Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)

2012-12-27 / 301. szám

2 2012. DECEMBER 27., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi kockázat a GMO Még támogatják az óvodakezdést esélyteremtés „Előnyben” a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szülei EGER Civil alapítványok és kutatóintézetek szakemberei tartottak előadásokat a közel­múltban a genetikailag módo­sított szervezetekről (GMO) az Eszterházy Károly Főiskolán. A Vidékfejlesztési Minisz­térium GMO Roadshowj án fölhívták a figyelmet ezen növények termesztésének koc­kázataira. Ezek veszélyeztetik a hagyományos növényeket, új kártevők, kórokozók megjele­néséhez vezethetnek, s az em­berek egészségét befolyásoló kockázatokat is hordoznak. Budai Gyula, a Vidékfejlesz­tési Minisztérium államtitkára kifejtette: stratégiai cél a ma­gyar mezőgazdaság GMO-men- tes státusának megőrzése. A hagyományos vetőmagok világszerte keresettek, s az or­szág agrár kivitelének jelentős részét adják. E téren a 9. legna­gyobb exportőr hazánk. Budai közölte: biztonságos környe­zetben kell élniük a következő generációknak is. A nagy vető­mag cégek a génmódosított ve­tőmagokért lobbiznak, a tárca ezért indított felvilágosító kam­pányt. Az élelmiszerbiztonsági szakemberek kiemelten figye­lik a GMO-val kapcsolatos tevé­kenységet. Hazánkban is volt már fertőzött terület, a gazdá­kat kártalanították. ■ T. B. Ötvenmillió forinthiteltől szabadulnak meg kerecsend A községi önkor­mányzat arról döntött, hogy január 1-jétől az Egri Kistérség Többcélú Társulásán belül csak a központi orvosi ügye­let ellátásáról gondoskodnak. Jóváhagyták azt a javaslatot, miszerint az Egri Kistérségi Területfejlesztési Önkormány­zati Társulás december 31-én jogutód nélkül megszűnik. Határoztak arról, hogy részt vesznek a kormány adósság­konszolidációjában. Ennek keretében a helyhatóság mun­kabér-, folyószámla- és beruhá­zási hitelállományát az állam átvállalja. Ez több mint 50 mil­lió forint adósság alól mentesíti a falut. ■ B. K. A közeli hetekben fizették ki az idei óvodáztatási tá­mogatást azoknak, akiknek a gyermeke halmozottan hátrányos körülmények kö­zött él. Ez a megoldás ugyan­akkor nem mindenkinek tetszik. Barta Katalin Három évvel ezelőtt vezette be az úgynevezett óvodáztatási tá­mogatást a kormány. Az ennek érdekében alkotott jogszabály rendelkezése szerint azok igé­nyelhetik ezt a fajta segítséget, akiknek a gyermeke halmo­zottan hátrányos helyzetűnek számít. Elsődleges célja ennek a meg- segítési formának az, hogy a hatálya alá tartozó gyermekek minél hamarabb, tehát már az ötödik életévüket megelőzően járhassanak óvodába. Szülők viszont jelezték: nem értik, hogy miért kapják ezt a jutta­tást egyesek, amikor az új köz­nevelési törvény szerint így is, úgy is kötelező lesz hároméves kortól beíratni a gyerekeket óvodába. Tény az, hogy már a rende­let kihirdetése is alaposan fel­korbácsolta a kedélyeket, s a feszültség azóta sem sokat eny­hült. Mohácsi Viktória liberális európai parlamenti képviselő már a támogatás bevezetésekor kifejtette a véleményét, misze­rint az tovább gerjeszti a Ma­gyarországon egyre erősödő előítéleteket. A politikus közle­ményében akkor azt írta: meg­döbbenéssel fogadta a hírt, mi­szerint a roma szülőknek pénzt adnak, amennyiben azok „el­engedik” gyermekeiket óvodai intézményekbe. Emlékeztetett arra, hogy 2003 óta törvény kö­telezi az óvodai intézményeket és fenntartóikat, hogy a hátrá­nyos helyzetből jövő gyermeke­ket már hároméves koruktól fel kell