Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-06 / 259. szám
2012. NOVEMBER 6., KEDD HORGÁSZAT - VADÁSZAT 5 Oldalszerkesztő: DamfAnna Telefon: 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb november 14-én jelenik meg. Javában tart a réce idénye vízivad E madarak rendkívül toleránsak az emberi jelenléttel szemben a villantom A tőkésréce az egyik legismertebb és legelterjedtebb vízivadfajta hazánkban. Az elejtése ugyanakkor korlátozott a vadászati idényben. A tőkésréce vadászati idénye január 31-éig tart. Tőkés-, csörgő-, barát- és kercerécéből, szárcsából naponta, személyenként és fajonként összesen legfeljebb nyolc ejthető el. Damf Anna Vízivad fajaink közül a legnagyobb jelentőségű a tőkésréce, gazdasági fontossága sem elhanyagolható, de korlátozott terítéke miatt a természetes előfordulási helyein extra bevételt nem szolgáltat. A tőkésréce nászruhás példányainál a hímek és a tojók tollazata eltér, míg nyáron mindkét ivar és a fiatalok egyformán rozsdabarna színűek sötétebb rajzolatokkal. A nászruhás gácsér feje a nyakközépig fémes fényű zöld, amelyet vékony fehér gyűrű választ el a begy és a mell gesztenyebarna színétől. Háta szürkésbarna, hasa szürkésfehér. A farokfedők és a farktollak feketék, ezen utóbbiak felfelé kunkorodnak. A szürkésbarna szárnytükre ibolyakék, kétoldalt vékony fekete és fehér szegéllyel. Csőre zöldessárga, lába narancssárga, szeme barna. A tojó csőre barnás-fekete, a szegélyeken ugyancsak narancs árnyalattal. Jellegzetes nyomai a beszállóhelyek melletti partszakaszokon fedezhetők fel. A házi réce őse révén nagyon nagy hasonlóságot mutat a tőkésrécével. Hangutánzó megnevezése, a „hápogás” pontosan fedi a tőkésréce által kiadott hangokat. Hazánkban minden vizes élettérben, mocsárban, tavaknál, mesterséges halastavaknál, víztározóknál, folyók ártereiben és holtágaiban, rizsföldeken és egyéb árasztásokon is előfordul. Nem igényes a víz minőségére, mélységére, de elkerüli a gyorsfolyású vizeket. Sokszor a víztől távol is megjelenik. Toleráns az emberi jelenléttel szemben. A gácsér és a tojó is az első életévében válik ivaréretté. A nász már ősszel megkezdődik. A fiatal madarak először a tőkésrécék napnyugtakor kihúznak a vízről táplálkozni, majd napkeltével térnek vissza a pihenőhelyeikre. A kihúzás távolsága a táplálkozó helyek elhelyezkedésének függvényében elérheti a 30 kilométer is. A tőkésréce táplálékában a domegismerkednek, eljegyzik egymást, azt követi a párba állás, de még nem megtermékenyítés céljából. Az idősebb madarak eközben már szeptembertől leginkább a tojó kezdeményezésére folyamatosan párzanak. A jelentősége ennek az őszi, illetve téli párzásnak ■ Magyarországon a becslések szerint jelenleg 100-150 ezer tőkésréce pár él. nem teljesen tisztázott, ugyanis ebben az időszakban a madarak ivarmirigyei nyugalmi állapotban vannak. Tavasszal jön létre a tényleges szaporodási párkapcsolat. A tojó nem foglalkozik idegen gácsérral, azon fáradozik, hogy a saját gácsérját párzásra bírja. Március elején kezdenek a fész- keléshez. A fészek helyének mináns összetevők a gyommagvak, a rovarok és lárváik, a csigák, az apró halak és a békák. A nagyüzemi kukorica- és gabonatermesztés térhódításával táplálékában nyár végén a búza, ősz végén, tél elején a kukorica vált uralkodóvá. megválasztása nagyon változatos. Fészkel nádszegélyekben, a vizek növényzettel borított partszegélyeiben, erdős szigeteken, ártereken öreg botoló füzek odvaiban, ágak