Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-09 / 34. szám
5 2013. FEBRUÁR 9., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 1 PERCES INTERJÚ Igen kemény év elé néznek Mátraballán költségvetés Az észak-he- vesi településen is készül az idei év költségvetése. Az már most látható, hogy szigorú gazdálkodásra lesz szükség. A részletekről Forgó János polgármestert kérdeztük.- Mire számíthatnak a bailai lakosok idén?- Az előzetes számításaink szerint nagyon kemény év elé nézünk. A kötelező feladatokra kapott állami normatíva csupán részben fedezi a kiadásainkat. A kétmillió forintba kerülő közvilágításra például mindössze 1,2 millió forintot fordíthatunk. Nem tudjuk, a hiányt miből pótoljuk.- Egyetlen önkormányzati intézményük az óvoda. Itt milyen változtatásra lesz szükség?- Egyelőre megoldhatatlan feladatnak látszik a nyugodt működtetés. A normatíva szerint csak egy óvónő bérére van fedezet, pedig szeptembertől már 18 gyermek jár ide, tehát a törvény szerint szükség lenne a két szakemberre. A működtetésre (dologi kiadás) is csak 800 ezer forintot költhetünk, márpedig a fenntartás ennek közel a duplájába kerül.- Milyen költségekből tudnak lefaragni?- Döntöttünk arról, hogy a szociális étkeztetést biztosító konyhánkat márciustól bezárjuk, s a szomszédos Mátraderecskéről szállítjuk az ételt. Az eddig hat órában dolgozó egyik óvodai dadát is el kellett küldenünk. Sajnos, az a helyzet, akárhogy számolunk is, ilyen finanszírozással egyszerűen lehetetlen „nullás” költségvetést összeállítanunk. Márpedig a törvény erre kötelezne bennünket. ■ B. K. Forgó János: Nem lesz könnyű év Amikor teheti, a természetet jáija útkezelő Az igazgató szerint a szükségesnél kevesebb pénz jut, azt muszáj beosztani Több mint tíz éve áll a Heves megyei közútkezelő élén Szerencsi Gábor. Az állami cég területi irányítási szerkezete, neve többször is változott, ám a szoba, a szék, no meg az úthálózat ugyanaz maradt. Sike Sándor „Jóllehet a fényképezés a hobbim, pontosabban inkább a szenvedélyem, az nagyon-nagyon gyakran a szakmai munkámat is segítette...- Amikor időpontot kértem a beszélgetéshez, azt mondta, az online változatban sok hozzászólásra számít, mert az utak állapotához többeknek lesz megjegyzése. Sok kritikát kell elviselnie?- Igen, hiszen a közlekedők könnyen jelölik meg a bajok forrásának a közútkezelőt, mert az út melletti üzemeltetést és karbantartást mi végezzük. A közúthálózat állami vagyon, tulajdonosa az állam, emellett még vagyonkezelője is van. A tevékenység jogszabályokkal erősen körbehatárolt. Mi gyakorlatilag vállalkozók vagyunk, a tulajdonos megrendelő megmondja, hogy mit kell csinálni. Úgy értendő ez, mint amikor megkérdezik, hogy a vasárnapi ebédre mi- | lyen összegre van szükséged. % No, dehát hány főre? Négy sze- f mélyre. Mondasz egy összeget, s amire szükség lenne, de ennek csak a töredékét kapod meg, abból aztán azt csinálsz, amit akarsz. Persze, ez picit túlzás, mert legyen leves, legyen második fogás és desszert is. Az ebédelőknek azonban hiányérzetük támad, és jönnek a kritikák. Ugyanez van a közlekedőknél. „Keveset kaszálunk, keveset kátyúzunk, kevés sót szórunk ki, rosszak az utak...”, stb., stb. Joggal érzi a közlekedő, hogy az utak állapota romlott, a szolgáltatás színvonalát azonban több helyen ma már csak teljes felújítással lehet orvosolni, amelynek mértéke a forrásoktól függ.- Sokan tudják, hogy szenvedélye a fotózás. Milyen indíttatásból vette kezébe a kamerát?- A fényképezőgéppel 1989- ben, az első fiam születésekor kerültem kapcsolatba. Később a szakmai munkámat segítette a fényképezés. Annak idején szerkezetépítő mérnökként a tervező vállalatnál tevékenykedtem. Mivel körülményesnek véltem lerajzolni a hibákat, sokkal egyszerűbbnek tartottam a falakat lefényképezni. Oda lehet tenni egy colostokot, egy mérőszalagot, netán egy tollat, és akkor látni, hogy mondjuk milyen a repedés mértéke. Ha mindezt nem dokumentálom ilyen hitelesen, akkor kezdhetem írni, hogy az épület észak-keleti sarkában egy félig lefutó repedés...- Őrzök egy hidakról szóló könyvet. Úgy tudom, ehhez igencsak sok köze van.- A tervezővállalatnál és három önkormányzatnál végzett építésügyi hatósági munkát követően már a cégünknél voltam hidász, amikor 1998- ban Heves megyében rendezhettük meg a hidakról szóló konferenciát. A kiadványban sok munkám fekszik. Anyagai nagy részét levéltárakban kellett összebújni, illetve jó néhány fejezetét magam írtam. Szerkesztés, nyomda, és így tovább... Nagyon izgalmas volt. S ha már a hidaknál tartunk, ebből a témából készítettem a szakmérnöki diplomámat. Névjegy: NÉV: Szerencsi Gábor, Magyar Közút Nonprofit Zrt. Heves Megyei Igazgatóság, igazgató SZÜLETETT: 1963 család: nős, három gyermek édesapja iskolái: Novaji Általános Iskola, Gárdonyi Géza Gimnázium, Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar- Hogyan lett „természetfotós”?