Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-09 / 262. szám

2012. NOVEMBER 9., PÉNTEK MARKHOT FERENC KÓRHÁZ 5 Segítő alkattal, segítő pályán könnyű dolga volt: jól választott Egyre jobb a kórház híre oktatás Állandóan érkeznek a Markhotba gyakorlóidőre a rezidensek visszatekintés ló állóképes- ség, türelem, gyorsaság, pon­tosság és alázat a jó műtősnő tulajdonságai. Ezt vallja Döme Istvánná, aki főműtősnő-he- lyettesként a napokban vonult nyugdíjba a Markhot Ferenc Kórházból, ahol rövid megsza­kításokkal 1977 áprilisa óta dolgozott. Szerinte a jó műtős­nőtől nem kell kérni a műszert, benne él a folyamatokban, jó a kapcsolatteremtő képessége, rá tud hangolódni arra az ember­re, orvosra, aki rá támaszkodik egy műtét során. Nem a szavak embere, nem szeretett soha az előtérben len­ni, azt mondja, éppen ezért volt számára testhez álló hivatás a műtősnőé, aki bár a háttér­ben dolgozik, de a munkája elengedhetetlen ahhoz, hogy az orvoscsapat zökkenőmente­sen dolgozhasson. A műtőben nincs érzékenységnek helye, jól kell viselni a kollégák rossz napjait, s persze, nem lehet hibázni. Nehéz, a családtól is áldozatokat igénylő munka az, amit évtizedeken át végzett, de nem bánja, hogy e hivatást választotta. Most is, hogy el­búcsúzott a kórháztól, inkább azt sorolja, mennyi embernek hálás ezekért az évekért. Ott van a férje, a főnökei, a munka­társai.... Háttér nélkül e pályán nem lehet megmaradni. Neki sikerült, és búcsúzásakor ott­hagyott egy emléket a kollé­gáknak. Egy mandalanaptárt tűzött a műtéti beosztásokat hirdető faliújságra. Azt kíván­ja a kollektívának, ezekből az erőt adó mandalákból merít- kezzenek nap mint nap. ■ Döme Istvánné elbúcsúzott... Egyre népszerűbb az intézmény... Dr. Kabáczi Miklós két rezidenssel, dr. Orosz Tímeával, illetve dr. Juhász Ilonával a belgyógyászaton vizitel. Bár az egri Markhot Ferenc Kórház nevében nem oktató­kórház, de az egyes osztá­lyok folyamatosan részt vesz­nek az orvostanhallgatók, a rezidensek és a szakorvos­jelöltek gyakorlati oktatásá­ban. Népszerű az intézmény, egyre többen választják gya­korlóhelyül. Guti Rita- Az elmúlt két esztendőben már évi nyolcvan orvostan­hallgatót fogadtunk két hétre, egy hónapra - mondja Bauer Kálmán orvosigazgató, hozzá­téve: örömükre szolgál, hogy egyre népszerűbb az egri in­tézmény. - Én magam is annak idején, debreceni egyetemis­taként nem az ottani klinikát választottam, hanem az egri megyei kórházat. Azért van ez így, mert mások az arányok. A klinikán nagyobb hangsúlyt kap a tudományos munka, egy olyan kórházban pedig, mint az egri, lényegesen több lehe­tőség nyílik a mindennapi gya­korlat elsajátítására. Nálunk egykapus a beléptetés, azaz az osztályokra a sürgősségin ke­resztül kerülnek a betegek. Ez a legideálisabb terep egy pálya­kezdőnek a rutin elsajátítására. Az egri kórház sürgősségi osz­tálya részlegesen akkreditált csupán, ami azt jelenti, hogy csak a gyakorlati idő egy részét teljesíthetik nálunk a reziden­sek, a maradékot pedig Debre­cenben vagy Budapesten kell letölteniük. Ez nem igazán jó sem nekünk, sem a rezidens­nek. Utóbbinak mindenképpen költségesebb, és a gyakorlat szempontjából sem a legsze­rencsésebb. Kórházunk célja, hogy minél több osztály, így az egri kórházban jelenleg 30 rezidens tevékenykedik. 