Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-01 / 281. szám
2012. DECEMBER 1., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Csíki népdalokkal jutottak döntőbe a füzesabonyi népdalkor tagjai Bukta Imre piros traktorral szánt tárlat Akinek a Magyarországa a hazaszeretetről és arról szól, amit a föld szaga jelent kultúra Nagy sikert ért el a két évtizedes múlttal rendelkező füzesabonyi Rozmaring Népdalkor. Az egymást követő fellépésekre készülő dalosok ugyanis a döntőbe kerültek a „Népek tánca, népek zenéje” című országos vetélkedőn. A magyar népdalkörök kategóriájában induló énekkar először a Mezőkövesden rendezett elődöntőből, majd pedig a szegedi középdöntőből jutott tovább. A Kissné Bozó Sarolta vezette csoport zömmel nyugdíjasokból áll. A tizenkét lelkes hölgy egyike nyolcvan évesen is vállalja a szereplést, mint ahogy a körhöz hűséges egyetlen férfi is. Az elmúlt két évtized alatt számos helyi, kistérségi és megyei fellépésen, vettek részt, a legnagyobb sikernek azonban a mostani vetélkedőben való szereplésüket tartják, amit a csíki népdalcsokor nívós előadásával értek el. A Rozmaring népdalkor tagjainak nagyon nagy kihívást jelent az, hogy a rangos verseny döntőjében léphetnek a zsűri és a közönség elé. S miután az eddigieknél alaposabb munkával készülnek a szereplésre, abban reménykednek, hogy folytatódik majd a sikersorozatuk. ■ SZ. I. Pneumobil-futam: rekord számú nevezés érkezett hatodik A tavalyinál kettővel több, negyvenhat csapat nevezett a jövő májusi, VI. Nemzetközi Rexroth Pneumo- bil Versenyre. A változatlanul színes nemzetközi mezőnyben több mint száz újonc mérnök- hallgató méreti meg tudását. A szervező Bosch Rexroth az elmúlt hónapban nagyszabású beharangozó kampányt is indított, amely egészen májusig kíséri majd végig az eseményeket. Az ősszel induló egyetemi roadshow három helyszínre, Kecskemétre, Győrbe, valamint Budapestre, az Óbudai Egyetemre látogat majd el. A Pneu- mobil Garázs Bulikon egy klipet is leforgatnak, mégpedig az Animal Cannibals együttes főszereplésével. ■ T. B. Guti Rita- Röstellem, nem láttam még a kiállítást. Jól sikerült a megnyitó?- Nézze meg! Igen, jól sikerült a tárlatnyitás, több mint 1500-an voltak kíváncsiak a műveimre, és mindenkinek ízlett a finom szihalmi hurka és a szemerei kompéros, amit kedves barátaim segítségével sikerült a megnyitó közönségének a fővárosba vinnünk. Gyermekkori vágya már teljesült, van piros traktor a mezőszemerei portán, dolgozik is vele a földeken Bukta Imre, aki nem csupán ezért boldog ember. Nemrégiben a budapesti Műcsarnokban nagyszabású tárlatát nyitották meg, amely február tizedikéig látogatható. Ez az én világom.”- Mi az, ami kikapcsolja?- A föld, a háztáji. Van néhány tyúkunk is, rendes falusi porta a miénk. Gyerekkori vágyam volt, hogy legyen egy piros traktorom. Megvalósult. Nekem hobbim a földművelés, egyáltalán az a miliő, ahol és ahogyan a földet művelő, gazdálkodó emberek élnek. Ez az én világom. Boldog vagyok benne.- Két kiállítása is nyitva áll most. Hol?- A Műcsarnokban ugye februárig látható a Másik Magyarország című tárlat, de nem sokkal előtte egy másik is nyílt a fővárosban: október végén, a hatvanadik születésnapomhoz kapcsolódva a Godot Galériában. December nyolcadikáig ott látható egy szubjektív válogatás az elmúlt tíz esztendő festményeiből, papír alapú munkáiból, fotóiból.- A kiállítás címe: Másik Magyar- ország. Hogyan kell ezt érteni?- Mindenkinek van egy képe Magyarországról. Én az enyémet mutatom meg. Nagyon jól kifejezi azt, amit gondolok erről, az a pár mondat, amit Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója mondott a megnyitón: „..létezik egy másik Magyarország, amelyről alig tud valamit a nagyvilág, amely ritkán ad témát a bulvármédiának, amelyet a külföldiek közül kevesen fedeznek fel, sőt, amire mi, itt élő magyarok sem szoktunk figyelni. Talán azért, mert anakro nisztikus. Régi értékek éltetik- de mai gondok gyötrik. Bukta Imre művészete erről a másik Magyarországról szól. Arról a bizonyosságról, amit a föld szaga jelent... A Másik Magyarország című kiállítás témája a hazaszeretet....”- Folyton visszatér a gyökereihez, vagy el sem távolodott azoktól? Hogyan indult a pályája?- Egerben érettségiztem, akkoriban is rajzolgattam már, szakköröztem. Az igazi felocsúdást a Bernáthy Sándorral való találkozás jelentette. A hetvenes évek elején művésztelepet szerveztünk „Nekem hobbim a földművelés, egyáltalán az a miliő, ahol és ahogyan a földet művelő, gazdálkodó emberek élnek. ŐHét ijmbere" közösen Tiszafüreden. Meghatározóak a mezőkövesdi évek is, az ottani szakkörözés. Ott ta- lálkoztam Pataki Jánossal. Dolgoztam Egerben, az akkori Leninvá- rosban is, aztán 1975-ben végleg visszaköltöztem a szülőfalumba, Mezőszemerére.- Művészetére a sokszínűségjellemző. Mi az igazi kifejező eszköze?- Minden, ami körülöttem van inspirál, minden alkotásom élményből fakad. Fotózom, festek, rajzolok, installációkat készítek, perfor- manszokat hozok létre. Nem tudok, nem akarok választani. Azt sem szeretem, ha a Műcsarnokban látható tárlatot összefoglaló kiállításnak nevezik. Nem az. Tematikus tárlat, azokból a tárgyakból, amelyeket fontosnak tartottam annak megfogalmazására, milyennek látom Magyarországot.- Nem csupán alkot, tanít is. Mit jelent ez a művészetében?- Az egri főiskola vizuális kommunikáció tanszékén, illetve a képzőművészeti egyetemen tanítok. Szeretek a fiatalokkal dolgozni, rengeteget tanulunk egymástól. Én is tőlük. Új nyelvezetet például. Egyfajta együttműködés ez. Fontos, mert fiatalon tart.- Közösségi munkát is is vállal...- Igen, 2001 óta szervezzük a mezőszemerei művésztelepet, dolgozunk a Mezőszemerei Civil Egyesületeben. Ebben nagy segítségemre van a feleségem, aki társam a tudatosan vállalt falusi életben. Sepsi- szentgyörgyről származik, páratlan a csorbalevese. Névjegy név: Bukta Imre. született: Mezőszemerén, 1952-ben. család: nős, felesége Kónya Réka. hivatás: képzőművész, a „mezőgazdasági művészet” nemzetközileg elismert alakja. díjak: Derkovits Gyula képző- művészeti ösztöndíj (1981), Smohay-díj (1987), Munkácsy Mi- hály-díj (1989), érdemes művész (1997), Palládium díj (2008). tagság: Magyar Művészeti Akadémia képzőművészeti tagozatának tagja, Fiatal Képzőművészek Stúdiója (1975-1990). mesterei: KishontyJenő, Pető János, Pataki János, Bernáth(y) Sándor. OO PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL Gárdonyi Géza donyiCje Megöltem az anyámat: önvizsgálatra késztet Figaro házassága az egri színpadon Tegnap telt ház előtt mutatta be első rendezését Sata Árpád. Ez volt Visky András Megöltem az anyámat című identitásjátékának honi ősbemutatója. A darab igaz történeten alapszik. Bernadett árva, s arra keresi a választ, ki is ő valójában, miért hagyta el anyja, miért alakult így a sorsa. Társra talál Csipeszben, aki segít megmutatni, hogyan kell megszabadulnia a nyomasztó érzésektől, hogy boldogulhasson az életben.- A darab a nyolcvanas évek Romániájában játszódik, árvaházban felnőtt fiatalok életét mutatja be - meséli a Csipeszt alakító Radvánszki Szabolcs. - Az előadás lelkileg sérült emberekről szól, de körültekintve, ki nem az? Ha az ember meg akarja érteni őket, hogy mit miért tesznek, kicsit bele kell őrülni. Nem voltam ilyen helyzetben, ezért alapos önvizsgálat kellett hozzá. Ügy készültem a szerepre, hogy hajléktalanokat szólítottam meg az utcán, megkérdeztem, hogy jutottak ide. Nyomasztó volt ezzel szembesülni hónapokon át. A szerep miatt le is adtam 12 kilót, mert hát egy-egy beszélgetés után kinek volt kedve vacsorázni... - meséli. Csipesz és Bernadett Sata-Bánfi Ágota úgy fogalmazott: először sokkolta a darab, majd próbálta lefordítani saját életére, gyermekkorára. - Rájöttem, nem tudni, hogy amikor kívülről minden jónak tűnik, a felszín alatt is minden rendben van-e. Fiúk között nőttem fel, sokat játszottam velük, ezért át tudom érezni, hogy Bernadett miért ilyen fiús, és miért kell ilyen agresszívnek, erősnek mutatnia magát. Ezekhez az emlékekhez nyúltam vissza, amikor kialakítottam a karaktert - mondta. A színészek elárulták: tavaly óta dolgoztak a szövegen, volt idejük boncolgatni, megfejteni a darabot. Igazi műhelymunka volt ez, meghitt, „családias”. Mindketten lépcsőfoknak tartják a bemutatót a pályájukon.- Visky-darabban játszani ajándék - mondja Szabolcs. - Rávilágított, hogy a saját gondjaim eltörpülnek ezek mellett, hiszen van hova hazamennem, meleg otthon vár minden nap. Jobban is szeretek stúdióban, intim térben dolgozni. Nagyon nyomasztó szembenézni ezekkel a problémákkal, már kisírtuk magunkat. Ugyanakkor jó érzés, ha az előadás után megtisztulunk. ■ Az egri Gárdonyi Géza Színházban látható december 9-én este 7-től Beaumarchais Figaro házassága című műve. A Thália Színházban nagy sikerrel bemutatott és azóta Budapesten és az ország sok városában is a közönség hosz- szas vastapsával jutalmazott darab számos pikantériát tartogat a színház barátainak. Az előadást rendezőként és az egyik főszereplőként Bánfalvy Ági jegyzi, míg a címszereplőt Rékasi Károly alakítja. Ä Figaro házassága remek kor- és jellemrajz, de bravúros cselvígjáték is. ■
