Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-09 / 7. szám
2013. JANUÁR 9., SZERDA MEGYEI KORKÉP 3 Lassít, drága a megállás vonatA menetidő csökkent, a lakóknak kényelmetlenebb az utazás Indul az InterCity. A fővárosból a megyeszékhelyre, illetve az Egerből Budapestre utazók időt nyertek, a falvak lakói viszont veszítettek. Újra megnyitották a Stahrenberg utat hatvan Elbontották az adventi vásár utolsó faházát is a városgazdálkodás munkatársai. A vízkereszttel véget ért az ünnep, bezárt a vásár is. Tegnap újra megnyitották a lezárt Stahrenberg utat. A jégpálya melletti faházak még állnak, így a korcsolyázók és az erre járók falatozhatnak, s a forralt bort sem kell nélkülözniük. ■ B. K. A háborús áldozatokra emlékeznek a faluban erdőkövesd Hagyomány, hogy az első és második világháborúban elesettek emléke előtt január 12-én tisztelegnek. E hét végén, szombaton 15 órakor a háborús emlékműnél kezdődik a megemlékezés, ahol Gombás Dezsőné polgármester mondja el ünnepi gondolatait, majd koszorúzással emlékeznek meg a hősökről. Az eseményen katonai tisztelet- adásra is sor kerül. A község első embere az otthonukban is felkeresi a doni katasztrófa két idős túlélőjét. ■ B. K. Diákok tárlata az Álarc témakörében Eger Ötödször rendezi meg az Eventus Középiskola a Mester és Tanítványai kiállítást, melynek megnyitóját a Gárdonyi Géza Színház aulájában, január 17-én délután fél öttől tervezik. Az oktatási intézmény legrangosabbnak számító tárlatán idén az Álarc téma köré készítették el műveiket. A megadott témához tanár és tanítványai azonos gondolatok mentén, de külön-külön hoznak létre alkotásokat. ■ B. K. Idén az Álarc a téma A napokban számoltunk be nagyúti olvasók panaszáról, miszerint csak átszállással, több órás utazással tudják megközelíteni a megyeszékhelyet a decemberi menetrendváltozás óta. Időközben újabb utaspanaszok érkeztek szerkesztőségünkbe. Guti Rita ' Csivincsik István Ludasról küldött levelében azt írta, egyetért a nagyútiak panaszával. Lu- dasiként ő is sérelmezi az új menetrend bevezetését, mivel csak átszállással tud ezentúl utazni. Leírta, hogy Ludason talán kevesebb felszállót érint a probléma, de jóval többet Kará- csond és Adács viszonylatában. Naponta falujukban csak két közvetlen vonat áll meg, ami közvetlen összeköttetés a fővárosba. Az egyik reggel fél 6-kor, a másik este fél 8 körül indul. Szeretnék, ha a MÁV visszaállítaná a régi menetrendet, vagy legalább délelőtt és délután is lenne olyan járat, ami a környező települések valamelyikén is megáll.- A korábbi, Hatvan és Eger között minden állomáson és megállóhelyen megálló, irányonként 8 sebesvonat helyett 13 InterCity (IC) vonatot és 3, a korábbi sebesvonatokéhoz hasonló menetrendi fekvésű, Egertől Hatvanig minden települést kiszolgáló vonatot közlekedtetünk - mondta el Pintérné Bősz Andrea, a vasúttársaság ügyfélszolgálati szakelőadója. - A változtatást a nagy számú távolsági utas érdekeinek megfelelően hajtottuk végre. Bősz Andrea rámutatott: igazodva az utazóközönség elvárásaihoz, kifejezett céljuk a menetidő csökkentése volt. Az Egerbe közlekedő vonatok többségénél 18-20 perccel, egy vonatnál 35 perccel csökkentették menetidőt. A menetrendváltozás óta a Budapest-Eger vonalon IC-kocsit is közlekedtetnek. Járataik 6-7 közbenső, nagyobb a pályavasúti és személyszállító vasúti tevékenységek európai uniós elvárások alapján történt különválasztása folytán a MÁV-START Zrt. pályahasználati díjat köteles fizetni anyavállalatának, amelynek a megállási díj az egyik részeleme. Az ügyfélszolgálat tájékoztatása szerint a 600-800 lakosú települések rendkívül alacsony napforgalmú állomáson állnak meg. Az InterCity szolgáltatás kihasználtsága a jegyeladások alapján fokozatosan nő.