- Szerencsés helyen lakom, lévén Eger mind a Tisza-tóhoz, mind a Bükkhöz és a Mátrához közel van. Egyszer, amikor a Tisza-tóhoz elvetődtem, rácsodálkoztam, hogy ott az ember teljesen más faunát lát, mint mondjuk a Bükkben. Nem azok a madarak, nem azok a növények... Nem véletlen, hogy szabadidőm jelentős részét a természetben töltöm, a olykor a családtagok is velem tartanak. munkahelyei: Tanácsi Építőipari Vállalat; Állami Tervező Vállalat; Kerecsend, Demjén, Egerszalók építésügyi hatósági munka; Állami Közútkezelő - 2002-től megyei igazgató TÁRSADALMI MEGBÍZATÁSAI: közlekedéstudományi egyesület megyei elnöke; Heves Megyei Mérnökkamara elnökségi tagja- A családban a „mérnökök” vagya „bölcsészek”vannak többségben?- Három gyermek van, közülük a nagyfiam építőmérnökire jár. Ő ezen a szakterületen végez, ám hogy hol dolgik majd, azt még nem lehet tudni. A feleségem szintén szakmabeli. Saját mérnöki irodában dolgozik. Gyermekeim közül ketten egyetemisták, a lányom Budapesten, a nagy fiam most éppen külföldön tanul, a legkisebb pedig általános iskolás.- A család, a munka, a fotózás és a természetjárás mellett jut-e még másra ideje?- Sportolásra természetesen. Általános iskolás koromban megszerettem a mozgást, rendszeresen sportoltam. Ebből maradt a foci heti két-három alkalommal és időnként a tenisz. Ezt a munkát valamilyen fizikai tevékenységgel ellensúlyozni kell. éHét ljmb£re PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL <gÖÍD,> Szent Johanna és a feltétel nélküli hit Március 1-jén mutatja be a Gárdonyi Géza Színház G. B. Shaw Szent Johanna című szatirikus tragédiáját Blaskó Balázs rendezésében. A címszerepben Marjai Virágot láthatja a publikum.- A darabban kulcsfontosságú a hit, még ha nem is feltétlenül vallásos értelemben - mondja a színésznő. - Manapság nem jellemző a hitnek ez a formája, olyan világ ez, amelyben sokan perspektíva nélkül élnek. Kevesen tudnak igazán feltétel nélkül hinni. Persze, nemcsak a korunk problémája az, hogy nem tudunk mit kezdeni az újjal, a korát megelőző A címszerepben Marjai Virág jelenségekkel. Úgy mondanám, ha a kockák közéi begurul egy gömb, az mindig egyfajta káoszt, értetlenséget eredményez, s szeretjük kitaszítani azt, ami nem illik a képbe. Marjai Virág elárulta: komolyan készült a feladatra, sokat olvasott a korról, amiben a darab játszódik, hogy minél jobban megismerhesse Johannát.- A színpadon nem játszhatunk eszméket, ideológiákat vagy filozófiát, mert azt nem is érdemes - emeli ki. - A színész alapvető feladata, hogy hús-vér emberi figurákat ragadjon meg. Szent Johanna - ha úgy tetszik- dillemmája számomra is valós, hiszen, mint a legtöbb ember, én is szeretnék feltétel nélkül hinn^ am* f°ntos kapaszkodót, mentsvárat is jelent az életben. Ezért nem esik nehezemre az ő szavait mondani. A darab szerves része a szatíra, a többi között az az alapvető ellentmondás, hogy Johannát szentté avatják, bár korábban kivetették, és máglyán égették el. A színésznő úgy fogalmazott: számos példát sorolhatnánk arról, hogy saját kora nem becsüli meg nagyjait, s csak esztendőkkel később ismerik fel értékeiket ■ a márciusban színpadra kerülő Szent Johannát, valamint két alternatív bemutatóját, Oriana Faliad Levél egy meg nem született gyermekhez című darabját és Visky András Megöltem az anyámat című identitásjátékát nevezi az egri Gárdonyi Géza Színház a Pé- * esi Országos Színház Találkozó idei versenyprogramjába. Utóbbi művet Sata Árpád rendezte, aki elmondta: bár a cím elsőre erősnek hangzik, nem egy Kékfény-esetről van szó.- A darab igaz történeten alapszik. \z árva Bernadettről, aki egyebek között arra keresi a választ, ki is ő valójában, miért hagyta el anyja, miért alakult így a sorsa. Társra talál Csipeszben, aki segít megmutatni a módját, hogyan szabadulhat meg a nyomasztó érzésektől, hogy tovább juthasson az életben - tette hozzá. A Levél egy meg nem született gyermekhez című műbe Nánási Ágnes szeretett bele, ő javasolta a dramatizálását és a színpadra állítását. A Ven- czel Valentin rendezte előadás nemcsak azzal foglalkozik, hogy mit jelent egy nő életében egy meg nem született gyermek, hanem azzal is, hogyan hordozza egy életen át ennek fájdalmát és hiányát. ■ Faliad, Visky és Shaw
