Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-16 / 268. szám

6 GAZDASAG 2012. NOVEMBER 16., PENTEK HÍRSÁV Kapuvár: nincs esély a felszámoló szerint nem lát esélyt az üzem újra­indítására a Kapuvári Hús Zrt. felszámolóbiztosa, aki szerint jövő januárban kezd­hetnek befektetőt keresni a cégre - mondta eljendro- lovics Pál Péter, aki szerint több tényező is akadályozza az újraindítást. Ezek egyi­ke, hogy a gyár gazdaságos működéséhez napi 1500 sertést kellene itt vágni és feldolgozni. A vágás azon­ban veszteséges, a feldolgo­záshoz pedig nincsenek meg a cég erőforrásai, és hitelező partnerek. Másfél milliárdot követel Hagyótói a BKV A BKV Zrt. polgárjogi igényt jelentett be a Hagyó Miklós és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó perben a vádlottak ellen. Kemenes Csaba, a cég jogi képviselője közölte: a cég polgárjogi igénye megegyezik a vád­iratban szereplő vagyoni hátrány összegével. A vád­irat szerint a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgár­mester-helyettes által létre­hozott bűnszervezet 2007 januárjától 2008 augusztu­sáig csaknem 1,5 milliárd forint vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Karvalits: veszélyes pályán a jegybank veszélyezteti A jegybank­nak az árstabilitás fenntar­tására vonatkozó elsődleges megbízatása teljesítését, hogy a monetáris tanács a romló inflációs kilátások ellenére kamatcsökkentési ciklusba kezdett - mondta Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Dow Jones üzleti hírügy­nökségnek. A közgazdász szerint továbbá a kormány egyenlegjavító intézkedé­seiben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kiadás- csökkentésre, és kevesebbet az adóemelésre. Parragh: borúlátó a cégek többsége a következő félévben rom­ló üzleti kilátással számol az üzleti szféra vállalkozá­sainak többsége - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke csütörtö­kön az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) konjunktúrajelentését ismertető sajtótájékoztatón Budapesten. Az októberben 3182 vállalat válaszából összeállított második félévi GVI mutató 6,8 ponttal 1,9 pontra csökkent az áprilisi 8,7 pontról. Parragh László MKIK-elnök A vártnál nagyobb esés recesszió A kedvezőtlen mezőgazdasági teljesítmény húzta le a GDP-t A GDP változása C/3 Ö H O (előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok, százalék) 2010. III. | 0,4 2010. IV. H 0,2 2011.1. 2011. II. -0,3 2011. III. 2011. IV. 2012. II. -0,4 2012. III. -0,2 Az ez évi aszálykárok nem csak a harmadik negyedévi eredményt rontották le, de a második negyedévit is lefelé kellett korrigálni A várakozásoknál nagyobb mértékben esett vissza a magyar GDP. A lapunk által megkérdezett közgazdászok 1,3 százalékos zsugorodást vártak a harmadik negyed­évben éves alapon, a KSH viszont 1,5 százalékos GDP- « csökkenésről számolt be. Hornyák József A magyar gazdaság 1,5 szá­zalékkal zsugorodott nyers adatok alapján a harmadik ne­gyedévben az előző év azonos időszakéhoz képest, közölte a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) csütörtökön. A GDP csökkenése negatív meglepe­tést okozott. A Világgazdaság által megkérdezett közgazdá­szok 1,3 százalékos visszaesé­sét vártak éves alapon. A nemzetgazdaság ágazatai­nak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció, a szálláshely-szolgáltatás, ven­déglátás és az építőipar nem­zetgazdasági ág teljesítménye növekedett. A visszaesést jelen­tősen befolyásolta a mezőgaz­daság teljesítménycsökkenése - írta a KSH. Alapvetően a mezőgazdaság