Heves Megyei Hírlap, 2012. december (23. évfolyam, 281-304. szám)
2012-12-22 / 299. szám
2012. DECEMBER 22., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 Tari Ottó Évzáró a Cukorbetegek Egri Egyesületénél diabétesz A napokban karácsonyi ünnepséggel zárta az évet a Cukorbetegek Egri Egyesülete. Az eltelt év eredményeiről kérdeztük Jakab- né Jakab Katalint, a civil szervezet elnök asszonyát.- Mi az egyesület fő tevékenységi köre?- Elsősorban a cukorbetegek oktatásával foglalkozunk, célunk, hogy átadjuk egymásnak a tapasztalatainkat. Sokan már több évtizede élünk együtt ezzel a betegséggel, és így - sajnos vagy nem sajnos - rengeteg tudással rendelkezünk a dologról. Minden hónapban tartunk klubfoglalkozásokat a Bartakovics Béla Közösségi Házban, ahol szakorvosok tartanak előadásokat, illetve szűréseket. A Heves Megyei Diabétesz Gondozóval kölcsönösen segítjük egymás munkáját.- Mit emelne ki az évből?- Idén lettünk tizenkét- évesek, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy esztendőről esztendőre egyre többen fordulnak hozzánk, s hogy a határon túlról is érdeklődnek a tevékenységünk. Örülök neki, hogy végre elismerték a munkánkat, lévén számos jelölt közül mi kaptuk meg az Eger Csillaga kitüntetést.- Milyen előnyökkel jár a szervezetük tagjának lenni?- Úgy gondolom, a baráti szó, a sorstársi tanács nagyon sokszor jóval többet jelent, mint az orvos intelmei. Mindig támogatjuk egymást, tagjaink pedig szaklapokat kölcsönözhetnek tőlünk. Emellett pedig rengeteg diabetikus receptet is összegyűjtöttünk az idők folyamán. ■ SZ. E. Jakabné Jakab Katalin elnök Sánta tanár úr szereti a győzelmet pedagógusi hitvallás Becsülni és tisztelni kell a gyermekeket, a többi már jön magától Hatvanban az idén Sánta László érdemelte ki a Dr. Papp Zoltán-emlékgyűrű a Közügyekért elnevezésű kitüntetést. A Kossuth Lajos Általános Iskola történelem- tanára azt mondja, az elismerés á város összes pedagógusának szól. Sánta László történelemtanár... Csak jövőre megy nyugdíjba, de máris hiányzik neki az iskola, amely mindmáig az első és egyetlen munkahelye.- Tanár Úr, bár az emlékgyűrűt az önkormányzat vezetése ítélte oda Önnek, alighanem a diákok is hasonlóképp döntöttek volna... Ennél egyértelműbb megbecsülés aligha érhet egy nevelőt.- Az indoklásban az áll, hogy több évtizedes kiemelkedő pedagógusi tevékenységemért kaptam, de úgy gondolom, ezzel nemcsak az én munkámat honorálták, hanem valamennyi hatvani kollégámét, mindenekelőtt pedig azon kollektíváét, amelyben a pályám kezdete óta dolgozom: a Kossuth Lajos Általános Iskola közösségéét. Számomra ez az intézmény a csupa nagybetűs. ISKOLA, itt kezdtem, s innen is szeretnék elmenni. Pedig az évtizedek során sok ajánlatot kaptam, olykor talán magasabbra tartott pesztízsűeket is.- Mi tartotta itt?- Az iskola szelleme, szellemisége. Olyan elődök munkáját vihetjük tovább, mint Vladár Mihály, Csanádi Gyuszi bácsi, Németiné Marika, Szabó Lajos, Kovács Karcsi, és a felsorolás korántsem teljes. Úgy vélem, a mai törzsgárda méltó hozzájuk, s a fiata- labbakban is látom a lehetőséget a folytasra.- Hát, van mit folytatni... Legendák terjengenek arról, hogy tanítványaival szinte minden versenyt megnyernek, ahol elindulnak.- Sajnos, nem mindegyiket... Komolyra fordítva, tény, hogy szeretünk győzni. A megyében az elsők közé tartozni becsületes dolog, s különben sem azért indulunk, hogy az ötven- valahányadik helyen végezzünk. Ezekkel a gyerekekkel amúgy nem nehéz sikeresnek lenni. Senkit nem kényszerí- tek, még a csapatok összeállítását is rájuk hagyom. Megtanulják, ha csak egy valaki nem teljesít megfelelően, bukik az egész társaság, így olyan társakat választanak, akikben megbíznak. Az eredmények őket igazolják. Attól, hogy valaki nem vállalja a versenyekre való felkészülést, természetesen még lehet ötös tanuló nálam, de azért nem rossz ajánlólevél, ha pozitívabb a hozzáállása.- Mely eredményekre a legbüszkébb?- Több országos döntőn is részt vettünk; emlékszem, az első fontosabb siker Hatvani Márk nevéhez fűződik, aki azóta jeles helytörténész. Amióta pedig létezik megyei csapat- verseny is, mindegyik döntőjében ott voltunk. Valamennyi évfolyamból emlékszem a jobb tanulókra, a legkiválóbbakról pedig fényképet is őrzök.- Amikor erre a pályára készült, miért éppen a történelmet választotta?