Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-28 / 278. szám
4 HORGÁSZAT - VADÁSZAT 2012. NOVEMBER 28., SZERDA Oldalszerkesztő: Damf Anna Telefon: 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb december 12-én jelenik meg. Téli élmény: a madáretetés természetvédelem Bepillanthatunk az állatok hétköznapi világába is Kezdődhet a téli etetés: fontos, hogy a táplálékot nyújtó etető biztonságos legyen, s hogy a hidegben fázó állatok félelem nélkül kereshessék azt fel Télen sokan elveszítik természetjárás kedvüket a hideg miatt. Pedig általában a téli hónapokban is megadatnak a kirándulásra alkalmas enyhébb napok. Damf Anna A természetkedvelő embereknek a tél nem csak számos csodát ad, hanem feladatot is. Ha jövőre is szeretnénk élvezni a madarak csiripelését, akkor bizony etetni is kell őket. Azoknak, akik az állatokat szeretnék megfigyelni vagy fényképezni, a téli erdő ideális környezet. Hiányzik az erdő zöldje, nincs aljnövényzet, és a cserje szint sem zavarja az áttekinthetőségét. Ilyenkor az állatok nehezebben tudnak elrejtőzni, így talán könnyebb lencsevégre kapni őket. A természetfotósok tudják, hogy a hideg évszakban más az ismert táj, megváltoznak a fényviszonyok. Ha szerencsénk van, és hófödte a környezet, szebbnél szebb képeket készíthetünk. A gyermekek kedvelt időtöltése a hóban követni az állatok lábnyomát, kitalálni, vajon melyek jártak ott, merre mentek, mit csináltak? Emlőseink közül leginkább vaddisznót, őzet és dámvadat láthatunk, esetleg még róka vagy nyúl nyomaira bukkanhatunk. A rókák ilyenkor már felöltötték téli bundájukat és párt keresnek maguknak, mert hamarosan kezdődik a nászidőszak. A költő madarak többsége vonuló, ősszel elköltözik, de azért télen is megfigyelhetünk jó néhány fajt. Ilyenek a már messziről hallható fakopácsok, a csapatokban járó őszapók és a hozzájuk csatlakozó cinegék, az északról hozzánk érkező süvöltők és a vetési varjak. Találkozhatunk a hegyvidékről télire az Alföldre költöző léprigókkal, akik a fagyöngy sárga bogyóját szemezgetik, s hallhatjuk a hollók hangját, ahogy táplálékot keresve egy-egy elhullott állat tetemére bukkannak. Enyhébb teleken a fenyőrigó is áttelel nálunk. Télen, kiváltképp, ha hosz- szabb időszakokra hó fedi a tájat, nagyon fontos a madarak etetése. Ez nem csak az erdő■ Nagyon fontos az állatok helyes és szakszerű táplálása a téli hónapok folyamán is. ben igaz, hanem otthon, a kertünkben, utcáinkban is. Ha kiteszünk etetőket, nagyon figyeljünk arra, hogy egész télen folyamatosan, sőt, ha módunkban áll, minden évben ugyanott etessük a madarakat. Könnyen megszokják és számítanak az eleségre, s akár évről évre messziről is visszatérnek. A kisebb testű madarak, ha nem találnak elegendő táplálékot napközben, nem biztos, hogy át tudják vészelni a hideg téli éjszakát. Csak télen etessünk, a költési időszak kezdetével fejezzük be! A legfontosabb táplálék a nem pirított, nem sózott magas olajtartalmú fekete napraforgó. Ebbe keverhetünk apróbb szemű magvakat is, mint például a köles. A barkácsbolt- ban, vagy kisállat kereskedésben kapható pinty és hullámos papagáj magkeverék vagy a cinkegolyó is kitűnő eleség. Emellett fontos a madaraknak az állati zsiradék bevitele is: tehetünk az etetőkbe lágy