Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-07 / 5. szám
2 2013. JANUÁR 7., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Jövőre csődöt is mondhatunk? szociálpolitika Családok ezrei várnak segítségre, ám politikai akaraton kívül pénz is kéne Remény. Az adósságcsapdában vergődő családok számára mentőövet jelenthetne a magáncsőd. Kérdés, mikor bólint rá a parlament. Képünk Illusztráció. Gárdonyira és regényére is emlékeznek új érmével gyűjtőknek A Magyar Nemzeti Bank 2013-ban két arany, öt ezüst és egy színesfém emlékérmét ad ki, és folytatódik több tematikus sorozat, illetve három nemzetközi gyűjtőprogramhoz is kapcsolódik egy-egy tétel. Elsőként a Magyar táncház módszer ezüst emlékérmét bocsátják ki, majd a tavaly megkezdett Középkori magyar aranyforintok 1305-1526 elnevezésű sorozat folytatódik, amelynek a második darabja az április 30-án kibocsátandó I. Lajos (1342-1382) aranyforintja emlékére elnevezésű arany emlékérme lesz. Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából 5000 forint névértékű ezüst emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank június 22-én. Augusztus 3-án jelenik meg 2013 egyetlen színesfém emlékérméje. A Gárdonyi Géza: Egri csillagok 1000 forint névértékű emlékérme az Ifjúsági irodalom sorozat következő tagja lesz. Ebben az esztendőben az MNB emlékérmét bocsát ki Eötvös József, illetve Robert Capa születésének 200. és 100. évfordulója, valamint a 2014- es labdarúgó-világbajnokság tiszteletére is, a Magyar No- bel-díjasok sorozat Wigner Jenővel folytatódik. ■ P. A. Pályázati pénzből biztonságosabb lőnie Besenyőtelek árgus szemek Egy térfigyelő kamerarendszer már kiépült Besenyőtelken annak a Lead- er-pályázatnak a jóvoltából, melyen nyolc millió forintot nyert korábban a település. Bozsik Csaba polgármester elmondta: ezen felül is fejlesztették a település közbiztonságát. A Belügyminisztériumtól több mint kétmillió forintos támogatást nyert el az önkormányzat a közbiztonság növelését szolgáló fejlesztésekre. A pénzt a polgármestei hivatal és környékének biztonságosabbá tételére fordították. Riasztót szereltek az önkormányzati épületbe, s az udvart és környékét is bekamerázták. ■ G. R. ►Folytatás az 1. oldalról Dr. Lukács Tamás szerint társadalmilag is kényes ügy a magán-, vagy családi csőd bevezetése, mivel az emberek egy része joggal gondolja úgy: ha valaki hitelhez folyamodott, akkor vállalnia kell az ezzel járó kockázatot, s a következményeket is. A jelzáloghitelezésben élen járó bankokra ez éppúgy vonatkozik. A politikus szerint a családi csőd csak akkor lehetne eredményes, ha a magyar , lakosság a legalapvetőbb pénzügyi ismeretekkel tisztában lenne, s így hozná meg döntéseit. A téma egyébként a kereszténydemokraták februári frakció ülésén is napirenden lesz. A csődvédelem elméletileg a még menthető adósokon segítene, akiknek folyó bevételeikből, lakásuk és ingóságaik értéke- I sítéséből tartozásaik egy részét J rendezni lehet. Az érintettek anyagi felügyeletét csődgondnok vennék át, ők döntenének vagyontárgyaik értékesítésé- | ről, illetve a fizetésüket is ők [ osztanák be. A pénzügyi gyám akár öt éven keresztül irányíthatná a csődvédelmet kérők összes pénzügyi lépését (vagy a szabályozásban rögzített félté- | telek alapján akár még tovább), I hogy az adósok a csődvédelem 2 időszaka alatt egyenesbe jöj- ü jenek, az eljárás végére pedig megszabaduljanak adósságaiktól. Ez úgy lehetséges,, hogy a csődeljárás lezárásakor fennálló adósságot - a®iepnyiben az adós a csődgondnokság alatt mindent szabályt betartott - a hitelező, vagy a hitelezők az előzetes megállapodás függvé- j nyében elengedik. Akiknek viszont az adósságaik arányában nincs számottevő vagyonuk és jövedelmük, hiába menekülnének a magáncsődbe, nem tudnák a feltétele- | két teljesíteni. Ebben az esetben a magáncsőd csak időleges segítséget jelentene, vagy még azt sem, ha már az előzetes átvilágítás során kiderül, hogy „menthetetlen" az erre jelentkező - foglalta össze dr. Lukács Tamás az elképzelés lényegét. A magáncsőddel a fizetésképtelen adósok élhetnének. Ok azok, akik jellemzően jelzáloghitei vagy autóhitel mellett fedezetlen tartozásokkal, folyószjtmlakölcswmel,., fogyasztási kölcsönökkel, illetve közüzemi számlákkal is fartpznak. A KDNP egyébként nem ■ ígérik: ha egy család nem tudja fizetni a számlákat, kérhető lesz majd a fizetési moratórium. először kezdeményezi a családi csőd bevezetését. 