venniük. Kerecsenden ebben az esz­tendőben több mint száz, többnyire hátrányos helyzetű gyermek járt az óvodába. Itt a napokban együttesen 470 ezer forintot osztott ki a helyi önkor­mányzat 43 gyermek után. A faluban most morognak azok a szülők, akik rendesen beíratják a gyermeküket, még­Az óvodáztatási támogatás megosztja a szülőket. Annyi haszna azonban mindenképpen van, hogy csökkentek a hiányzások. Képünk illusztráció. sem kapnak ezért egy fillért sem. Lapunknak egyebek kö­zött azt nyilatkozták: szerintük egyáltalán nem jutalmazandó érdem az, ha valaki óvodába járatja gyermekét. Miután az új köznevelési törvény kötelezi a szülőket a háromévesek be- íratására, abban bíznak, hogy a törvényalkotók hamarosan megteszik a szükséges lépése­■ Morognak azok a szülők, akik beíratják gyermeküket, mégsem kapnak ezért pénzt. két az igazságosabb rendelet- alkotásra. Koósné Reha Valéria, az óvo­da vezetője az elmúlt évek ta­pasztalatairól azt nyilatkozta: a támogatás célja elsődlegesen az, segítsen a családoknak ab­ban, hogy rendes ruhát, cipőt, egyéb holmit vásárolhassa­nak gyermeküknek, amikor elindítják őket a gyermekin­tézménybe. Ezt meg is teszik, és számítanak az összegre. Ennél is fontosabb azonban, hogy természetesen csak azok jogosultak erre a támogatás­ra, akik rendszeresen viszik a kicsit, azaz a hiányzásokat minimálisra szorítják. Ebből a szempontból mindenképpen ösztönző a rendelet, mivel va­lóban minimálisra csökkent a hiányzások száma. Pétervásárán Dobi Istvánná óvodavezető arról tájékoztatott, hogy náluk idén decemberben hat gyermek után 10-10 ezer, négy kicsi után pedig 20 ezer forintot fizettek ki az érintett szülőknek. Az észak-hevesi kisvárosban az okozott koráb­ban feszültséget, hogy akinél a gyermek hiányzása megha­ladta,. a foglalkozások, 25. szá­zalékát, annak nem fizették ki a juttatást. Tudomásul kellett venni az édesanyáknak, édes­apáknak, hogy a támogatásnak meglehetősen szigorú feltételei vannak. A halmozottan hátrányos helyzet megállapításának felté­tele egyébként, hogy a gyermek rendszeres gyermekvédelmi Füzesabony korábbi polgár- mestere, Laminé Antal Éva már a rendelet bevezetésekor jelezte: felterjesztést nyújtottak be a Szociális és Munkaügyi Minisz­tériumhoz annak érdekében, hogy a jövőben az óvodáztatási pénzbeli támogatásban részesü­lésfeltétele legyen a gyermek törvényes képviselőjének vala­milyen OKJ-s vagy munkaerő-pi­támogatást kapjon, a szülőnek - a kicsi hároméves koráig - legfeljebb általános iskolai vég­zettsége lehet, továbbá a gyere­ket legkésőbb annak az évnek a végéig be kell íratni az óvodá­ba, amikor betölti a negyedik életévét. A rendelkezés a gyakorlat­ban azt jelenti: ha a beíratás után a gyermek legalább há­rom hónapig rendszeresen jár óvodába, akkor, .első,, olkolomr mai húszezer forintos támoga­tást kap a szülő, amely - ha az adott települési önkormányzat külön rendeletben előírja - ter­mészetben is nyújtható. Ha ez­után a szülő továbbra is rend­szeresen járatja az intézmény­be, akkor a beíratás évének végén további húszezret kap. Ugyanazon gyermek után a aci esélyteremtő képzésen való részvétele. Szerintük ugyanis a szabályozás eleve problémás, mivel pontosan azt jutalmazza, aki csupán az általános iskola nyolcadik osztályát végzi el si­keresen. Álláspontját akkor elég sokan osztották, s osztják ma is, azonban a rendeletén azóta sem változtattak a tör­vényalkotók. ■ Szükség van-e óvodáztatá- si támogatásra?________ Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: yj HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. szabályozás értelmében csakis az egyik szülő igényelheti ezt az összeget.az,adott .település önkormányzatánál. Az . óvodáztatási támogatás egyébként azon szülők eseté­ben, akik január elseje után íratják be négyévesnél fiata­labb gyermeküket, egyszer húszezer, majd két alkalommal 10-10 ezer forint, vagy egy ősz- szegben az év végén húszezer forint. Akinek viszont a gyermeke már óvodás, de ugyanilyen ko­rú, az ugyan elesik az egyszeri magasabb juttatástól, de a ha­vi gyermekvédelmi támogatás nekik is jár. A határt a jogalkotók eredeti­leg azért négyéves kornál húz­ták meg, mert bár korábban az óvoda ötéves kortól volt kötele­ző, a hátrányos helyzetűeknek azonban hosszabb felkészítésre van szükségük, mint a többiek­nek, mielőtt elkezdik iskolai ta­nulmányaikat. Füzesabony helyhatósága élt felterjesztési jogával Koncerteztek, közösen főztek Balaton Két napon át tartó karácsonyi vásárt rendeztek Vallonok és svábok öröksége nagytálya Majd' évezredes történet, hiánypótló kötetben Kétnapos karácsonyi vásárt tartottak a faluban. Pénteken az önkormányzat tárkonyos vadmalaclevest, a faluközösség tócsnit, a roma közösség tagjai bodakot készítettek. A vásár alatt az önkormányzati kony­ha dolgozói forró teával, bor­ral várták a vendégeket, a bor mellé tombolajegy és aprósüte­mény is járt. A Községi Pihenő­parkban felállított Betlehemnél karácsonyi műsort rendeztek. Szombaton a faluközösség halászlét főzött, este pedig St. Martin koncertezett a római katolikus templomban, majd Bóta Nóra és Hiegl Gergő adott énekes-gitáros műsort a Pihe­nőparkban. ■ T. B. Az önkormányzat tárkonyos vadmalaclevest készített Vajon hányán tudják, hogy az Egerhez közeli Nagytálya lakos­sága a XV. század végén annyi bort termelt, mint a mátraalji szőlőtermesztő településeké? S azt, hogy az államalapítás után nem sokkal létrejött falu életét meghatározták előbb az addigitól eltérő módszerekkel a szőlő- és bortermelést megújí­tó, a fejlettebb kézművességet meghonosító vallonok, utóbb a XVIII. század végén a szorgal­mas, erős identitástudattal bí­ró, összetartó sváb telepesek? Egyebek között ezekre a kér­désekre is választ kaphatnak majd az olvasók Szuromi Rita: Nagytálya - A vallonok és a svábok öröksége című, az idei karácsonyra megjelent új mo­nográfiájából. A 70 korabeli fotóval, táblá­zatokkal, mellékletekkel is ellá­tott, kemény fedeles kötetet az ünnepek előtt ismerhette meg a közönség a Törőcsik Mari Falu­házban rendezett bemutatón.- Ez az első könyv, amely Nagytálya történetét dolgozza fel - hangsúlyozta Lovasi Fe­renc polgármester. - Az utolsó év volt, amikor egy 900 lelkes településen ekkora vállalkozás­ba belefoghattunk és tisztes­séggel végig is vihettük. Dr. Csiffáry Gergely, a tör­ténelemtudomány kandidátu­sa, lektor kiemelte: rendkívül nagv az írástudók felelőssége abban, hogy a múltat, a hagyo­mányokat megismertessék a fiatalokkal. Gratulált a szerző­nek, amiért szorgos munkával összegyűjtötte, rendszerezte és igen olvasmányosan megírta a hiánypótló monográfiát, amely­nek tényei dokumentumokon alapulnak. Az ízléses, kitűnő minőségű könyv nyomdai ki­vitelezése Hanuszik Csaba és cége munkáját dicséri. Miután Kelemen Csaba szín­művész részleteket olvasott fel a műből, a község első embere örömmel jelentette be, hogy a mai nagytályaiak összefogását jelzi: tizenkilencen közel fél­millió forinttal járultak hozzá a kötet megjelenéséhez. ■ SZ. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents