Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-31 / 304. szám
2012. DECEMBER 31., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Előnyben a nyílt kommunikáció interjú A mai kamaszok egyrészt koraérett, másrészt infantilis képet mutatnak Tari Annamária: az emberek pszichés működését ugyanúgy ápolni kell, mint a testi egészségét. Meg kell magyarázni az új információkat. Tari Annamária klinikai pszichológus, pszichoterape- uta volt az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár vendége a napokban, aki megyebeli kiskamaszokkal beszélgetett a virtuális közösségi terek veszélyeiről. Szomszéd Eszter- Hivatásának tekinti, hogy segítsen a fiataloknak. Egyik legfontosabb törekvése, hogy megváltoztassa azt a nézetet, mely szerint, aki pszichológushoz jár, annál valami nem stimmel. Miért?- Az emberek pszichés működését ugyanúgy ápolni kell, mint a testi egészségét. Egyre többen fordulnak érdeklődéssel a pszichológia felé, ám ebben van egyfajta kettősség: van a létező, valódi, szakemberek által működtetett pszichoterápiás munka, és vannak az interneten fellelhető fórumok, ahol hat mondatból leírt élet- történetre megkapjuk a „tuti” életmegoldást. Ebből láthatjuk- lám-lám -, az embereknek van igényük arra, hogy segítséget kérjenek, megjelenik a passzív csodaváró attitűd, tehát az illető azt szeretné, hogy valaki mondja meg, mit csináljon.- Nem érzi nagy felelősségnek, hogy sokan Önöktől, pszichológusoktól várják el, mondják meg- ahogyan az előbb fogalmazott - a „tuti” megoldást?- Ezt a felelősséget mindenki vállalja, akinek ez a hivatása. Én nem tanácsadó vagyok, éppen ezért nem mondom azt senkinek például, hogy „Szakíts a Józsival, mert mondjuk a Géza sokkal jobb pasi!” Sokkal többet tud segíteni az, ha valaki megérti a saját érzelmi működését és megérti, hogy mit, miért tesz. Klasszikus téma, hogy egy nőnek, miért érnek rendre véget úgy a párkapcsolatai, ahogy... Ez - ahogyan azt egykoron a híres Sigmund Freud is mondta - egyfajta ismétlési kényszer. Azt jelenti, hogy életünket 85-90 százalékban - a tudatos mellett - a tudattalan, érzelmi motiváció viszi előre, amit, ha megismerünk, akkor képesek leszünk változtatni.- A tevékeny időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás európai éve van most, és országszerte -számos programot szerveznek az úgynevezett „aktívan eltöltött időskorért”. Sokan tartanak az öregedéstől, szeretnének fiatalosak maradni, de sokszor átesnek a ló túloldalára. Mit kellene tenniük, hogy ez ne történjen meg?- Ez azért nagyon nehéz ügy, mert aki nem bír a saját biológiai életkorával, az nehezen fogja elfogadni azt a mondatot, hogy igazodjon a kortársaihoz. A szociológusok írták le nemrég a „beautizmus” fogalmát, ami azt jelenti, hogy a szépség a legfontosabb belépő a sikeres és boldog élethez, miközben a többi érték a háttérbe szorul, továbbá a fiatalság eszménye is egy új típusú „iga” mindenkinek a nyakában. Ma már egy 25 éves ember képes magát öregnek érezni olyan helyzetben, amikor bemegy egy olyan szórakozóhelyre, ahol az átlagéletkor 16 év. Ugyanígy a munkaerő-piaci visszajelzések sem azt sugallják, hogy nagyon mindegy lenne a biológiai életkor, és amit a szépség- és divatipar diktál, ott a trendek egyértelműen azt mutatják, hogy a legjobb, ha sosem öregszel meg. Nyilván, aki enged ennek a nyomásnak, az elképesztő élethelyzetekben is találhatja magát, és ekkor látjuk a miniszoknyás ötveneseket az utcán. Ezek a szerepeltolódások valójában mind-mind a fogyasztói társadalomnak köszönhetőek.- Könyve jelent meg az Y és a Z generációról. A mai szülők nemzedéke (X) még egy más korban szocializálódott, nekik elég sok fejtörést okoz, hogyan viszonyuljanak gyermekeik újfajta szemléletéhez. Mire ügyeljen a nagyszülő-unoka, szülő-gyermek, ha konfliktusaik támadnak?- Azt mondanám, hogy a mai nagymama az unokáját jól meg tudja érteni, ha van köztük megfelelő érzelmi kapcsolat, mert akkor feltételezzük, hogy van köztük egy jól működő kommunikációs szál is. A netgeneráció (Y és Z) már nagyon másképp kommunikál, más az értékrendjük, mást gondolnak a világról. A szülők és a nagyszülők olyan fiatalkort tudhattak magukénak, amikor a rendes embernek egy munkahelye volt negyven évig. Ma egy huszonéves (Y generációs) általában másfél évente váltogatja az állásait, ha előre akar jutni. Egy Z-generációs kamasz pedig azt látja, nagyon fontos, hogy megtalálja azt az utat, amin el kell indulnia. A mai fiataloknál nagyon sokszor kialakul egy - egyébként teljesen jogos - távolságtartás, mert azt érzik, hogy szorongásaik nagy részét a szüleik nem értik meg. Egy jó pár dologra nagyon kellene vigyázni, hogy megmaradjon: ilyen a nyílt kommunikáció, az őszinteség, az idősebbek részéről pedig a rugalmasság.- A mostani előadásán is a fiatalok virtuális közösségekhez való kötődéséről lesz szó. A mai gyerekek nem lesznek emiatt túl korán érettek, vagy éppen ezért kevésbé életrevalók?