között, szárazabb erdők talaján, nagyobb madarak elhagyott fészkeiben, nedves réteken, gabonaföldeken, sőt épülete- | ken is. A fészek helyét a gácsér választja ki, a fészket kizárólag a tojó építi. Minden olyan száraz növényi anyagot felhasznál, amit a fészek környé- J kén talál. A tojásokat a kottás j megkezdéséig pehelytollakkal takarja be. A tojásokat naponta rakja a tojó. Évente egyszer költ, de a fészek vagy a pelyhesek elvesztése esetén sarjú- fészek előfordulhat. Fészekalja általában 7-11 tojásból áll. A tőkésréce északnyugat-európai állománya helyben marad, nem vonul. A kelet-európai tőkésrécék vagy a Földközi-tenger keleti medencéjéhez vonulnak, vagy a Fekete-tengerhez, míg a nyugat-szibériaiak a Kaszpi-tengert keresik fel télire. Az elvonulás egyébiránt az időjárástól függ, a nálunk fészkelő példányok - amelyek tőlünk északabbról érkeznek hazánkba - enyhe teleken rendszerint nálunk át is telelhetnek. csali A mormiskázás a műcsalival való horgászatnak egyik, speciális változata. A skandináv országokban meglehetősen nagy tömegek űzik, főképpen a téli hónapokban, a befagyott tavak jegén, az aprócska lékek szélén üldögélve. A mormiska valójában parányi, 5-12 milliméteres csepp- vagy kerék alakú, 12-15-ös számú, egyágú horoggal szerelt, ólomtestű mű- ! csali, amellyel a vízben mozgó apró haltáplálék-szervezetek, főképpen a parányi rákfélék mozgását utánozzák. Mindehhez sszokatlanul rövid, csupán 400 milliméteres hosszú, hajlékony műanyag botot használnak 0,10-0,15-ös zsinórral. A műcsalit állandó rezgő mozgásban tartva, végigkutatják a víz különböző rétegeit. Mélyen kezdik, majd ezt követően felfelé haladnak egészen addig, amíg el nem érik azt a vízréteget, amelyben a halak az apró testű táplálékra vadásznak. A csali helyes vezetése, a folyamatos rezgő mozgás elsajátítása egyáltalán nem könnyű feladat. Már csak azért sem az, mert a téli hónapokban másodpercenként 3-4, a nyári hónapokban 5-6 rezgést kell a csalival előidézni. ■ Hogyan kell a vízben helyesen twiszterezni? w süllőzés A műcsalitípusnál a horogszár vége ólomfejjel egészül ki. A twiszterek tartozéka az elasztikus műanyagfarok, ami lehet egy- vagy kétágú. A hallegyeik halivadékra emlékeztető, speciális légykötésben folytatódnak. A műcsalinak életet kell adni, hogy fogós legyen. A bedobásakor várjunk, amíg feneket ér, lassan emeljük, majd várjuk ki, amíg újra fenéket nem ér. Ezt ismételjük, amíg a műcsali elénk nem érkezik. Törekedni kell a lassú, de folyamatos emelésre a süllyedésig. A kapást ne reflexszerűen húzzzuk, mert a műanyag a süllő szájába beleszakad, de a horog kívül marad. ■ Napnyugtától napkeltéig táplálkoznak Az állomány kellő fenntartása csak vadgazdálkodással élhető el erdőben elvek A vadgazdálkodás a vadállomány és az élőhelyének védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. A vadon élő állatok elterjedését, az állomány nagyságát és minőségét egyaránt befolyásolja. Csökkenés vagy alacsony létszám esetén a cél, hogy a csökkenést okozó negatív hatást megszüntessék, a kedvezőtlen helyzetű állományt védelmezzék. Stabil, rendszeres növekedésre képes állomány esetén a cél a hasznosítás, a rendszeres meny- nyiségi és minőségi hozamok elérése. Túl nagy növekedési erejű vagy túl nagy populációk esetében fontos az állománylétszám csökkentése, a stabil és alacsony létszám beállítása. A vadgazdálkodás során a szakember befolyásolhatja a populációkat, a környezetet vagy mindkettőt. Ennek fő eszköze a vadászat. Ám az nem megalapozatlan öldöklés, komoly felmérő munka kell, hogy megelőzze, amely során meghatározzák a vad létszámát, szaporulatát, az elhullást, az ivararányt, a minőségi jellemzőket és környezeti hatásokat. A vadállomány és élőhelye védelmének hosszú távú biztosítása gazdálkodói érdek. ■ Vadászattal szabályozott populáció A köd, a sötétség veszélyei horgászatkor felkészülés Nem árt, ha úgy szállunk vízre, hogy van nálunk feltöltött mobiltelefon Amikor Edward herceg Kétútközben vadászott Igazi horgászélményeket tartogat még a késő ősz, de a vízre szállás komoly veszélyeket is rejt. A korai sötétedés és a hirtelen leereszkedő köd a horgászvizek jó ismerőit is próbára teszi, veszélyes helyzetbe sodorja. Ekkor megnő a ragadozó halak fogási esélye, mert a kishalak bandákba verődve keresik vermelési helyüket. Éppen ezért a ragadozó halakat is inkább bent, a mély vizekben kell keresni. A nyáron biztonságot adó viharjelzés megszűnt, de az őszbe, majd a télbe való átfordulás néha jelentős szélviharokkal jár együtt. A csónakosok ezért feltétlenül tájékozódjanak az időjárásról, mielőtt kimennek a vízre. Ajánlják a régi módszert, miszerint a horgászok vigyenek magukkal rádiót, és hallgassák az előrejelzést. Tartsák be a vízen tartózkodás szabályait, és este 10- kor fejezzék be a horgászatot. Szeszes itallal ne fűtsék magukat, mert az alkohol rontja a reflexeket. Hirtelen mozdulatot tesz az italos horgász és vízbe esik. Aki egyedül ül a csónakban, annak ez a biztos halált jelenti. Több réteg ruhába öltözve, nehéz lábbelikben szinte lehetetlen visszakapaszkodni a csónakba segítség nélkül. Az 5-10 fokos vízben az emberi test gyorsan kihűl. Az őszi horgászat nem veszélytelen Ajánlatos az is, hogy a horgásznál legyen legalább két lámpa és iránytű, a ködben ugyanis a fények eltűnnek. A hang alapján való tájékozódás pedig félrevezető, ilyenkor csakis az iránytű segít. Ha valakit mégis kint ér a rossz időjárás, fordítsa a csónakot a hullámokkal szembe, így talán elkerülheti, hogy nagyobb mennyiségű víz kerüljön a járműbe. Ha elveszik, esetleg eltörik az egyik evezője, ki kell dobni az orrhorgonyt, és hosz- szú kötélen kihúzni addig, míg segítség érkezik. A vízhatlan anyagba csomagolt mobilt se felejtsék otthon, mert így köny- nyebb segítséget kérni. ■ látogatás A Heves és Borsod megyék közt elterülő síkság egykori vadgazdagságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy Edward windsori herceg és felesége 1937 szeptemberében nászútjukon Kétútközben is megálltak vadászni. A korabeli MTI híradásai szerint a főrangú vendégek a menetrendszerű miskolci gyorsvonattal érkeztek Mezőkövesdre, ahol dr. Szentiványi Béla főszolgabíró és Hadffy Raymond csendőr százados fogadta őket. Jelen volt még Bedaux mérnök, a vendéglátó házigazda és felesége, aki mély meghajlással üdvözölte a herceget, a hercegnével megölelték egymást. A herceg meleg hangon érdeklődött az uraknál a magyarországi viszonyok után, s elmondta, Budapestet már jól ismeri, most a vidéket akarja látni a népszokásokkal együtt. A hercegi pár Mezőkövesdről gépkocsin folytatta útját a borsodivánkai Prónay-kas- télyba, ahol négy legény ősrégi hajdú viseletben látta el az ajtónállói szolgálatot. A kastély kapujában árvalányhajas legények álltak díszőrséget. A hercegi pár megérkezése után visszavonult, délután két óra körül kocsin elhagyták a kastélyt, Bedaux mérnökkel a kétútközi vadászterületre hajtottak, kisvadra vadásztak. ■