sajtot és nem sós, vagy kifőzött szalonnadarabkákat. Gyümölcsöt is tálaljunk! Ha almát adunk, ami az egyik kedvencük, akkor egy ágra, vagy egy facsonkra szúrjuk fel, így könnyebben és hosszabb ideig hozzáférnek. Örülnek még a főtt rizsnek, a főtt tésztának és a levesben főtt zöldségeknek is. Fontos, hogy a közhiedelemmel ellentétben a madaraknak nem jó a száraz kenyér és a kenyérmorzsa, mert ezek gyomor- és bélgyulladást okozhatnak, és akár el is pusztulhatnak tőle a kis szárnyasok. Milyen a hidegben jól használható madáretető? madáretetőt könnyen készíthetünk házilag, de megvehet- jük készen is. A legegyszerűbb, ha a levelektől megtisztított talajra szórunk ki magokat, és a hó elleni védelem érdekében az etetőhely fölé egy féltetőt építünk. Az is jó, ha akár az erkélyünkre etetőtálcát teszünk ki. Fúrjunk rá néhány milliméter átmérőjű lyukat, hogy az esővíz ne gyűljön össze benne. Az etetőket rendszeresen ellenőrizni és újratölteni kell! Ügyeljünk arra, hogy ha lógatjuk, macskabiztos magasságban legyen! Süllőzés télen: előkerülhet a természetes gumihalas csali is eredményesség November és december a mártogatás-tapoga- tás szezonja a vizeken, hiszen ilyenkor a süllők még az aka- dókban vannak. A művelethez szükség van egy erős, de az akadások miatt kihajtható sül- lőző horogra, gerinces botra, megbízható orsóra és jó minőségű fonott zsinórra. A gumihalazásnál fontos, hogy a víz sebességéhez és a gumihal méretéhez illő ólomfejet válasszunk. Az ideális az, ha a gumihal szép lassan, de érezhetően koppan a talajon. A gyakorlott horgász tudja csak a legjobb módszert megválasztani. Ha a téli időjárás nem túl zord vagy váratlanul megenyhül, a halak partszéli akadok és medertörések környékére húzódnak. Ha ilyen helyen egy jó csapat süllőt sejtünk, elsőként megmártogat- juk. Az akadó mögé dobunk, aztán azon átemelve és visszaengedve szinte megborzongunk az éles rávágások során. A bot spicce bólogatva jelzi a csali beforgatását, aztán a húzásba már be is vághatunk. Ám azzal sem árt tisztában lenni, hogy e módszereket nem lehet könyvből megtanulni, ehhez a mínuszokban napokat kell végighorgászni. ■ A megfelelő módszer eredményes Minden évben mérhetetlen károkat okoznak az orvvadászok etikátlanság Hazánkban és az Európai Unióban is minden ragadozó madár védett. Fácántelepen sem lőhető semmilyen ragadozó madár, legfeljebb - külön engedéllyel - kizárólag a héja csapdázható, melyet megfogása után máshol szabadon kell engedni. A ragadozókat más, vadászható fajjal nem lehet összetéveszteni, így elejtésük mindig szándékos és törvénytelen. Aki ilyet tesz, az orvvadász akkor is, ha a területen vadászatra jogosult. Bár a törvény szigorúan bünteti, mégis évről évre felbukkannak megsörétezett ölyvek, héják, sőt, fokozottan védett sasok, sólymok is. A puska elsütése a pillanat tört része, a gyógyítás hónapokig tart, és sokba kerül. A sörét- lövés a testfelületen történő sörétszemek becsapódása által kiváltott sokk miatt azonnal öl. Életben úgy marad a madár, ha túl kevés sörét éri, avagy a lőtávolon túl már kisebb energiájú sörétszemek találják el. A még életben kézre került lőtt ragadozók közepes vagy nagytestűek, általában szár- nyazottak, sokszor több napja, hete szenvednek. Főleg vadász- területen, fácánnevelő telepek környékén lelhetők fel. ■ Fagyban monofii zsinórt ajánlatos használni a vízben praktika Télen a vermelő halak védelme érdekében tilalom van pontyra és harcsára, ám ha az őszi esők vagy egy melegfront nem okoz áradást, a balin és a süllő egész télen jól fogható a Tiszán. Az első keményebb fagyok a csónakos horgászatot már megakadályozzák, a lékhorgászathoz viszont még nem elég vastag a jég. Hidegben gyakran fagy a zsinór, ilyenkor célszerű a fonott zsinórt mono- filra cserélni. Mire beköszönt a karácsony, csak a legkitartóbbak horgásznak, ők is a léki horgászatot választják. Szép csukákat lehet fogni ilyenkor, s egyre többen próbálnak ke- szegezni a jég alatt. ■ Fuss gyorsan, ha az erdőben veled szembejön egy vaddisznó! veszélyek Egyáltalán nem maradt természetes ellenségük, éppen ezért valójában csak a fegyveres vadásztól kell félniük Mivel már nincs természetes ellenségük, az utóbbi években jelentősen elszaporodtak er- deinkben a vaddisznók. De mi a teendő, ha összetalálkozunk velük egy erdei túra során? Általában kicsi az esélye annak, hogy vaddisznóval találkozzunk, ugyanis félnek az embertől, és ha hallják, hogy közeledik, akkor messzire elkerülik. Ezért nyugodtan lehet beszélgetni, fütyörészni, nem kell settenkedni az erdőben. A nagyon sűrű részeket azonban érdemes elkerülni, mert azokat előnyben részesítik a vadak. Miután Magyarországon már évtizedekkel ezelőtt kiirtották a nagyragadozókat, mint a medve, a farkas, a hi- úz, a vaddisznóknak nem maradt természetes ellenségük. A szomszédos országokból hazánkba tévedő ragadozóknak nincs populációszabályozó szerepük. Külföldi vizsgálatokból kiderült, hogy egy masszív, nagy létszámú, stabil nagyra- gadozó-állomány tudná csak kordában tartani a nagy testű vadfajok állományát. A vaddisznó elterjedését az ember is nagymértékben elősegíti, például az erdősítési kampányokkal. Trianon után Magyarország erdősültsége 11-12 százalék volt, most 21,5 százalék, de európai uniós támogatásokból, a rossz mezőAz emberek is súlyosan felelősek azért, hogy elszaporodtak a vaddisznók. gazdasági területek erdősítésével ez az elkövetkező években 27 százalékra növekszik majd. A vaddisznó pedig erdei faj, ha új élőhelyeket kap, akkor ott előbb-utóbb megjelenik. Az állomány növekedés másik oka, hogy a vaddisznó rendkívül szapora. Egy koca általában 2-4, de akár 6-7 utódot is fel tud nevelni. A fiatalok gyorsan ivarérettek lesznek, a nőstények ideális esetben 10 hónapos korukban már szaporodni képesek. Egész Európában megfigyelhető jelenségről van szó. Tehát nem lehet azt mondani, hogy a vadászok etetik őket, és ezért lett belőlük ilyen sok. Ha mégis szembe jön velünk az erdőben velünk a vaddisznó, egy lehetőség van, a futás. Megijeszteni nem lehet, és fára mászni sem érdemes, mert - okos állatok lévén - kivárják, amíg az ember leesik. Ha nem támadólag közelít, csak az irányunkba menekül, megoldás, ha beállunk egy fa mögé, hogy ne taposson el minket. Ráadásul a veszély nekünk, embereknek köszönhető: ezeket az állatokat ugyanis mi vonzottuk a városokba a szétszórt szeméttel. Az elhanyagolt területekkel olyan élőhelyek jöttek létre, ahol a vaddisznók meg tudnak telepedni, így nem csoda, ha meg is jelennek. ■
