Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-21 / 17. szám

mjs 2013. JANUÁR 21., HÉTFŐ ELETMOD CSALAD & NEVELES • AUTO & MOTOR • LAKASKULTURA / UTAZAS • EGESZSEG • MINDMEGETTE • INTERJÚ, RIPORT De mi vár majd a gyerekeinkre? klíma Soha ilyen rövid idő alatt és ilyen gyorsan nem változott meg a környezetünk Zsugorodik a jégtakaró: a felmelegedés egyik drasztikus következménye: a jegesmedvét a kipusztulás fenyegeti, az óceánok vízszintje megemelkedik Van, aki újév hajnalán ólmot önt, más kártyából próbálja kiolvasni, mit hoz a jövendő. Jó játék, és persze nem sza­bad komolyan venni. Amit azonban annál komolyabban kell(ene) venni: milyen kör­nyezetet hagyunk gyerme­keinkre, unokáinkra. A klímakutatók nem sok jó­val biztatnak. AS-összeállítás Ürge-Vorsatz Diána Nobel-bé- kedíjas klímakutató, a buda­pesti Közép-európai Egyetem éghajlati és fenntartható ener­giapolitikai kutatóközpontjá­nak igazgatója így látja: „Saj­nos nagy átlagban egyre me­legebbek és szélsőségesebbek lesznek a nyarak, a klímaválto­zás ugyanis nem a távoli jövő. Olyan figyelmeztető jelek van­nak, amelyeket már nemcsak a kutatók, de az átlagemberek is észrevesznek, saját bőrükön éreznek. Egyre szélsőségesebb az éghajlat, egyre gyakoribbak az árvizek, télen kevés hó esik, nyáron pusztító forróság és aszály1 feszi tönkre a termést." NÁLUNK MÉG ROSSZABB A helyzet „Magyarországon kü­lönösen aggasztó a helyzet - nyomatékosítja a klímakutató, - ugyanis más országokban csak egyes területek esnek az ökológiailag legmagasabb sé- rülékenységi besorolás alá. Ha­zánkban azonban szinte alig van ettől eltérő térség. A vilá­gon eddig háromnegyed fokot melegedett az átlaghőmérsék­let. A század végére öt-hét fokos felmelegedés is lehet, amennyi­ben semmit sem teszünk. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 30-40 év múlva, tehát még a mi éle­tünkben, a tavalyi rendkívüli nyár lesz az átlag.” KEVESEBB ENERGIÁVAL A klímaváltozásról döntően az ember tehet, ahogy ellene is. Megoldás lehet az éghajlati válságra a megújuló energia- források széles elterjesztése, az energiahatékonyság radikális elterjesztése, és egy általános energiaforradalom, amelyben a társadalom és a gazdaság alapjaiban alakul át. Például az épületek jelenlegi energia­felhasználásának több mint egyharmada megtakarítható lenne - növekvő komfort mel­lett! Olyan házakat kellene épí­tenünk és a jelenlegieket úgy felújítanunk, hogy az átlagos­hoz képest négyzetméteren­ként csak negyed- vagy tized­annyi energiát használjanak fel. A technológia már elérhető. Akkor akár harminc százalék­bolygónk egészségi állapotá­nak az egyik mérőszáma az úgynevezett ökológiai lábnyom. Minden emberi tevékenység igé­nyel valamilyen mennyiségű bi­ológiailag aktív felületet. ahhoz, hogy egy bizonyos mennyiségű fát ki tudjunk ter­melni, kell egy meghatározott nagyságú erdő, stb. Az ökoló­giai lábnyom országonként vál­Felmelegedtünk A XIX. század második felében: • 0,75 Celsius-fokkal nőtt a földfelszín és az óceánok átlaghőmérséklete.