Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-28 / 302. szám
2012. DECEMBER 28., PÉNTEK ___________ HORIZONT Bf filffilSMfflMHMMMMflIBlinWilP 5 Múlt, jelen és jövő - „Eszterházy 250” felsőoktatás Napjainkra az egyetemmé válás követelményeit mindenben teljesítette az egri főiskola Jövőre lesz 250 éve annak, hogy Eszterházy benyújtotta egyetemalapítási kérelmét az uralkodónak. Ma az intézmény új korszakhatárhoz érkezett. Az egyetemi ház alapjai lerakásának 250. évfordulóját ünnepeljük. Ennek apropóján írásomban érinteni kívánom a XVIII. századi előzményeket, a jelentősebb eseményeket a múlt és a jelen között, a jelent és a változásban formálódó jövőt. Dr. Hauser Zoltán Az Eszterházy Károly Főiskola a 2012/13-as akadémiai évet jubileumi tanévvé nyilvánította az intézmény névadójának, Eszterházy Károlynak Egerbe érkezése és az egyetemi ház alapjai lerakásának 250. évfordulója alkalmából. Elsősorban tisztelgés ez az egri felsőoktatás XVIII. századi fejlesztését megvalósító Eszterházy előtt. Ezzel egyidejűleg figyelem irányul arra is, hogy a szellemi örökség ápolásának több mint kettő évszázada alatt az elmúlt évtizedben a lendületes fejlesztések következtében újra fordulópont közeli helyzet jött létre. Ám ma a társadalmi-gazdasági, környezeti hatások, a felső- oktatás átalakításának radikális megoldásokban is gondolkodó - az eszmeiség alapkérdését is feszegető - törekvése mentén megtorpanhat a beteljesülés. A múlt és a jelen több ponton hordoz párhuzamosságot pro és kontra értelemben is. I. - Egerben a felsőoktatás kezdetei a XVIII. század elejére nyúlnak vissza. Telekessy püspök kezdeményezésére indult el a teológiai oktatás, a papnevelés. A felsőoktatás fejlesztésében további lépés Foglár György kanonok jogi iskolájának alapítása 1740-ben, melyet az országgyűlés törvénycikkben is rögzített! Nem sokkal később, 1754-ben Barkóczy püspök bölcseleti iskolát indít. Ezzel már kialakul a létesítendő egri egyetem három pillére. A negyedik pillér építése érdekében az Egerben már 1727- től működő és folyamatosan fejlődő kórház élére állítja a bolognai egyetemen orvos-fizikus szakon doktoráló Markhot Ferencet a püspök. Barkóczy a fél évszázad alatt lerakott szellemi alapokra építve bízza meg Gerl lózsefet az Universitas befogadására is alkalmas egyetemi ház terveinek elkészítésével. Barkóczy terveit 1761-ben gróf Eszterházy Károly gondolja tovább. A tervezett egyetemi ház csillagászati megfigyelőtoronnyal, könyvtárral, auditóriummal és nyomdával bőyül az új tervező, Fellner lakab munkája nyomán. Markhot időközben az első magyar orvosi iskola programját megalkotva előkészíti a negyedik pillért: lerakja az orvosi kar alapjait.. Eszterházy Károly 1763 őszén személyesen mutatja be az uralkodónak Bécsben az egyetemi ház építésének terveit, és nem utolsó sorban annak több évtizeden keresztül megalapozottan fejlesztett programját. Mária Terézia a tervet nem támogatta, annak állami elismerését nem helyezte kilátásba. Ám az alapító-építte- tő nem adta fel: a kedvezőtlen döntés ellenére az építkezés elindult 1765-ben, és tíz év múlva már részlegesen beköltözik az oktatás (1774). Mi több, a véglegesített terveknek megfelelően 1785-re befejeződött az munka, így megépült Egerben a Domus Universitatis. II. - Az egyetemi ház adottságait és lehetőségeit felismerve Pyrker lános László egri érsek 1828-ban megalapította az első magyar nyelvű pedagógusképzést Egerben. A XIX. században több mint ötven éven keresztül működött az egri rajziskola (Schola Graphidis), az előtérbe kerülő hazai iparoktatás ügyét szolgálva. Az Érseki Jogakadémia mellett 1921-ben a Felső Kereskedelmi Iskola képzése indult meg Óriás Nándor professzor igazgatásával. Ezen időszak történelmi áttekintésében utolsó előtti jelentős momentuma 1946-ra datálódik. Czapik Gyula egri érsek és Tóth József jogakadémiai dékán elképzelését a katolikus egyetem létesítéséről Mindszenty József bíboros, hercegprímás és környezete is felkarolta. Ezt a törekvést támogatta Keresztúry Dezső kultuszminiszter is. Az első komoly lépés az volt, hogy az Érseki Jogakadémia Magyar Katolikus Jogakadémia Jog- és Államtudományi Kara néven, egyetemi szinten működik a jövőben. Az előkészítő munká- | latok a jogi, a közgazdasági és S pedagógusképzési bázison biz- | tatóan haladtak előre abban az i irányban, hogy Egerben „Szent £ István Tudományegyetem” néven átmenetileg 3 fakultásos magyar katolikus egyetem létesült. Az ígéretes törekvés rövid életű volt: az 1947-es választást követő baloldali fordulat Or- tutay Gyula miniszterségével megakasztotta e folyamatot. A kormány 1948-ban államosította az iskolákat, s az egész oktatási rendszer állami irányítás alá került. Eger iskolavárosi adottságaira is tekintettel 1949- ben a pedagógiai főiskolát Debrecenből Egerbe, az Eszterházy Károly által egyetemnek megálmodott épületbe helyezik át. Az Egri Állami Pedagógiai Főiskola első tanéve 22 oktatóval és 270 hallgatóval indult meg. Az első tizenöt évben az útkeresés számos kihívásával nézett szembe az intézmény. így: a képzés ideje, a tanári szakok száma, a szakpárok helyzete és az egységes tanárképzés már ekkor felvetődő kérdésköre. Az útkeresést lezáró időszak után stabilizálódik a kétszakos közismereti tanárképzés, és az intézmény neve is megváltozik tanárképző főiskolára. Ide tartozik az a „különlegesség” is, hogy 1969 őszén Ho Si Minh vietnami elnök meghalt, az Elnöki Tanács az elhunyt politikus nevét az egri főiskolának adományozta. 1990 őszén a hallgatók és az oktatói kar akaratából a főiskola Eszterházy Károly nevét vette fel. Ezzel - a társadalmi és gazdasági átalakulás fordulatának évében - lezárult egy sikerekben is gazdag és fejlődésben számos eredményt felmutató időszakin. - Az 1990-es évek jelentős változtatást hoztak mind a hallgatói létszám emelkedésében, mind a felsőoktatási intézmények munkaerő-piaci orientációjában. A főiskola a fejlesztések eredményeként egyre több képzési ágban vállalt az igényekhez a korábbinál jobban igazodó képzéseket. A főiskolai szintű képzéseken túl néhány szakon egyetemi képzést is folytatott. A ’90-es években lezajlott integráció során önálló maradt, és - korszerű szervezetfejlesztést végrehajtva - többkarú főiskolává vált. Az átalakulás folyamatában külön figyelmet fordított az oktatás minőségének megőrzésére és fejlesztésére. Az intézményben ma négy karon folyik az oktatás és kutatás. A tanárképzésben országosan elismert, meghatározó erővel bíró regionális központ. Keresettsége ezen a képzési területen a legmagasabb! A Pázmány Péter Program keretében induló Egerfood Regionális Tudásközpont országosan és nemzetközi viszonylatban is jelentős eredményeket ért él a ku- tatás-fejlesztés-innováció (k + f + i) vonatkozásában. A karokon regionális kutatóközpontok és különböző kutatócsoportok folytatnak eredményes munkát. Intézményünk a felső- oktatás képzési rendszerében történt átalakulás eredményeként közel 30 szakon alapképzésben, 5 szakon diszciplináris mesterképzésben, további 25 szakon pedig a mestertanárképzésben folytat oktatást. Á Magyar Felsőoktatási Akk- reditációs Bizottság 2010-ben alkalmasnak találta az első doktori iskolát történelemtudományban, melyben a képzés 2011 februárjában indult. Á következő évben újabb doktori iskola kezdte meg működését a neveléstudományban, erős fókusszal a tanárképzésre. Az Eszterházy Károly Főiskola szervezeti struktúrája, akadémiai tevékenysége, humánerőforrás-bázisa, valamint infrastrukturális feltételei teljesítik a felsőoktatási törvénynek az egyetemmel szemben támasztott alapkövetelményeit. Intézményünk elkötelezett a folyamatos minőségfejlesztés mellett, és bízik abban, hogy a munkatársak, a város és a főegyházmegye támogatásával a közeljövőben sikerrel zárul Eger egyetemi várossá fejlesztésének több mint két évszázados törekvése. Ennek beteljesülése érdekében 2011-ben az intézmény megküldtet a miniszter részére az egyetemmé válási előterjesztést, amelyet a tárca megvizsgált. A fentiek után nézzük meg és helyezzük el az egri intézményi perspektívát a felsőoktatás nemzeti fejlesztéspolitikai szándékába ágyazottan. A közelmúltban megjelenő - erősen fokozódó hatású - koncepció így fogalmaz: önfinanszírozó, hatékony és versenyképes felső- oktatási intézmények biztosítsák a társadalmi elvárásoknak megfelelő, minőségi felsőoktatási rendszer működését. Az állami felsőoktatás jelenlegi rendszere részben külső kényszerek (demográfiai csökkenés, gazdasági recesszió), részben belső tényezők (az expanzió káros mellékhatásai) ismeretében fenntarthatatlanná vált. Ám az új állami finanszírozási-támogatási rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményrendszer számára