Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-26 / 22. szám

2013. JANUÁR 26., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 3 Keveslik az állami normatívát az ivádiak ivád Az önkormányzat kép­viselői hozzáláttak az idei költségvetés előkészítéséhez. Ivády Gábor, polgármester elmondta: a tavalyi, 50 milli­ós állami normatíva helyett idén csak 11 milliót utalnak át az önkormányzatnak a kötelező feladatok ellátására. Számításaik szerint veszély­be kerülhet a tagóvoda mű­ködtetése is, hiszen tavaly négy és fél millió forintba került aa fenntartása, idén pedig csak 1,2 milliót kap­nak erre a célra. ■ B. K. Megváltozott az ügyintézés helye hatvan Januártól sok szoci­ális ügyet nem a települési önkormányzat jegyzőjénél, hanem a Hatvani Járási Hi­vatalban kell intézni a város­ban és környékén élőknek. A Hatvanban és Lőrinciben élők a 06-37-540-447-es, az Apcon, Boldogon, Csányban, Ecséden, Heréden, Horton, Kerekharaszton, Nagy- kökényesen, Petőfibányán, Rózsaszentmártonban és Zagyvaszántón élők a 06-37- 540-444-es telefonon kérhet­nek felvilágosítást. ■ B. K. Figyelik a faluban a magányosokat istenmezeje A faluban hat közmunkás dolgozik. A tar­tós mínuszok beköszöntével rendszeresen járőröznek a településen, felkeresik az idős, egyedülálló embereket. Gondoskodnak arról, hogy legyen tüzelőjük, vizük, s be is vásárolnak a számukra. Feladatuk még a belterületi útszakaszok takarítása, sí­kosságmentesítése. ■ B. K. A tűzifa életet menthet Nem írták le a helyesírást nyelv A középiskolások sokkal inkább gépelnek, ez vezet a hibákhoz A szakemberek szerint sok diák nagyon keveset ír kézzel, ez az egyik oka, hogy egyre több hibát vétenek a fiatalok. A folyamat ellensúlyozható. Egy közelmúltban nyilvá­nosságra hozott statisztika szerint ötven százalékkal több hibát ejt a gimnazista korosztály a kézzel írott dol­gozatokban, mint négy-öt évvel ezelőtt. Licska Balázs - Papp Gábor — Általános iskolában is érzé­kelhető, hogy gond van a diákok helyesírásával, az osztályokban változó mértékű visszaesés fi­gyelhető meg - nyilatkozta la­punknak Deákné Domonkos Ju­lianna, az egyik iskola megbízott igazgatója, aki egyebek mellett azt is elmondta: a mai világban nem lehet és nem is szabad a gyerekeket távol tartani a szá­mítógépektől. Intézményükben már az elsősök is tanúinak lap­topokon, kifejezetten a számuk­ra kifejlesztett programok se­gítségével. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az iskola pedagógu­sai kiemelt hangsúlyt fektetnek a szóbeli és írásbeli anyanyelvi nevelésre is. A szakember hangsúlyozta, a folyamatban jelentős szerepük van az óvodapedagógusoknak és a szülőknek is, illetve az is fontos, hogy szaktól függetlenül minden pedagógusnak érdemes szem előtt tartani a nyelvhelyes­séget. A nebulók tudásszintjétől függően a felzárkóztatás, a te­hetséggondozás és a versenyek sokat erősítenek a helyesíráson. A pedagógusok szerint a gim­náziumi tanulóknak nem csupán a helyesírása romlott drasztiku­san, hanem a szövegszerkesztés­sel is problémáik vannak, ráadá­sul stilisztikailag is helytelenek az írásaik. A diákok többsége a magánéletben szinte soha nem ír kézzel, chaten és sms-ben pedig torzított szavak születhetnek.- Az elgépiesedett világban, az internetnek is hála, no meg annak, hogy egyre keveseb­bet olvasnak a diákok, nagyon gyengévé vált a helyesírási kész­ség - mondta Szabó Istvánná Nagy Magdolna. A középiskolai magyartanár, az Implom József Helyesírási Verseny ötletgazdá­ja szerint sok gyakorlásra lenne szükség, hogy az általános isko­lából hozott ismeretanyagot szin­ten tartsák.- A tanterv a középiskolások­nak négy évre 12 óra helyes­írással való foglalkozást ír elő - mondta, ráirányítva a figyelmet, hogy ez borzasztóan kevés. Nem rejtette véka alá, hogy a magyar­tanároknak is fel kellene nőni ■ Ön szerint romlik-e az emberek helyesírása? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. a feladathoz. Összesén kétszáz- kilencvenkilenc pont van, ami a magyar helyesírás szabályait rögzíti, Szabó Istvánná saját órái sem telhetnek el úgy, hogy leg­alább pár percet ne töltsenek el a diákok e pontokkal. Megkérdeztük: mennyire ír helyesen, illetve hogyan írnak a mai fiatalok? orvos Tímea tanuló: - Helye­sen írok, igaz, néha én is hibá­zok egy-két alkalommal, de ez a szám általában elenyésző a szö­vegek méretéhez képest. Főleg figyelmetlenség miatt rontok. Az osztálytársaim között vannak egy páran, akiknek pocsék a he­lyesírásuk, sok javítás van a dol­gozataikban. SZABÓ REBEKA EGYETEMISTA:- Az átlaghoz képest helyesen írok. A középiskolában elég sokszor hibáztak a társaim, de az egyetemen ez