- Mondhatnám, otthonról hoztam. Amikor gyermek voltam, édesanyám sokat idézett NÉVJEGY név: Sánta László SZÜLETÉSI ÉV: 1952 iskolák: A hatvani Bajza József Gimnáziumban érettségizett, magyar-történelem szakos pedagógusi diplomáját az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán szerezte. Később azEszterházy Károly Főiskolán tanügyigazgatásból másoddiplomázott. az Egri csillagokból, a hadifogságot is megjárt édesapám pedig a régmúlt időkről mesélt. Tarnaörsi vagyok, s hajdani nagyszerű történelemtanárom, Balogh József szerettette meg velem ezt a tantárgyat.- Létezik pedagógusi hitvallás?- Talán „csak” annyi, hogy szeretni, becsülni és tisztelni kell a gyerekeket. Szerencsés ember vagyok, reggel mosocsalád: nős, egy felnőtt gyermeke és egy kis unokája van. hobbi: sport, NB III-as labdarúgó és NB Il-es röplabdás volt KITÜNTETÉSEK: számos országos és megyei elismerésben részesült, legutóbb Hatvan Város Önkormányzata neki ítélte oda a Dr. Papp Zoltán-emlékgyűrű a Közügyekért kitüntetést. lyogva jövök be az iskola ajtaján, délután pedig mosolyogva megyek haza. A tananyag az évek során változik - olykor bizony még a történelem is -, de a gyerek az gyerek marad. Igaz, a maiak kevésbé szeretnek írni, mint a régiek, hiszen a technika fejlődésével rengeteget változtak a körülmények, de talán nyitottabbak, mint a hajdani diákok voltak. Nagyon szeretik és meg is jegyzik az anekdotákat, ezért sokat mesélek nekik. Van miből meríteni, a tizenhét vándortábor során elég sok minden történt velünk. Ugyanakkor sokat is követelek.- Adódik a kérdés: ilyen elhivatottsággal mihez kezd a hamarosan elérkező nyugdíjas lét idején?- Fogalmam sincs, mit csinálok. De azt már most tudom, hogy hiányzik majd az iskola. Nagyon hiányzik... AHét Ijmbere 1 PERCES INTERJÚ Színházjegyet ajándékba! A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ a két ünnep között is népszerű produkciókkal várja nézőit. December 27-én a Gyertyafény keringő című zenés vígjátékot, míg december 28-án és 30-án a Csókos asszony című operettet játssza a teátrum. Mindkét előadást Moravetz Levente rendezte. A gyermekeknek is kínál programot a színház a téli szünetre: december 29-én délután 3 órától az Óz, a nagy varázsló látható. Az év utolsó napján, szilveszter este is kinyitja kapuit az intézmény. A jókedv garantált, hiszen hogyan is búcsúzhatnánk ettől az esztendőtől, ha nem zenével és tánccal... Este 6-tól a Csókos asszonnyal zárja az óévet a teátrum. Szép ajándék lehet a fa alá egy belépő a Muzsika hangja című musicalre is. A Trapp család és Maria történetéről szóló zenés előadást január 11- én mutatja be az egri színház Halasi Imre rendezésében. A produkciókra jegyek válthatók a Széchenyi utcai szervezőirodában, vagy a (36) 518-347-es és a (36) 518-348- as telefonszámon, de jegyigényüket jelezhetik az interneten is a szervezes@gardonyi- szinhaz.hu e-mail címen. ■ Egyenes út az óvodából a nagyszínpadra Egy ovodai mesemondó versenyen figyelt fel egy kislányra Saárossy Kinga tavaly, s szólt: érdemes lenne jelentkeznie az Egri csillagok szereplőválogatására. A népszerű musicalhez ugyanis éppen gyerekszereplőket kerestek. Magyar Jázmin Őzikére Moravetz Levente rendező Vicuska szerepét osztotta. - Nem volt egyszerű feladat, hiszen Őzi még olvasni sem tudott, hallás után tanulta a szöveget - meséli a kislány édesanyja. - Reggeltől estig zajlottak a próbák, nagy alázattal dolgozott, s minden percét élvezte. Magyar Jázmin Őzike A folytatás nem volt kérdéses, a GG Tánc Eger önálló produkciójához, a Fából faragott királyfihoz Topolánszky Tamás tagozatvezető kifejezetten őt kereste. Az egészen más előadás volt a kőszínházban, amit később bemutattak a szarvasi Vízi színpadon és Kassa fő terén is, hatalmas sikerrel. Idén pedig örömmel olvasta a család a Csókos asszony című operett szereposztásában, Tinka: Magyarjázmin Őzike.- Mind közül talán ez a legkedvesebb, sokat táncolunk, éneklünk, s ez a legnagyobb szerepem is - meséli a kislány, pedig a próbafolyamat nem volt egyszerű az iskola mellett. Közben tagja az iskolai énekkarnak, néptáncol, Benedek Elek meséit olvassa, és sokat játszik négy testvérével. Persze, szeretettel fogadja a gratulációkat is: osztálytársai, tanárai mind elismerően szólnak alakításairól, de dicsérik a színházban is. Ez utóbbi fontos, hiszen példaképe, Kascsák Dóra egyben „kollégája” is. A kérdésre, hogy miért vállalja gyerekfejjel a munkát, a fáradtságos próbákat, az éjszakázást, röviden válaszol: szereti a színházat. Ilyen egyszerű.