___________ • A XX. század utolsó negyedében .kettévált’ a felmelegedés: __________________ • 0,8 Celsius-fokkal nőtt a földfelszín, és • 0,4 Celsius-fokkal az óceánok átlaghőmér­séklete' kai is csökkenhetne az üveg­házhatású gázok összkibocsá- tása. Megfelelő szigeteléssel, jó nyílászárókkal, azzal, hogy nem hagyjuk készenléti üzem­módban elektronikus berende­tozó. Nagyjából ötven évvel ez­előtt egy földnyi volt a világ össznépességének ökológiai láb­nyoma. Ez jelenleg olyan másfél földnyi, és a legóvatosabb becs­lések is azt mondják, hogy vala­mikor 2050 tájékán legalább két Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy a mostani környe­zethasználatunk még fenntart­ható legyen. zéseinket, vagy például a tész­tafőző víz forrásakor kisebbre vesszük a lángot, rengeteg energiát spórolhatunk, s ezzel rengeteg káros gázkibocsátás­tól kíméljük meg a természe­tet. Ha zöld növényeket, fákat ültetünk, és, mondjuk, nyáron légkondi helyett este kinyitjük, reggel bezárjuk a lakás abla­kait. Kevesebb húst eszünk, különösen marhahúst, mert hússal jóllakni tízszer annyi földterületbe és energiába ke­rül, mint zöldségekkel. Ezt kü­lönösebben drága beruházások nélkül is megtehetjük. Sok or­szágban ma már megnevezik az olyan vállalkozást, amely klíma- és környezetromboló módon él, nem spórol a vízzel. A jelen gazdasági válságban lehetőségeket is teremt ahhoz, hogy alapjaiban hajtsuk végre azokat a reformokat, amiket gazdasági-társadalmi szem­pontból is szükségesek. James Hansen, a NASA Űr­kutatási Intézetének az igaz­gatója épp a napokban közölte, hogy a 2012-es szárazföldi és vízfelszíni globális hőmérsék­let 0,56 fokkal haladta meg az 1951-1980-as időszak átlagát. Az északi-sarki jégtakaró ki­terjedése pedig még sosem volt olyan kicsi, mint 2012- ben: körülbelül 760 ezer négy­zetkilométerrel zsugorodott az előző, 2007-es negátív csúcs­hoz képest is. Ezzel szemben - meglepő vagy sem - a dé­li-sarki jégpáncél mérete átlag fölötti volt az év legnagyobb részében. Kevesebb szennyezést! boda zsolt közgazdász-polito- lógus szerint az ökológiai prob­lémákra tekintettel lévő gazda­ság kell, amely sokkal kevesebb erőforrást használ fel, és 80 százalékkal kevesebb szennye­zést bocsát ki. A javak előállítá­sa helyett gyakrabban használ szolgáltatásokat. Például nem vesz mindenki mosógépet, ha­nem egy utca vagy ház használ közösen egyet. Nincs két Földünk, ezért erőforrás-kieme­lésünk és szennyezés-kibocsátá­sunk nem fenntartható. HÍRSÁV Foglalkozzon többet a kisbabájával! kutatások szerint már az alig egy éves babák koncent­ráló képessége is fejleszt­hető. Speciális gyakorlatok révén egész rövid idő alatt javul a kicsik összpontosító képessége. Érdemes tehát minél többet foglalkozni a picikkel is. Még a viszonylag gyenge képességű babák is messzebb jutnak később a tanulásban, ha idejében kez­denek foglalkozni velük. Ilyenkor a gyümölcs aszalva a legjobb a szilváról, a fügéről, a da­tolyáról, a mazsoláról eddig is ismert volt, hogy aszalt változataik jótékonyak a csontritkulás ellen. Nemré­giben újra megerősítette egy vizsgálat: a szilva minden gyümölcsnél hatásosabb. Már napi tíz szem aszalt szilvának mérhető hatása van - állítják a kutatók. Igen hasznos mellékhatása, hogy mellesleg az anyag­cserét, az ürítést is rendben tartja. Szexi, de szégyenlős a kamera előtt Jennifer love Hewitt, a mos­tanában vetített Ügyféllista főszereplője már ötévesén turnézott, bejárta Európát. De a világhírt a film hozta meg neki. A