- A rendkívül alacsony kihasználtság miatt az Eger és ■ A MÁV szakembereinek az elsődleges célja az átalakítással a menetidő csökkentése volt. <íinii .iiij i Budapest közötti járatok napközbeni ihégSlláfei helyeiriék számát csökkentettük. A reggeli és az esti időszakban az elsősorban hivatásforgalmi igényeket kielégítő vonatok továbbra is megállnak a Hatvan-Füzesa- bony szakasz minden településén. Ám a reggeli közvetlen egri „diákvonatot” füzesabonyi 5 perces átszállással tervezett közbeni utasforgalma semmiképpen sem termeli ki a magas pályahasználati díjat. Nagyút 600-700, Ludas 800 lakosú település, és a megállások kapcsán kifizetett jelentős díj például Nagyúton évente körülbelül 19 millió forintot ér el, ezért a vasúttársaságnak a korábbi rendszer rendkívül aránytalan és pazarló volt. vonat pótolta - tette hozzá Bősz Andrea. - Az új struktúrában a Hatvan és Füzesabony vonal „kistelepülésein” élők utazását hat Füzesabony-Hatvan és öt Kál-Kápolna-Vámosgyörk közötti vonattal biztosítjuk. Az új menetrendi struktúrát a 2012 tavaszán tartott kistérségi menetrendi egyeztetésen ismertették, ám sem Nagyút, sem Ludas nem biztosított képviseletet. A társaság nem pusztán üzleti megfontolások alapján tervezi menetrendjét, a kisebb helységek kiszolgálására elsősorban közszolgáltatásként tekint. Tisztában vannak azzal, hogy a korábbi menetrend szerinti, kétóránkénti közvetlen fővárosi és egri eljutást biztosító szisztéma kedvezőbb volt a kisebb települések lakosságának, ám az új menetrendben is a személyszállítási törvény minimum követelményét háromszorosan meghaladóan biztosítanak leszállási lehetőséget, figyelemmel a közlekedés-földrajzi adottságokra, az autóbuszos kiszolgálás hiányára. A kisebb forgalmú községek utasainak problémáit, ha azok tömegközlekedési volumenben is előfordulnak és az üzemi lehetőségek lehetővé teszik, a későbbiekben igyekeznek kisebb korrekciókkal orvosolni. MÁV: aránytalan, pazarló volt a korábbi menetrend JEGYZET Kutyavilág az ebtartókra- ez nem az én napom - jegyezte meg a minap az állatorvos, amikor a januártól kötelező chipet több napos egyeztetés után beültette a szomszéd kutyusba. December közepétől hirtelen rengeteg munkája akadt az új szabályozás miatt, a hónap vége felé közeledve elfogyott az olcsóbb chip, emiatt várni kellett az új készletre. emberünk azonban nem a több munka miatt volt rosszkedvű, hanem annak a jellege miatt. Történt ugyanis, hogy az utóbbi időben nem csak az azonosító behelyezéséhez hívták a gazdik, hanem egy sokkal fájdalmasabb beavatkozáshoz, nevezetesen hűséges kutyájuk elaltatásához is. Járt olyan egyedülálló, idős embernél, akinek évek óta egyetlen társa volt a több mint tízéves négylábú. A gazda arra hivatkozott: lassan tüzelőre is alig van pénze, az ebtartás számára vállalhatatlan költséget jelent. mivel világéletében törvénytisztelő volt, ezért eszébe sem jutott, hogy elmulasz- sza