2009. májusában már felvetették az ötletet, s határozati javaslatot nyújtottak be a parlamentnek, amelyben felkérték az akkori kormányt, hogy a készítse el és terjessze az országgyűlés elé a családok csődvédelméről szóló törvényjavaslatot. Ez meg is történt - tudatta lapunkkal Korózs Lajos (MSZP), az előző kormány szociálpolitikai államtitkára, aki érdeklődésünkre azt is elmondta, hogy részletesen kidolgozott munkaanyagot hagytak az utódok asztalán, melynek lé- nyegg^ak, volt, hogy családi csődbiztosokat (mentorokat) képeznének, akik a bajba jutottakat segíti. Azaz, ha egy család nem tudja fizetni a számlákat, akkor a bíróságon kérhetné, hogy fizetési moratóriumot adjanak számára, és rendeljenek ki csődbiztost, a magáncsőd intézménye Európában először Dániában jelent meg 1984-ben. A 1990-es évektől mind több nyugat-európai országban is kialakították, ma már gyakorlatilag ezen országcsoport nagy részében működik ez az intézmény, így Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Luakl pénzügy» tervet) készít^ illetve a bankkal, közüzemi cégekkel tárgyal. A rendszeri azoknak szolgálhatna menekülési útvonalként, akiknek van munkájuk, ám a bevételeik nem teszik lehetővé a tartozás megfelelő ütemű törlesztését és rendezését. Melléjük úgynevezett csődbiztosokat neveznének ki, akik segítexemburgban, Nagy-Britanniá- ban, Németországban, Norvégiában, Portugáliában, Svédországban. A közép- és kelet-európai régióban először Észtországban alakították ki 2004-ben. Ezt 2010-ig követte Szlovákia, Csehország, Lettország, Szlovénia és Lengyelország. Hazánkban jövőre lehet belőle valami. nek netkikabban, hogyia jövedelmükből a lehetőségeikhez mértem ifolyamatosan, tudják rendezni a fizetési kötelezettségeiket. Az általunk megkérdezett szociológus szerint a magáncsőd bevezetésének halogatása további családok ellehetetlenüléséhez vezet. Elindítása nagy mértékben könnyíthetne az adósságcsapdában vergődőkön, mert az adósság megfizetése sokkal emberibb, átláthatóbb és tervezhetőbb keretek között történhetne. Ennek a módszernek az alkalmazásával lehetővé válna, hogy az adós első lépésben meglévő vagyontárgyai értékesítéséből, majd rendszeres jövedelméből előre meghatározott időtartamon keresztül megtervezhetően és kalkulál- hatóan törleszthesse tartozását. ■ Barta Katiin Családi csőd: Európában már bevett módszer Gépjáművet ajándékoztak a rendőröknek közbiztonság Már javában épül a közterületi kamerarendszer is Lőrinciben A lőrinci képviselő-testület - a közbiztonság erősítése érdekében - a közelmúltban döntött arról, egy személygépjármű megvásárlásával támogatja a rendőrségi körzeti megbízottak munkáját. A 3,5 millió forintba kerülő vadonat új Skodát - amelynek árát a többlet-adóbevételekből biztosították - Víg Zoltán polgármester ünnepélyes keretek között adta Czinege László r. ezredesnek, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének és Juhász János r. alezredes hatva- s ni rendőrkapitánynak. a Czinege László példaérté- | kűnek minősítette a gesztust. J Elmondta: minden település a 1 lehetőségeihez mérten segíti a Víg Zoltán polgármester ünnepélyes keretek között adta át a kocsi kulcsait bűnüldöző szervek munkáját, így például Lőrinci mellett már Halmajugra is vásárolt a körzeti megbízottaknak gépjárművet. Mint megtudtuk, Lőrinciben tavaly 194 bűncselekmény történt, ami a korábbi évekkel összehasonlítva stagnálást mutat. A főkapitány örömmel számolt be arról, hogy az itteni körzeti megbízotti létszámot nemrég háromra emelték, Víg Zoltán pedig hozzátette: már épül a kamerarendszer, amely valamennyi városrész központjában rögzíti a rendellenes jelenségeket. Czinege László közölte azt is, hogy a megyei főkapitányság állománya 1010 főre bővült. ■ T. O. Bosch, Lenksysteme a legjobb növekedők közt száz Két Heves megyei nagy- vállalat is bekerült a válság előtti árbevételüket legnagyobb mértékben növelő magyar- országi cégek közé. A HVG által összeállított százas listát a MÓL vezeti, amely 2008-hoz képest 2011-ben 1800 milliárd forinttal nagyobb forgalmat bonyolított le. Érdekesség, hogy ezt a gyarapodást főként külföldi árbevételének növekedésével érte el, amely közel 1700 milliárd forinttal lett magasabb. A dobogó második fokára a Fibria Trading International papíráru nagykereskedő ért oda, amelynek 2011-es 692 milliárdos bevétele 371 milliárd forinttal nőtt három év alatt. A növekmény ennél a vállalkozásnál is az exportnak köszönhető. A harmadik a győri Audi, amely 2008-2011 között 252,36 milliárddal növelte bevételeit. A századik helyet minimum 16 milliárdos növekedéssel lehetett megszerezni. A növekedési toplista tizenegyedik helyén található a hatvani Robert Bosch Elektronika Kft., amely a válság előtti utolsó, viszonylag nyugodt évhez képest 98 milliárd forinttal több pénzt keresett 2011-ben. A 46. helyezést szerezte meg az egri ZF Lenksysteme, amelynek 2011-es 72,5 milliárdja 28,56 milliárd forinttal haladta meg a 2008-as árbevételét. ■ T. B. * V' k I
