Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-30 / 280. szám

2012. NOVEMBER 30., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 5 A hatékonyabb működés a cél Egerben fejlődés A Felsővárosban termelői piac, a Bem tábornok utcában pedig jégpálya nyílik még az idén Rázsi Botond szerint januártól sem veszik le a szemüket az iskolákról Bár az egri önkormányzat jövő évben már nem mint fenntartó kezeli az iskolákat, a város továbbra is a fenn­tartható fejlődés biztosításán dolgozik, s az oktatásügy ugyanolyan fontos lesz, mint korábban - véli Rázsi Botond. A megyeszékhely alpolgármestere lapunknak adott interjújában elmondta: hamarosan újra jégpálya működik majd Egerben, s a termelői piac megnyitásának sincs akadálya. Pécsik Attila- Alpolgármester úr, január else­jével állami fenntartásúak lesz­nek az önkormányzati iskolák. Készítettek számvetést arról, hogy mit adnak át?- Minden évben készült beszámoló az önkormányzati fenntartású iskolákban folyó munkáról, s rendszeresen tartottunk értekezletet az intézményvezetőkkel. Szá­mos adatunk van arról, hogy hol tartanak az intézmények, milyen helyen szerepelnek országos összesítésekben tanulmányi vagy sportered­mények tekintetében. Az önkormányzatnak rendele­tekben szabályozott feladatai között szerepel például, hogy jutalmazza, ösztöndíjakkal segítse a kiemelkedően telje­sítő diákokat. Ez mind-mind egyfajta visszacsatolás. Klasz- szikus lezáró értékelést tehát nem készítettünk, hiszen fo­lyamatos volt e tevékenység. Azt biztosan kijelenthetem, hogy - elfogadva a kormány­zati szándékot - úgy adjuk át az intézményrendszert, hogy büszkék lehetünk az elért eredményekre, és az infra­strukturális háttérre sem lehet panasz. Természetesen január elsejétől sem vesszük le a szemünket és a kezünket az iskolákról, szeretnénk to­vábbra is jó gazdái, működte­tői lenni az intézményeknek. Jelenleg azon dolgozunk, hogy ez a rendszer gazdaságos le­gyen, hatékony, s minél több munkahelyet kíméljünk meg. Ezt a klasszikus pedellusi, gondnoki feladatot az önkor­mányzatnak saját forrásból kell majd megoldania, de nem volt kérdés, hogy vállaljuk, hiszen úgy tekintünk rá, mint egy minden ízében egri in­tézményrendszerre, hiszen a fenntartóváltástól függetlenül ugyanúgy egri vagy Eger kör­nyéki gyerekek járnak majd az iskolába, s ugyanúgy eg­riek tanítják majd őket, mint korábban. Összefoglalva: csak szakmai feladatokat adunk át, a maradó létesítmény-mű­ködtetési feladatokat viszont át kell gondolnunk, át is kell szerveznünk, és egyre hatéko­nyabban kell majd végeznünk.- Hogyan lehet hatékonyabb a rendszer?- Itt nemcsak épületfenn­tartásról, azaz közüzemi és telefonszámlákról, vagy le­szakadó kilincsek megjavítá­sáról van szó, hanem - többek között - a taneszközök és az étkeztetés folyamatos biztosítá­sáról is. Emellett törekszünk a fejlődésre, jelenleg olyan pályá­zati lehetőségeket vizsgálunk, amely oktatási intézmények energiafelhasználásának az optimalizálását segíti, egyebek között nyílászárók korszerűsí­tésével, szigeteléssel, megújuló energiaforrások felhasználásá­val. Az önkormányzat oktatási irodája sem szűnik meg, bár jelentősen átalakul, de a fel­adat ettől függetlenül fontos marad. Nyilván lesznek viták, véleménykülönbségek a fenn­tartóval, mert bizonyos szem­pontból máshogy látjuk majd a kérdést, de az érdekünk ugyanaz: színvonalas oktatás g és jó körülmények. o ö- Sok szó esett a nyáron a város- £ marketingről. Hol tart most e munka?- Ez egy hosszú, többéves folyamat, de a lényeg már most kidomborítható: Egernek márkává kell válnia, márka­ként kell megjelennie. Kigon­doltunk egy stratégiát, amit lépésről lépésre realizálunk. Gyakorlati szempontból meg­vizsgáljuk, górcső alá vesszük a város imázsának fontos pont­jait, egyebek mellett az arcula­tot, a rendezvényeket, az intéz­mények közti együttműködést és kommunikációt. Jelenleg ép­pen a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezet (TDM) vizsgálatán és átalakításán dolgozunk. Úgy tűnik, nem működtethető az, hogy össze­házasítsuk a szolgáltató és a szolgáltatásokat koordináló tevékenységet, ezért több lép­csőben úgy kell újraszervezni a rendszert, hogy képes legyen márkaépítési, arculati felada­tokat is ellátni. Az arculati elemeket a város intézményei egyébként már használják, ezt tovább kell finomítani, de e té­ren a jövőben nyitni kell a nem önkormányzati szereplők felé is, lehetővé kell tenni csatlako­zásukat e rendszerhez. Ezért például 2013-ban már a meg­állító és hirdető táblák is egy­séges megjelenésűek lesznek. Hangsúlyozom ugyanakkor: a városmarketing nem kizáró­lag turisztikai kérdés. Jól lát­ható, hogy az egységes arculat része minden önkormányzati intézmény, az Agria Humán­tól az Egri Közszolgáltatások Városi Intézményéig. Fontos, hogy jól láthatóvá váljék: min­den elem része a nagy egész­nek, ami nem más, mint Eger, a márka.- A 2016-ig szóló kulturális kon­cepcióban is hasonlóról olvasha­tunk: sok értékről, amelyek ösz- szekovácsolhatók, s egymást erősítik.- Ez a szemlélet már magában a koncepció kialakításában is tükröződött. Egyeztettünk a kul­turális élet szereplőivel, intéz­ményvezetőkkel, de az Ifjúsági Kerekasztal is kivette a részét a feladatból. Persze, mint minden koncepció, ez is csak annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Az anyag jellegénél fogva nem tartalmaz számokat, viszont ki­jelöl számos feladatot, úgy, mint a kulturális marketing erősíté­se, vagy a mecénási szemlélet ösztönzése, és persze, a civil szervezetek szerepének fokozá­sa a városban. Úgy gondolom, a koncepció egy jó alapanyag a következő évek munkájához, és jó vitaanyag is, egyebek között azért, mert nincs kőbe vésve, azaz a továbbiakban is - ha pél­dául változik a gazdasági hely­zet - alakíthatunk rajta.- Az Ifjúsági Kerekasztal ülésein gyakran kerül szóba a közösségi terek léte, illetve nem léte.- Valóban, ez nagy adóssá­ga a városnak. Jövőre elkészül a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközponthoz tartozó szépasszony-völgyi szabadtéri színpad, ami remek koncert­helyszín lesz. Kiállítótereket is találunk szép számmal a vá­rosban, de hiányzik egy olyan színtér a fiataloknak, ahol le lehet ülni, nem kell érte fizetni, s nem tukmálnak rájuk prog­ramokat, de megvan a lehetősé­gük arra, hogy akár maguknak is szervezzenek eseményeket. Az IFI PONT kiválóan végzi a munkát, de az ilyen feladathoz fizikailag kicsi. Jó kezdemé­nyezésnek bizonyult a Glo:b a Szúnyog-közben, még akkor is, ha tudtuk, mindössze néhány hónapig működhet. Bebizonyo­sodott ugyanakkor, hogy kis segítséggel a civilek képesek élni a lehetőséggel. Meglehet, az önkormányzatnak nem is kellene intézményesített formá­ban szerepet vállalnia ebben az ügyben, hanem egy civil vagy egy ernyőszervezet működtet­hetne egy ilyen közösségi teret. Ehhez persze, kell egy hely, meg „némi” pénz, ami jelen esetben tízmilliókat jelent.- Ugyancsak visszatérő téma a városi jégpálya ügye. Beszámol­hat nekünk ezzel kapcsolatban jó hírekről, azaz van valamiféle elő­relépés az ügyben?- Kívülről talán úgy tűnhet, nem történik semmi, de a hát­térben már jó ideje dolgozunk a megoldáson. Jelenleg arány­talanul nagy költség lenne visszaépíteni és üzemeltetni a korábbi jégpályát, tudván, hogy a biomassza fűtőmű épí­tésekor újra szét kell szedni, majd 100 méterrel arrébb újra fel kell építeni. Alternatív meg­oldást kerestünk, és találtunk egy másik helyen, másfajta üzemeltetési struktúrában, és már folynak az előkészületek. Az új jégpálya ugyan a koráb­binál kisebb lesz, de már csak néhány technikai kérdést kell tisztáznunk ahhoz, hogy a té­len üzemelhessen a Bem tábor­nok utcában.