állampolgári kötelességét, azaz kutyája chipelte- tését. Ám arról hallani séSTi akart, hogy négylábú társát menhelyre adja. Maradt a végső megoldás, az altatás. Aznap nem ő volt az egyetlen, aki így döntött. Az orvos pedig, aki azért választotta hivatását, hogy enyhítse az állatok szenvedését, gondoskodjon egészségükről, a nap végén elkeseredetten vonta meg a mérleget: több volt az áldozat, mint a biztonságban tovább csaholó társuk. állatvédők, felelős ebtartók egyébként már az első perctől üdvözölték a kötelező azonosítást. Ám arra nem gondoltak a törvényalkotók, hogy milyen terhet rónak azokra, akik képtelenek megfizetni ennek árát. Embertelen, kutyavilág az, ahol az állatorvos sintér szerepre kényszerül. Az erdőről mesélnek a kisiskolások pályázat Huszonnyolc alkotást állítottak ki az Agria Parkban, lehet rájuk szavazni Szép egri siker született a műfordítói pályázaton A szlovákiai LESY SR és az Egererdő Zrt. az elmúlt évben indította útjára az „Erdészek a gyermekekért” pályázatot. Céljuk a két cég kapcsolatának erősítésén túl az erdészeti kommunikáció javítása. Szeretnék minél szélesebb körben bemutatni az erdő világát, az erdész mindennapi munkáját. A projekt célközönsége elsősorban az általános iskolai korosztály. Játékos feladványokkal, ügyességi feladatokkal interaktív foglalkozásokon keresztül szeretnék megismertetni velük a természet csodáit, az erdészek több mint 200 éves munkáját. Ennek érdekében vetélkedőre hívták a magyarországi és szlovákiai alsó tagozatosokat, akiknek az első fordulóban mesét kellett írniuk az erdőről, a történethez rajzokat, maketteket is vártak. Összesen 59 pályamunka érkezett a két országból, régiónkból 28 általános iskolai csapat nevezett. A mesékre és a hozzájuk készült alkotásokra január 21-éig lehet szavazni az Egerer- dő Zrt. facebook oldalán. A történeteket és a maketteket egyébként ki is állították az Agria Park galériájában. A legjobb alkotók a voksolást kö- 1 vetően továbbjuthatnak majd a | második fordulóba, ahol termé- J szeti ismereteikről kell majd s számot adniuk. ■ G. R. Január végéig az Agria Park galériájában láthatók a pályamunkák évforduló A kétszeres József Attila-díjas, egri születésű költő, Kálnoky László számára életforma volt a műfordítás, jelentős mennyiségű lírai és drámai alkotást fordított magyarra. A nevét viselő egyesület ennek jegyében, s a költő születésének 100. évfordulója alkalmából hirdette meg azt a műfordítói pályázatot, amelyre 45 igényes munka érkezett. A zsűri tagjai - Hegedűs Imre János költő, író, műfordító, a Bécsi Magyar Napló szerkesztője, dr. Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, az Agria című folyóirat főszerkesztője és Cseh Károly költő, műfordító - a művészi megformáltság, a nyelvi erő szempontjából értékelték a pályázók teljesítményét. Véleményük egyeztetése után született meg a végleges eredmény. „A csend bennünk van” című fordításáért Majoros Zsuzsanna (Nagykovácsi) érdemelte ki az első helyezést. Az egri Krakkó Eszter a „VI. szonett: Kék- szakáll” átültetésével második lett, míg a harmadik helyen Ha- merli Nikolett (Göd) végzett „A hóhér, ha hazamegy” című műfordításával. Különdíjat kapott még Komán Zsombor (Brassó) a zenéről szóló mű hiteles tolmácsolásáért. A díjazott műfordításokat az Agria folyóiratban teszik majd közzé. ■ SZ. I.