- De, pontosan ez a baj, hogy a kiskamaszok bizonyos szempontból koraérettnek látszanak. Azok a dolgok, amelyek egyébként jók is lehetnének, nekik bizony nyűgöt, szorongást, ingerlékenységet okoznak éppen amiatt, mert túl korán találkoznak velük. A netgeneráció napjainkban nagy tartalomfogyasztó, és ez azt eredményezi, hogy a sok információ túl éretlen személyiséghez érve látszatérettséget idéz elő, ami mögött ott lesz a valódi, biológiai kor és ott lesznek a valódi, meglévő érzelmi mechanizmusok, így aztán diszharmónia jön létre. Egyrészről koraérett, másrészről infantilis képet mutat a inai kiskamasznemzedék, amit úgy lehet ellensúlyozni, hogy a felnőttek is odafigyelnek arra, hogy az új információkat megmagyarázzák. Nagy Ernő egri festőművész tárlata egyben székfoglaló is Miskolc Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitották meg Nagy Ernő festőművész kiállítását a minap a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. Az egri művész családján, ismerősein, tisztelőin túl jelen voltak a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának tagjai is, hiszen a tárlat székfoglaló is volt a csoportba. Az alkotót és munkásságát dr. habil. Cs. Varga István irodalomtörténész, professzor méltatta.- Nem csak Eger és Miskolc kézfogása valósul meg, hanem a nemzedékeké is - fogalmazott, hozzátéve: a festő-tanár művészetének eszenciáját mutatja meg a tárlat. Dr. Dobrik István, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Miskolci Területi Csoportjának alapítója, ügyvezető elnöke köszöntőjében elárulta: épp úgy izgul, mint egykor, mikor vizsgázni ment Nagy Ernőhöz. Az egri alkotó tárlata január 26-áig látható. Az akadémia legújabb tagja lett Kuklay Antal művészettörténész, aki A nyelvi szegénység esztétikája Pilinszky János költészetében címmel tartott székfoglaló előadást a kiállítás előtt a Miskolci Akadémiai Bizottság székházában. ■ P. A. Játszótérrel újítanák meg Bükkszentmártont pályázat A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal falumegújítási pályázatán szeretne pénzt szerezni új játszótér kialakítására a Bükkszentmár- ton Községért Alapítvány. Ha sikerrel járnak, ehhez a bélapátfalvi önkormányzattól kapnának ingyen használatba egy szentmártoni területet. Ezen közösségi teret is létrehoznának, amely rendezvényeknek és szabadidős tevékenységeknek adhatna otthont. A sportpálya is kapna szabadidős eszközöket, kosár- labdapalánkot. A falut őshonos fák telepítésével tennék még otthonosabbá, szintén a pályázat keretén belül. ■ T. B. Az ősiség és modemitás képviselője a képzőművészetben jubileum A hetvenéves, Egerben élő Dohnál Tibor kifejezésmódját alkotásaiban elsősorban a népművészet határozza meg Születésnapja alkalmából tisztelgett mestere előtt Dobos Éva 100. kiállításával a Bródy Sándor Könyvtárban, a város nevében a Zsinagóga Galériában köszöntötték. A ceglédi születésű, 35 éve Egerben élő művész több mint 200 kiállításon mutatta be műveit itthon és külföldön, 32 díj birtokosa, az Európa 24 Nemzetközi Képzőművészeti Társulás alapítója. Fontos szerepet játszott abban, hogy a Ke- pes-gyűjtemény Egerbe került. - Művészet és tudomány egyaránt szerepet játszik a pályáján. Hogyan dőlt el, hogy inkább a képzőművészetben teljesedik ki?- Gyerekkoromban, a tanyasi iskolában nem volt rajzóra, ám negyedikben kaptunk egy feladatot, készítsünk egy képet. Biztos, hogy az már egy „tőmondatos” rajz volt. Amikor már intenzíven kezdtem el művészettel foglalkozni, akkor egyre inkább arra törekedtem, hogy hasonló kifejezésmódon, kevés eszközzel, s lehetőleg minél tömörebben oldjak meg minél többet.- Miért volt fontos az egyszerűség, ahogyan Ön fogalmaz: a tőmondat?- Embere válogatja... Én kihívásnak és célnak is tekintettem, hogy egy vonallal mondjam el azt, amit más esetleg százzal. Eger nevében Habis László (balról) köszöntötte Dohnál Tibort- Soha nem fordult elő, hogy elfogta a hév, hogy az egyszerűség helyett valami barokkos burjánzást jelenítsen meg?- Nem volt ilyen indítékom. Az, hogy tanyasi környezetben nevelkedtem, puritán életet jelentett. A főiskolán, mint mindenki más, klasszikus festészeti képzést kaptam, de igazi érdeklődésem az avantgárd felé irányult. 1962-ben kezdtem el járni Erdélybe, a kolozsvári főiskolán is végeztem stúdiumokat. A kalotaszegi népművészettel való találkozás adott különös inspirációt. Az egyszerre ősi, egyszerre modern, ugyanúgy közösségi, mint személyes, nagy jelhordozó rendszer. Ezt korstílusokban, izmusokban nem találja meg az ember, mert mind egy dologra koncentrál. A nép tárgyalkotó, díszítő kultúrája az, ami szerves egészet képezett.- A tudományos munka, a tanítás milyen helyet kap életében?- Központi szerepet tölt be. Oktatói munkám egyik legnagyobb elismerése az volt, amikor 1984-ben Victor Vasarely meghívott vendégtanárnak a Marseille-i Egyetem fakultására. Képi-plasztikai rendszerelméletemet a Harvardon ismertették. Büszke vagyok rá, hogy tíz hivatásos művész került ki egri műtermemből. ■ N. Á.
