Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-29 / 279. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. NOVEMBER 29., CSÜTÖRTÖK Szűcsi, 1959.: 31 halott a X-es aknában harang és sziréna A hozzátartozók az éjszaka közepén rohantak a bányához szeretteik keresésére Szűcsi bő fél évszázad múltán sem felejt: 1959 óta a mátraaljai lignitbányászat legnagyobb, harmincegy ember életét követelő tragédiájára emlékeznek a községben. Tari Ottó Az aknák bezárásáig a bányászat volt az egyetlen ipari tevékenység Szűcsiben, egészen az 1960-as évek elejéig. A mátraaljai lignit-kitermelés mindmáig legnagyobb, legtöbb emberéletet követelő katasztrófája is a község nevéhez fűződik. A dokumentumok tanúsága szerint a magyar kormány döntése alapján 1940-ben elkezdődött Lőrinciben a Mátravidéki Hőerőmű építése. (Ennek berendezéseit egyébként 1945 után az oroszok jóvátétel gyanánt elszállították, s gyakorlatilag újra kellett építeni a létesítményt.) A korabeli számítások szerint a hosszú távú működéshez megfelelő hátteret biztosítottak a Mátra délnyugati lejtőin feltárt lignitmezők, mindenekelőtt a Petőfibánya és Szűcsi között húzódó mennyiség. A térségben már évtizedekkel korábban is végeztek kutatásokat; az első világháború éveiben Rózsaszentmárton és Szűcsi határában százhúsz fúrást mélyítettek le, amelyek közül az egyik 106 méter mélységig 13 méter szénréteget harántolt. 1948-ban a szűcsi völgyben 6-8 méter átlag vastagságú széntelepet tártak fel, aminek nyomán 1951-ben elkezdődtek a helyi bányászat előkészítő munkálatai. A XI. számú aknát 1954-ben, a X-es számút 1955- ben nyitották meg. Míg a vágathajtás gyorsítására alkalmazott gépekkel az átlag 200-300 méter volt, a X-es aknában 607 méteres rekordot értek el. A felfokozott termelési eredményeket azonban olykor súlyos természeti csapások kísérték, így például 1955 szeptemberében a X-es aknában vízbetörés történt. Mindez azonban utólag már elenyészőnek tűnik az 1959. november 26-ára virradó éjszaka bekövetkezett tragédiához képest, amikor 175 ember dolgozott az éjszakai műszakban. Hajnali 2 órakor a községben megszólalt a sziréna és a templom harangja. Pillanatok alatt jött a hír, hogy tűz ütött ki a X-es aknában, s a lángok rohamosan terjednek. A hozzátartozók futva vágtak neki a mezőnek, hogy szeretteikről hírt kapjanak. A helyi bányamentők azonnal elkezdték az oltást, majd megérkeztek a dorogiak, a nógrádiak és a tatabányaiak is. Noha a lángok gyorsan terjedtek, az emberfeletti küzdelem nyomán 144 embert sikerült megmenteni, ám harmincegy bányász lent maradt. Utóbbiak Trombitás András főaknász vezetésével hősiesen harcoltak az életükért. Utolsó leheletükig - áll a vizsgálati jelentésben, amely azt is megállapította, hogy nem volt személyi felelőse a szerencsétlenségnek. A faluban a túlélők közül már csak kevesen élnek. Majoros Ferenc még két esztendővel ezelőtt, 2010 novemberében sem tudott megrendülés nélkül beszélni a történtekről. Ő maga annak idején huszonhárom éves volt, s vájárként dolgozott. Azt mondja, akik a tűz közelében voltak, megégtek, akik pedig távolabb, azok megfulladtak. A legfiatalabb áldozat mindössze tizenkilenc esztendős volt, de a legidősebb is csak az ötvenes éveinek elején járt. Feri bácsi egy vaslétrán jött fel a harmincméteres mélységből. Felesége is jól emlékszik minden mozzanatra. Arra is, amikor a koporsókat sorban Gyászolt a környék A hősi halottaknak kijáró temetésre 1959. november 29-én került sor a templom melletti parcellában. A községben 13 helybelit búcsúztattak, míg Ecséden négy, Gyöngyöspatán és Rózsaszentmártonban három-három bányászt helyeztek végső nyugalomba. Apcon, Lőrinciben, Ecsegen, Heréden, Horton, Tarnamérán egy-egy halottat gyászoltak, ahogy Haj- dú-Bihar és Békés megyében is. Szűcsiben 1986-ban az elhunytak tiszteletére a szerencsétlenség helyszínén kopjafát állíttattak, amire felvésték az összes áldozat nevét. Később az emlékművet a sírkert melletti parkba helyezték, s azóta itt emlékeznek a helybeliek. felravatalozták, s az egész falu kint volt a szertartáson. Azóta a szűcsiek minden november végén a templomban imádkoznak, majd a temetőben lévő kopjafánál róják le kegyeletüket. A tragédia mozzanatait az idősebbek úgy adják át a fiatalabbaknak, ahogyan az az emlékeikben él. A munkálatok a következő év januárjában kezdődtek el ismét a X-es számú aknában. A Xl-es aknát már 1959-ben, a X-est pedig 1962-ben állították le véglegesen. ■ ■V" ...