2010- ben kilenc, 2011-ben tizenegy, 2012-ben pedig újabb tizenegy pályakezdő orvossal kötöttek szerződést a gyakorlati képzés idejére - tájékoztatott az orvos­igazgató. Mindez Bauer Kál­mán véleménye szerint egyrészt annak köszönhető, hogy az el­múlt két évben sokat javult a sürgősségi betegellátó osztály is teljes körű akkreditációt sze­rezzen, ez azonban a jelenlegi szabályok miatt gyakran ne­hézségekbe ütközik. Egy osz­tály teljes akkreditációjához az osztályvezetőnek tudományos fokozattal kell rendelkeznie, vagy 10 éves szakmai gyakor­lattal. Ez utóbbi szempont nem is teljesülhet a sürgősségi ese­tében, hiszen Magyarországon 1995 óta van sürgősségi szak­orvosi vizsga. Vitás kérdés ez közöttünk a Debreceni Orvos- tudományi Egyetemmel, de re­méljük, az akkreditációval kap­csolatban sikerül egyességre jutni. A hallgatók szívesebben a Markhot Ferenc Kórház híre, de Eger város élhető méretei, hangulata is itt tartja a kezdő orvosokat. A kórház menedzs­mentje pedig a lehetőségekhez mérten igyekszik is ösztönözni a rezidensek idevándorlását. Többek között azzal, hogy az önkormányzat segítségével ked­vező díjú bérlakásokat ajánla­nak a fiataloknak. maradnának a teljes időben ná­lunk. Annál is inkább ragasz­kodnánk a rezidensekhez, mert nem titkolt célunk a fiatalítás. Látjuk, hol és melyik szakma esetében jó, ha előre tekintünk, melyik osztályon várható szak­emberek nyugdíjba vonulása. Igyekszünk úgy szervezni a re­zidensek munkáját, hogy a sa­ját szakterületük mellett mind­annyian kellő időt töltsenek el a sürgősségin, képet szerezve az ott folyó munkáról is. Há­lásak emiatt, mert ha később nem is ezen az osztályon kép­zelik el a jövőjüket, reménybeli szakorvosként hasznukra lesz, amit ott tapasztalnak. Bauer Kálmán elmondta | még, szerencsére valamennyi szakterületen érkezik az után­pótlás: az elmúlt három évben három gyermekgyógyász, két szülész-nőgyógyász, 3 pszichi­áter, 3 traumatológus, 4 belgyó­gyász, 4 aneszteziológus és 2 kardiológus szakorvosjelölt ér­kezett hozzájuk. Remélik, hogy többségüket meg is tartják majd, s ezzel friss erők kerül­nek az osztályokra, ami által tovább javulhat a Markhot Fe­renc Kórházról kialakult kép. Egerben szívesen fogadják a rezidenseket AZ OLDAL A KIADÓ ÉS A MEGRENDELŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN KÉSZÜLT. Akik a betegek ágyai mellett önzetlenül, önként segítenek segítők Helyt állni a munka­helyen, a családban - Németh- né Ludnay Zsuzsanna önkén­tes segítő szerint ez kevés a létünk igazolására. Nyolc éve dolgozik a Markhot Ferenc Kórházban önkéntesként, s egy ideje koordinátorként is segíti azokat, akik hasonlóan gondol­kodnak, mint ő.- Sokan bizonyosan úgy gondolják, nagy-nagy önzet­lenség kell ahhoz, hogy valaki a saját idejét áldozza számára idegen betegek segítésére. Biz­tosan van ebben is igazság, de aki megtapasztalja, mit adhat a segítőnek ez a tevékenység, hamar rájön, hogy jóval többet lehet itt kapni, mint amennyit valaha is adhatunk a sokszor végstádiumú betegeknek. A Markhot Ferenc Kórház­ban általában 30-35 önkéntes segítő dolgozik a belgyógyá­szaton, a rehabilitáción, a kar­diológián, vagy éppen