- A környező településeken rend­kívül népszerűek az úgynevezett termelői piacok. Van esély arra, hogy ilyenek Egerben is megje­lenjenek?- Ez ügyben is nyitott kapuk döngenek. Nem arról van szó, hogy az önkormányzat ellene lenne a piacoknak, de fontos, hogy azok szabályosan működ­jenek, s ez a mi felelősségünk is. Eredményesek voltak azok az egyeztetések, amelyeket egy vállalkozóval folytattunk: decemberben egy felsővárosi iskolában - egyelőre ideiglene­sen - havi egy-két alkalommal termelői piac indul. A vállal­kozó felvetette, hogy bolha­piacot is szívesen üzemeltetne később a megyeszékhelyen, de ennek részleteit még tisztázni kell. Fontos viszont látni, hogy a termelői és bolhapiacnak igazolnia kell létjogosultságát, és életképessé kell tennie ön­magát, nem elég csak az igényt hangoztatni, és abból még poli­tikai kérdést is kreálni. Mi azt szeretnénk, hogy minden fel­tételt kielégítő, kultúrált, tör­vényes keretek között működő, biztonságos piac legyen, ami nem zavarja a közvetlen kör­nyezetében élőket sem. Az ön- kormányzat ebben a kérdésben nem lelketlen bürokrataként viselkedik, hanem annak érde­kében dolgozik, hogy minden rendben legyen. Rangos lövészzsinórért versengtek a tartalékosok mikulás kupa Német és francia csapat is részt vesz majd az e hét végi egri honvédelmi erőpróbán Negyvenhétmillió a pályázati önerő előteremtéséhez Az évek óta tartó partnerség jegyében rendezték meg Né­metországban azt a lóversenyt, amelyre mind a Magyar Tarta­lékos Szövetség Heves Megyei Szervezetének a csapatát, mind a franciaországi Alsó-Norman- dia tartalékosait meghívták az Unterfranken megyei partner- szervezet tagjai. A Hammer- burgi Gyalogos Tiszti Iskola lőterén megyénkből nyolc tar­talékos tartott célra, hogy - el­ért eredményeik alapján - ki­érdemeljék a német haderő, a Budeswehr által alapított ran­gos lövészzsinórt. Munkácsi Sándor tűzoltó ezredes, Szabó János ny. őrnagy, Szántó Attila tűzoltó százados és Nagy Fe­A hármas partnertalálkozón - amint azt Munkácsi Sándor, a Matasz megyei elnöke la­punknak elmondta - az e hét végén Egerben rendezendő Mikulás Kupáról is szó esett. A kilencedik alkalommal sorra kerülő honvédelmi erőpróbán a helyi iskolák, civil szerve­zetek csapatai, s az érdeklődő helybeliek mellett 16 német és nyolc francia tartalékos is részt vesz. Az Unterfranken megyei csapat tagjai az elképzelések szerint egyébként ellátogatnak majd a bélapátfalvai idősek ott­honába is, amelynek korábban számos értékes berendezést és egészségügyi felszerelést ado­mányoztak. ■ SZ. I. eu A Belügyminisztérium döntésének értelmében novem­berben 51 helységnek összesen 1,21 milliárd forint támogatást ítéltek oda az EU Önerő Alap­ból. Hevesben négy település nyert összesen 47,6 millió forintot pályázati önerejük előteremtéséhez. Gyöngyös 34,56 millió forintot kap az észak-nyugati városrész komp­lex rehabilitációjához. Kápol­nát, valamint Aldebrő és Tófa­lu konzorciumát a Tarna-patak medrének rekonstrukciójában 4,83, illetve 5,6 millió forinttal támogatják. Nagyvisnyó a víz­védelmi rendszer fejlesztésére saját erő támogatásként 2,6 millió forintot nyert el. ■ T. B. renc tuzolto zászlós méltán e demelte ki az arany lövészzs nór viselésének a jogát. A esi pat más tagjai az ezüst, illet\ a bronz változatot vehették át. A lövészet után a némete megmutatták magyar bajtá saiknak azt a raktárát, ah< a Heves megyei nagycsaládi soknak, szociális és egészséj ügyi intézményeknek szál adományokat, így a novembe: szállítmányt gyűjtik. A továl biakban a vendégek ellátoga tak a ferencesek által alapító kreutzbergi kolostorba, máj a 800 lakosú Abstwin borfes: tiváljára, ahol egyszerre 2501 an szórakoztak egyetlen nag sátor alatt. Az egri Mikulás Kupán versengenek újra a három ország tartalékosai

Next

/
Thumbnails
Contents