— .rrrrrr:;------------Timi—~r~ ►to p 5T7Zr ■■rw Ibimre gitt ^ jjh'n\r:^rrrwf I A megye legsikeresebb VÁLLALKOZÁSAI Példaértékű a társadalmi felelősségvállalásuk mátrai erőmű Saját munkavállalóikon kívül a nehéz helyzetben lévő emberekkel, településekkel is törődnek MÁTRAI ERŐMŰ ZRT. Megoldották a balatoni oktatási, nevelési intézmények fűtését A Legjobb munkahely címet kétszer is elnyerő vállalat felkarolja a szegényeket, áldoznak az egészségmegőrzésre és a kultúrára is. A Mátrai Erőmű Zrt. társadalmi elfogadottsága a villamos energia iparban betöltött szerepe, gazdaságos működése és az Észak-magyarországi régióban lévő jelentős foglalkoztatói mivolta miatt eddig is nagy volt. Ezt erősítette a munkavállalókkal való törődése, az erős szociális háló, valamint a munkabiztonságra, egészség- megőrzésre ' irányuló hatékony tevékenysége. Ezek alapján már eddig is háromszor érdemelte ki a SuperBrands elismerést társaság, valamint kétszer a Legjobb munkahely címet is megkapták. Ebben az évben a Mátra pozitív megítélése tovább erősödött, ismét megkapta a SuperBrands címet, immár negyedik alkalommal. Ezen kívül a hazai érték- teremtésben betöltött szerepüket - mind ismertség, mind minőség szempontjából - Magyar Brands díjjal jutalmazták. Magyar Termékké nyüvánították a Mátrai Erőműben termelt villamos energiát, gipszet és pernyét is, ezáltal a cég a magyar vezető márkák elitjéhez tartozik. A Mátrai Erőmű Zrt. kiemelt szerepe miatt gyakran szerepel az országos és a térségi sajtóban egyaránt. A híradásokban a nyíltságot, a helyi közösségekhez való jó viszonyt, a szociális érzékenységet, a kultúra és a sport támoA közelmúltban Horváth László Heves megyei kormánymegbízott levélben fordult a nehéz helyzetben lévő Balaton község téli tüzelő ellátása miatt a Mátrai Erőmű Zrt. vezetéséhez. Va- laska József, a Mátra igazgatóságának elnöke úgy döntött, hogy Balaton támogatásként 150 mázsa bükkábrányi lignitet kap térítés nélkül, és ugyaneny- nyit vásárolhat kedvezményesen. A leszállított lignitet a helyi általános iskola udvarán Mata Tibor bükkábrányi bányaigazgató adta át Horváth László kormánymegbízott jelenlétében Udzeliné Murányi Enikőnek, Balaton község polgármesterének. udzeliné murányi enikő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy mivel önkormányzatuk önhibáján kívül hátrányos helyzetűnek minősül, s meglehetősen sokba kerül a gyermekintézményeik fenntartása, így különösen értékes számukra a támogatás. Mata Tibor, a Mátrai Erőmű bükkábrányi bányájának igazgatója hangsúlyozta: a cég üzletpolitikájának szerves része a társadalmi felelősségvállalás. Országszerte közel100 ezer mázsa nagyság- rendű lignitet osztanak szét kedvezményesen. Horváth László példaértékűnek nevezte azt, hogy egy gazdasági szereplő ilyen jellegű kötelezettséget vállal a közért, a társadalomért. Már itt vannak az igazán hideg napok, így éppen jókor érkezett a tüzelő, az iskolában biztosított lesz a tanulás folyamatossága a településen. gatását emelik ki. A Mátra támogatási politikájának középpontjában az Észak-magyarországi régióra jellemző nehéz gazdasági helyzetből adódó erős szociális érzékenység áll. Adományozási, szponzorálási tevékenységünk fő célcsoportját az elesettek, elszegényedettek, nehéz szociális helyzetben lévők, a gyermekek és a fiatalok alkotják. Kiemelten támogatják munkavállalóik egészségmegőrzését, az egészséges életmód jegyében biztosítják a tömegsport és a fiatalok sportolási lehetőségeit. Szintén sokat áldoznak a nemzet kulturális értékeinek megőrzésére, a hagyományok továbbfejlesztésére. Ismerve az önkormányzatok egyre nehezebb gazdasági körülményeit, valamint a vidéki emberek általános elszegényedését, idén is biztosítanak lakossági szénvásárlásra a rászoruló lakosok, térségi önkormányzatok számára. Ezzel igyekeznek enyhíteni a téli tüzelőgondokat. Az ön- kormányzatok mázsánként nettó 224 forintért kapják a szenet, amelyet az átvételkor kell megfizetni. Az egyes önkormányzatokhoz rendelt kedvezményes tarifán értékesíthető mennyiséget külön-külön állapítják meg. Az önkormányzati szénkiadás időpontjait a bányaigazgatók a települések igényeit figyelembe véve határozták meg. Az önkormányzatok saját hatáskörben szervezik meg a kedvezményezettek kijelölését, és a szén hozzájuk való elszállítását. Az egyes településekhez rendelt mennyiségeket az adott községben élők általános szociális helyzetét, az elmúlt év forgalmi adatait, valamint a mindennapi kapcsolatok intenzitását figyelembe véve határozták meg. A Mátrai Erőmű társadalmi megítélést 2012-ben ez az akció erősíti legnagyobb mértékben. Az előző években is éltek ilyen típusú támogatásokkal, s ez a konstrukció illeszkedik legjobban a jelenlegi helyzethez. A háztartásoknak nagy segítséget jelent a kedvező árfekvésű lakossági szén, mert közel hetven százalékkal olcsóbb, mint a gáz. A szerencsétlenség idején az egész falu gyászolt. Idén is sokan emlékeztek a sírkertben.