a hos­pice osztályon. Hetente egy napon három-öt órát töltenek az osztályokon, és segítenek a betegeknek olyan dolgokban, amiben egy hozzátartozó is segítene, ha ott tudna lenni. Zsuzsanna azt mondja, a leg­több önkéntes jelentkező nő, de néha akadnak férfiak is. Munkanélküliek is keresik őket, hogy ha már kenyérkere­ső foglalkozást nem találnak, legalább hasznosnak szeret­nék érezni magukat. Ők azért hamar elmaradnak. De van, aki marad, és segít. Amúgy nem számít az életkor, a nem, a tapasztalat, elengedhetetlen viszont az empátia, az alázat és a kötelességtudat. ■ Némethné Ludnay Zsuzsanna A radiológusok Röntgenre emlékeztek, s kongresszust tartanak jubileum Ebben az esztendőben az egri kórház szervezésében kerül sor a szakma huszadik magyarországi találkozójára 1895. november 8-án kísérlete­zés közben véletlenül fedezte fel Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus az azóta róla el­nevezett sugárzást. Erre em­lékezik a világ minden évben november nyolcadikén. Ettől az évtől e napot a radiológia nemzetközi napjaként (Interna­tional Day of Radiology, IDOR) tartják számon. - Mivel a Ma­gyar Neuroradiolóiai Társa­ság épp ebben az időszakban Egerben tartja XX. jubileumi kongresszusát, kézenfekvő volt, hogy az IDOR-t is itt tart­juk meg mi, magyar radiológu­sok - mondja dr. Fazekas Péter, a Markhot Ferenc Kórház ra­diológiai osztályának szakmai Dr. Fazekas Péter vezetője, a kongresszus elnöke. - A kongresszusra hazánkból és külföldről érkező radiológu­sok az agy és a gerinc betegsé­geinek kiderítésével foglalkoz­nak elsősorban. A nagyközön­ségnek szóló program fő célja az, hogy felhívja a figyelmet az onkológiai szűrés fontosságára, hiszen a halálozásban a máso­dik helyet foglalják el a daga­natos betegségek. A daganatok korai felismerése - ebben segít a radiológia - nagyban hozzájá­rul az eredményes terápiához.- Naponta 400 beteg fordul meg a Markhot Ferenc Kórház Radiológiai osztályán, azaz eny- nyi járó- és fekvőbeteget vizs­gálunk meg, amely számba az emlőszűrésre jelentkezők is beleértendők - érzékelteti dr. Kis Zsuzsanna, a radiológia osztályvezető főorvosa a náluk folyó munka méreteit. A rönt­genvizsgálatok mellett végez-’ nek érfestést, s az ultrahangos, a CT- és az MR-diagnosztika is a munkájuk része.- A megyében egyedül ná­lunk van MR-vizsgálatra le­hetőség, a sürgősségi ellátás miatt is nagy a nyomás ezen a területen a kollégákon. Vár­juk már nagyon, hogy a TIOP pályázat jóvoltából a kórházban megvalósuló fejlesztés eredmé­nyeként mi is sokkal jobb, kor­szerűbb körülmények között dolgozhassunk. Dr. Kiss Zsuzsanna A radiológián egyébként ti­zenegy szakorvos, négy szak­orvosjelölt és egy, az emlőszű­résben dolgozó csapat dolgozik nap mint nap. Az ő tevékeny­ségüket 38 asszisztens, illetve 13 adminisztrátor segíti. A tele- radiológia révén az országban máshol élő, valamely szakte­rületen specialistának számító radiológusok is részt vesznek a képek értékelésében. Ameny- nyiben pedig ez szükségessé válik, úgy a teleradiológia se­gítségével a beteg továbbkül­dése előtt képi konzultációra is lehetőség nyílik. De természe­tesen valamennyi területnek megvan a specialistája az osz­tályon is. ■

Next

/
Thumbnails
Contents