már nem jel­lemző, ott ismerik a helyesírás szabályait. A mai 15-16 évesek többsége „divatból” ír helytele­nül, feleslegesen használnak x-eket, ch-kat. FARKAS ISTVÁN BIZTONSÁGI ŐR:- Úgy érzem, hogy helyesen írok. Ritkán hibázok, ami an­nak tudható be, hogy diákko­romban szinte belénk verték a helyesírás szabályait. Tragédia, ahogy a mai fiatalok írnak. A véleményem szerint ez főként az oktatás hiányosságainak kö­szönhető. ATTILA Látszat és megoldás finoman szólva is erősnek érzem, ha valaki azt gondol­ja, meg kell büntetni azt, aki az utcán él. Mindössze azért, mert az utcán él. Az Alkot­mánybíróság is ezt mondta ki, amikor úgy döntött: alap­törvény-ellenes a szabálysér­tési törvényben a hajlékta­lanok közterületen élésének tilalma. Az ugyanis, hogy valakinek nincs fedél a feje fölött, még korántsem jelenti azt, hogy veszélyes is lenne a társadalomra. pár hónapja egy ideiglenes melegedőn jártam, láttam hálás tekinteteket, megtört felnőtteket, akik emberség­ről beszéltek. De emlékszem a nyáron egy éjszakára, ami­kor alig tudtam aludni, mert két hajléktalan kiabált az ut­cán. Azon vitatkoztak, kinek mennyi jut a kannás borból. Elcsattant egy-két pofon is, nem szívesen mentem vol­na ki a házból rendet tenni. Nem hiányzik senkinek egy orrba verés, csak mert éjsza­ka csendet szeretnénk, meg pihenni. persze, minden ember mö­gött történet van, meg sors. Van, aki küzd, még ha szél­malomharcot vív is, s az utcára kerül, más meg egy­szerűen feladja. Döntenek, ahogyan a törvényalkotók. Gyanítom, mindannyian normális életet szeretnének, amiben szerepel az otthon, egy ágy, esetleg egy kis öröm is. A gond oka végső soron ugyanaz: a pénz. Hiszen a megoldáshoz az kellene. A hajléktalanoknak, hogy legyen hol aludni, a törvény­hozóknak meg, hogy aki mégis az utcára kerül, an­nak lehessen utat mutatni. Amíg azonban többnyire rendkívül szűkén ellátott helyek jelentik a menedéket, sokan az utcát választják majd. Vagy ha ezért újra büntetik őket, akkor egy he­lyet, a városon kívül. A prob­léma persze, ettől marad, csak ritkábban látjuk majd. Népi iparművészeket jutalmazott a város kultúra Az a dolgunk, hogy felelősséggel bánjunk a ránk hagyott örökséggel Új mezeket, cipőket kaptak a péterkei ifjú futballisták ►Folytatás az 1. oldalról A díjátadón Faragó László pol­gármester elmondta: a Him­nusz születésének napja alka­lom arra is, hogy fejet hajtsunk azok előtt, akik munkásságuk­kal hozzájárultak kultúránk ápolásához.- A kultúra napja akkor vá­lik igazi ünneppé, ha át tud­juk gondolni, mi módon kell felelősséggel bánnunk a ránk hagyott kulturális örökséggel - tette hozzá a polgármester, aki kiemelte: büszkének kell lennünk azokra a személyek­re, közösségekre és vezetőikre, akik megtisztelik Gyöngyöst azzal, hogy színvonalas mun­kájukkal felkeltik az érdeklő­dést a város iránt. Lovászné Juhász Rita, a Nép­művészet Ifjú Mestere gyer­mekként került a hímzések, vi- seletek gazdag világába. Nagy­mamája Szakács Józsefné, népi iparművész ismertette meg véle a hagyományokat, s taní­totta a népművészeti örökség szeretetére. Bordás Ottó pedig édesanyja biztatására kezdett el hímezni gyerekkorában, tel­jesen autodidakta módon. A magyar kultúra napján dí- 'i jazottak tiszteletére Balog Edi- 2 na népzenész adott műsort, s 1 a jutalmazottak neve, a hagyó- | mányokhoz híven, bekerült a £ kitüntetettek díszkönyvébe. ■ A gyöngyösi díjazottak: Bordás Ottó és Lovászné Juhász Rita A pétervásárai Sportegyesület labdarúgó szakosztálya sikere­sen pályázott a társasági adó- kedvezményből (TAO) befolyt sportcélú támogatásra, s így tegnap kétmillió forint értékű labdarúgó felszerelést vehet­tek át a helyben a rendszere­sen sportoló gyerekek. A mű­velődési házban megrendezett átadó ünnepségre a kiskorú gyermekek és szüleik is hiva­talosak voltak. A sportszereket: cipőket, melegítőket, mezeket, sípcsontvédőket, hátizsákokat a szülők vehették át, akik az átvételi elismervényeket is alá­írták a helyszínen. Az átadáson - ahol a 7-20 éves korú, az egyesületben futballozó sportolók voltak ott - részt vett Eged István polgár- mester, Boros Csaba, a TAO-pá- lyázatért felelős alpolgármes­ter, Végh István egyesületi elnök, valamint a szakosztály edzői. Pétervásárán korábban soha nem fordult elő, hogy ilyen ér­tékben kapjanak a fiatal, után­pótlás korú sportolók támoga­tást. Az ünnepségen összesen 90 ifjú focistának osztottak ki sportfelszereléseket. Az önkormányzat egyébként évek óta kiemelt figyelmet for­dít a helyi sportszakosztályok támogatására, s az esztendők végén kitüntetik a legjobb telje- sítménvt nyújtókat. ■ B. K. f K A * I é

Next

/
Thumbnails
Contents