik. A vízjogi létesítési engedély egyébként a kivitelezésre vonatkozik és 2015. január 31-ig hatályos. Természetesen a falu érdeke az, hogy mielőbb megkezdődhessen a kút fúrása. A remények szerint az Országos Környezetvédelmi, Természet- védelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél 15 nap múlva jogerőre emelkedik az elsőfokú határozat, s akkor haladéktalanul kiírják a közbeszerzési eljárást az új kút fúrására. Ha minden optimálisan halad, akkor elvileg már idén saját vízbázisuk táplálhatja a termálfürdőt, több tízmillió forintos megtakarítást jelentve az önkormányzatnak, s a falunak. ■ Céljuk a hatékonyabb bűnmegelőzés kerecsend Immáron közösen lépnek fel a rendőrök, a polgárőrök és a mezőőr A településen lévő autóbuszvárók megóvását, illetve az azokat megrongálok felderítését tűzték elsőként célul a Kere- csenden tevékenykedő hivatásos és önkéntes bűnmegelőzők. Erről azon a napokban megtartott fórumon esett szó, melynek résztvevői abban állapodtak meg, hogy közösen lépnek fel a rendbontók ellen. Az együttműködők - a két körzeti megbízott, Schreiner Attila és Hajdú Bálint, Molnár Attila mezőőr, valamint a két helyi polgárőr egyesület elnöke, Nagy Ferenc és Hócza György - arról is döntöttek, hogy a jövőben havonta összeülnek majd, ekkor értékelik a közös akciók eredményét Már az új formaruhában látják el a szolgálatot az egyesület tagjai és jelölik ki az újabb közrend- védelmi feladatot. Mint Nagy Ferenc elmondta, csoportjuknál javultak a szolgálat ellátásnak a feltételei, a Kerecsend Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület ugyanis egy tavaly kiírt pályázaton 250 ezer forintot nyert. Az összeg egy részéből új formaruhákat - többfunkciós kabátokat - vásároltak. Ez azért volt fontos, mert az egyesület tagjai eddig csak láthatósági mellényben járőröztek. A sikeres pályázat révén lehetőség nyílt továbbá arra is, hogy két kerékpárt is beszerezzenek, így éjszakánként gyorsabban bejárhatják majd a település utcáit. ■ SZ. I. A mogyoró és az éger már szórja a virágporát pollenszezon Február elején újra üzembe állt Heves megye egyetlen pollencsapdája, s ezzel elkezdődött Egerben a légköri allergén pollenek idei monitorozása. A Heves Megyei Kormány- hivatal Népegészségügyi Szak- igazgatási Szervének Egészség- fejlesztési Osztálya 2005 óta végez pollenmonitorozást. Ennek során nem csupán a légkörben található aktuális virágpor- és gombaspóra mennyiség vizsgálható, de a levegő por- és koromszennyezettségének napi eloszlása is jól nyomon követhető. Bár a pollencsapda helyileg az Eger patak partján, egy ötemeletes épület tetején működik, adatokat a megye egész területéről gyűjt be, miután közepes szélerősségben 60-70 kilométeres sugarú körből, illetve erősebb szelek esetén akár sokkal távolabbról is gyűjt be virágporszemeket. Az elmúlt néhány napban rögzített adatok szerint január utolsó hetében országszerte elkezdődött a szezonban elsőként virágzó mogyoró és éger pollenszórása. Egerben egyelőre alacsony, tüneteket nem okozó mennyiségben van jelen a légkörben a két növényfaj virágpora, de az időjárás-előrejelzések alapján - a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan r egy-két héten belül várhatóan jelentősen nő majd a koncentrációjuk. ■ G. R. * * * %