színpadon, vagy ha a kamera előtt megle­pően szégyenlős. Amikor Gwyneth Paltrow megölelte az egyik díjátadón, máris forogni kezdett vele a világ. A népszerű színésznő ma­gánéletéről érdekes sztorikat olvashat a tvr-hétben. Ökológiai lábnyomunk - két Földre lenne szükség Hideg téli estékre ajánljuk a fondüt vendégvárás Nem csak a sajtos változat ismert, van például ínyenc csokis is Hasznos a szárítógép, bár meglehetősen drága Sok család kredencében rejtő­zik egy fondü készlet. Először szívesen kipróbálták. Aztán elrakták. Később csak nagy rit­kán veszik elő. Pedig nemcsak sajtfondü létezik. Sőt! Van né­hány ötletünk, receptünk. Ha olajat vagy zsírt hevíte­nek a fondüedényben, nagyon finom sülteket lehet készíteni. Érdemes többféle állat húsát - akár a halat is - kipróbálni egy-egy családi fondüzéskor.’ A sült húsok mellé szószokat, salátákat érdemes kínálni. Azt viszont csak kevesen tud­ják, hogy húslevesben, erőle-. vesben is lehet fondüzni. Csak pár merőkanál levest öntünk a fondüedénybe és húst, zöld­Ö És mindennek tetejében ott az eper séget főzhetünk, párolhatunk benne. Raviolit, gnocchit, hú­sos táskát is készíthetünk ezzel a technikával. Keleties lesz az étel, ha a levest szójaszósszal, keleti fűszerekkel ízesítjük. A főtt húsok mellé feltétlenül adjunk az asztalra különféle szószokat. Csoki fondüt főleg gyümöl­csökkel érdemes kiegészíteni, de a felkockázott piskótatészta is kitűnő ötlet hozzá. Egészen sajátságos fondüt készíthetünk, ha pár centis mini fánkocská- kat mártogatunk a csokiba. A csoki keleti fűszerekkel, alkoholos italokkal, vaníliával ízesíthető. A csokis fondüedény anyaga többnyire kerámia vagy porcelán, de alacsony hő­mérsékleten a zománcos fondü edényben sem ég le (vagy meg) a csoki. ■ Igazi társaságszervező a fondü készletet leginkább a gyerekek kedvéért veszik elő a szülők: jó móka körülülni az asztalt, és akkor mindenki sütö­getheti a saját „pecsenyéjét”. Ám akkor is jó ötlet lehet a fon­düt elővenni, ha nem túl nagy társaságot hívunk meg. Amíg sütögetnek, beszélgetnek. így már az asztalnál összeba­rátkoznak, társaloghatnak az este hátralévő részében. Sokan nem kedvelik a frego- lit - legyen inkább szárítógép? Mifelénk nem nagyon terjed­tek el a többnyire mosógéppel egybeépített Mert- roppant energia­falók, és drága a fenntartásuk. Nem beszélve az önálló szárítógépekről, amelyek viszont sokkal hatékonyabbak, mint a kombinált gépek. Utóbbiak csak a ruha szikkasztására ké­pesek, tehát soha nem kapunk olyan eredményt, mintha ön­álló gépben szárítottunk volna. Ám rendkívül hasznos le­het egy szárítógép például egy kisebb lakásban, ahol a gya­kori teregetés miatt állandóan nedves a levegő. Egy önálló gé­pet nagyjából mosógép árában kaphatunk, és ha helyesen ke­zeljük, sokáig hű társunk marad. Ál­talában meleg le­vegővel egy forgó­dobban szárítják a ruhát és a bennük lévő szűrőnek kö­szönhetően nemcsak a ned­vességtartalmat, de az elemi szálak közé került mikroszko­pikus méretű részecskéket is (a mosópor maradványokat pél­dául) eltávolítják. A fejlettebb változatokon a selyem vagy szintetikus anyagok szárításá­ra külön program szolgál. ■ ■ Hasznos lehet egy kisebb gép a kisebb lakásban, ahol nincs hely teregetni I y í >

Next

/
Thumbnails
Contents