kockázatokat is hordoz, amelyek kezelése szükséges. Az intézmények elszigetelt fejlesztésének eredményeként a jelenlegi belső kapacitások fenntartása kétségessé vált. A koncepció általánosítva mondja ki: a felsőoktatási intézményrendszer extenzív fejlődése együtt járt a szakmai színvonal csökkenésével, illetve jelentős párhuzamossággal a képzési programok között. A demográfiai „romlás” pedig előre vetíti a gyengülő kihasználtságot, a csökkenő hatékonyságot. Nem alaptalanok, de számos ponton vitathatóak e megközelítések. Egyrészt a megvalósíthatóság oldaláról közelítve számos nehézség és ellentmondás, továbbá hosszabb távon a kritikus mértékű szellemi érték- vesztés veszélye áll fenn. Másrészt kérdés, hogy a jelenlegi helyzetet azonosító és értékelő megállapításokban a bekövetkezett változások relatíve vagy abszolúte értendők-e viszonyértékeikhez képest nézve. Talán kevésbé vitatható az a megállapításunk: az Eszterházy Károly Főiskola kifejezetten jó állapotban érkezett újra - 250 év! - egy mérföldkő jelentőségű ponthoz, s a párhuzamosságok sem túlzóak az évforduló alkalmából. Kérdés: megmarad-e a párhuzamosság az akadémiai év 2013-ra húzódó jubileumi év fordulóján is? Jövőre lesz 250 esztendeje annak, hogy Eszterházy benyújtotta egyetemalapítási kérelmét az uralkodónak. Az erre adott akkori választ ismerjük. A 2013. évi válasz megismeréshez a kérelmet újra meg kell fogalmazni. A kérdés napjainkban is az: vajon a fejlesztéspolitikai koncepció előrehaladásának iránya és a meginduló változások a történeti párhuzamosságot megtörő válaszra késztetik-e a döntéshozókat azzal, hogy támogatják a mostani tervet. Vagyis, meghozzák-e a jó döntést! Merthogy a mi szlogenünk: EKF a jó döntés! Vajon legyen-e egyetem Egerben - a miniszter már válaszolt A Specula és a könyvtár az akkori európai élvonalat képviselte a miniszter arról tájékoztatta a főiskolát, hogy az EKF megfelel a hatályos felsőoktatási törvényben megfogalmazott egyetemi követelményeknek. Az új felsőoktatási törvény kidolgozására hivatkozva javasolta az egyetemmé válásra vonatkozó döntést a törvény hatályba lépését követő időszakra ütemezni. „az eszterházy Károly Főiskola egyetemmé válásáról szóló előterjesztését értékelve megállapítottam, hogy a hatályos felsőoktatási törvény értelmében a főiskola megfelel a követelményeknek. Ugyanakkor, tekintettel a törvényalkotási feladatunkra, az új felsőoktatási törvény elfogadását követően tudunk dönteni az átalakulás kezdeményezéséről. Kérem döntésünk tudomásulvételét” - írta Réthelyi Miklós korábbi ágazati miniszter. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011) e tekintetben inkább elbizonytalanodást, a mozgástér beszűkülését hozta, a fejlődési pályát korlátok közé szorította. tény azonban, hogy - kezdeményezésünkre - a hatályos törvény módosításával részben oldottak ezen. Ezt a törekvést az EMMI oktatási államtitkára a következőkkel erősítette meg: „A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai koncepciója szintén kiemeli az egri főiskola eredményeit és pólusalkotó tényezőként támogatja fejlődési tendenciáit”. a csillagásztorony építése és kivitelezése, a műszerek beszerzése a kor híres csillagásza, Hell Miksa irányításával folyt. A torony két nagy terméből történhettek az észlelések, de fölöttük a teraszon lévő kupola alatt működött egy távcső és a Camera Obscura. Ennek a sötétkamrának a város képét egy asztalra vetítő berendezését Hell Miksa a nagyközönség szórakoztatására tervezte. A döntő részben Angliából beszerzett korszerű csillagászati műszerek mellett csillagászati, matematikai és fizikai témájú könyvekből álló gyűjtemény is létesült. Az egri Speculát 1777-ben Európa egyik legjobban felszerelt csillagászati intézményének tartották, amely hatékonyan segíthette volna az egyetemi oktatást. az egyetemi ház könyvtáralapításának több évtizedes előkészítése volt. Eszterházy Európa szinte valamennyi nagyvárosában gyűjtette a könyveket, de átnézette egyházmegyéje plébániáinak könyvtárait is annak érdekében, hogy ha hasznosít- hatóakat találnak, azok a leendő egyetemi könyvtárba kerüljenek. nagy gondot fordított arra, hogy a könyvállomány - induláskor mintegy 16 ezer könyv - a tervezett fakultások számára biztosítsa a szükséges szak- irodalmat, de vásárolt bibliofil kiadványokat, kódexeket és ős- nyomtatványokat is.