teljesítménye húzta le a harma­dik negyedévi GDP-t, az agrár­ágazat nélkül a visszaesés jóval kisebb lett volna - mondta Po­zsonyi Pál, a statisztikai hiva­tal főosztályvezetője. Az ezévi aszálykárok miatt egyrészt korrigálni kellett a GDP má­sodik negyedévi adatát, más­részt az aszály módosította más nemzetgazdasági ágak harma­dik negyedévi enyhe pozitív irányú elmozdulását. A máso­dik negyedéves 1,3 százalékos visszaesését így 1,5 százalékra korrigálta lefelé a statisztika hivatal. „A vártnál rosszabb GDP-adatért szinte teljes mér­tékben az aszály a felelős, mi­vel a többi ágazat a várakozása­inknak megfelelően teljesített” - vélekedett Suppan Gergely. A TakarékBank vezető elemző­az európai Unió 27 tagálla­mának hazai összterméke (GDP) 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül az euróövezet 17 tagországában 0,1 százalék­kal csökkentő harmadik ne­gyedévben az előző negyed­évhez képest - közölte az Eu rostát. Az egy évvel korábbi­hoz képest az euróövezetben 0,6 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal csök­kent a GDP. Az euróövezet GDP-je már két egymást kö­vető negyedévben csökkent, je szerint a felhasználási olda­lon a háztartások fogyasztása visszaesést mutathatott, amit részben enyhíthetett a vendég­látás pozitív teljesítménye, a be­ruházások visszaesése lénye­gesen mérséklődhetett. A nettó pedig továbbra is pozitívan já­rult hozzá a gazdasági telje­sítményhez, így a legnagyobb mértékben a készletek további leépítése húzhatta le a gazdasá­got - tette hozzá Suppan. A szezonálisan és naptárha­tással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszo­nyítva 0,2 százalékkal csök­kent a GDP a harmadik negyed­évben a KSH szerint, vagyis a magyar gazdaság továbbra is recesszióban van. ami azt jelenti, hogy az euró- zóna, 2009 óta másodszor, technikai recesszióba került. nem meglepő, hogy az Eu­rópai Központi Bank rontot­ta a valutaunió makrogazda­sági kilátásait. Az SPF-prog- nózis szerint az euróövezeti GDP az idén 0,5 százalékkal csökken a korábban várt 0,3 százalék helyett, jövőre pe­dig csak 0,3 százalékkal nő, míg az előző felmérésben még 0,6 százalékos növeke­déssel számoltak. A naptárhatás kiszűrésével 1,4 százalékkal esett vissza a GDP az előző év azonos idősza­kához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint viszont 1,6 szá­zalékkal csökkent. Elemzők arra számítottak, hogy a nap­tárhatásról megtisztított adat kedvezőbb lesz a nyers GDP statisztikánál, mert kevesebb munkanap volt a negyedévben. A Nemzetgazdasági Minisz­térium úgy látja, a magyar gazdaság továbbra sem tudott elszakadni az alapvetően nem­zetközi trendek által jelzett pá­lyától. „A felhasználási oldalon várhatóan továbbra is a nettó export jelentett jelentős, növe­kedéshez való hozzájárulást. A gazdaság motorja a válság kitörése óta az export és nagy­részt a feldolgozóiparban reali­zált export teljesítmény” - kö­zölte a gazdasági tárca. A kilátások nem túl kedve­zőek. Suppan Gergely szerint a negyedik negyedév a kiábrán- ( dító európai konjunktúramu­tatók alapján bizonytalan, idén 1,2-1,3 százalékos visszaesést mutathat a magyar gazdaság. Egyes elemzők ennél is pesszi­mistábbak. Neil Shearing, a Ca­pital Economics közgazdásza j szerint 1,5 százalékkal eshet vissza a GDP az év egészében és a jövő évet is recesszióban töltheti a magyar gazdaság. Esésben az euróövezet is Az innovatív start-up vállalkozásoké ■ •• // ajovo mérleg Nagy szükség van a start-up vállalkozásokra, mivel most dől el a jövő gazdasági struktúrája - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán, Nemzetgaz­dasági Minisztérium stratégiai államtitkára azon a konferen­cián, amelyet Magyarország EUREKA-tagságának 20. évfor­dulója alkalmából tartottak Bu­dapesten. A kormány innováci­ós stratégiájának e téren két fő célkitűzése van: az egyik, hogy 2020-ig ezer új start-up vállal­kozás kezdje meg működését az országban, a másik, hogy kö­zülük legalább 300 kutatás-fej­lesztés és innováció orientált, gyors növekedésre képes cég találja meg helyét a globális piacon. Az általuk kialakított új termékeket ugyanakkor válto­zatlanul a nagy cégek juttatják el tömegesen a fogyasztókhoz - közölte az államtitkár. A program 1985-ben indult. Pasi Tuominen finn nagykövet a konferencián büszkén idézte fel, hogy Finnország is ott volt az alapítók között és éppen a soros elnöki teendőket látta el akkor, amikor Magyarország csatlakozott a programhoz. A nagykövet szerint az EUREKA mára az innovatív cégek leg­fontosabb platformja lett Eu­rópában. Az innováció akkor lehet sikeres, ha ehhez érdemi tudás nyújtásával hozzájárul az oktatás is, ezért a finn diplo­mata óvta a magyar kormányt a túlzott állami beavatkozástól az iskolák ügyeibe és a peda­gógusok szakmai munkájába. Eddig 80 olyan EURE- KA-projekt zárult le sikeresen, amelyek megvalósításában magyar vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek vettek részt - vonta meg az elmúlt húsz év mérlegét a tanácskozást szer­vező Nemzeti Innovációs Hiva­tal elnöke, Mészáros György. Az idei első félévi magyar EU­REKA elnökség fő céljai közé sorolta, hogy az EU 2014-től in­duló új büdzséje hozzájáruljon a program pénzügyi keretei­nek bővítéséhez és regionális dimenziójának erősítéséhez. A konferencián átadták az idei EUREKA innovációs díjat is a program legjobb magyar pályázójának: ezt a Hologra- fika Kft. kapta meg a világon egyedülálló 3D képmegjelení­tési technológiájáért. ■ VG migráció A béremelés sem tartja itthon az egészségügyi dolgozókat - A második fél évben felgyorsul Az elmúlt öt évben meghárom­szorozódott a külföldön mun­kát vállaló, vagy ezt tervező egészségügyi dolgozók száma. 2007-ben még csak 664-en, ta­valy már 1901-en kérték ki a kinti munkavállaláshoz szük­séges hatósági igazolást. Az idei év újabb csúcsot dönthet: szeptember végéig elérte az 1660-at az idén azok száma, akik nem a magyar egészség­ügyen képzelik el - átmeneti­leg vagy tartósan - a jövőjüket. Ez pedig azt jelenti, hogy hi­ába kapott az egészségügyi dol­gozók jelentős része augusztus­tól bruttó 10 és 65 ezer forinttal magasabb alapbért és januárig visszamenőleges, egyösszegű emelést, mindez egyelőre ke­vés ahhoz, hogy megváltoztas­sa a migrációs tendenciákat. A harmadik negyedévben is folytatódott ugyanis az egész­ségügyiek elvándorlása: újabb 654 orvos, fogorvos, ápoló dön­tött úgy, hogy máshol próbál szerencsét. Az év első hat hó­napjában pedig már 985 egész­ségügyi dolgozó kért külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást az Egészség- ügyi Engedélyezési és Közigaz­gatási Hivataltól (EEKH). Az elvágyódok nagyobb ré­sze még mindig orvos: az első háromnegyed évben összesen 912 doktor távozott, igaz, ará­nyuk a 2011-es 63 százalékhoz Hatósági igazolást kérők száma (2012, szept. 30-ig) Orvos Fogorvos ■■1223 Gyógyszerész 146 Összesen: 1660 VG-GRAF1KA FORRÁS: EEKH képest már csak 55 százalékuk körüli. Ezzel szemben emelke­dett a távozni szándékozó ápo­lók számaránya: míg tavaly az összes külföldön munkát válla­ló egészségügyi 16,5 százalékát tették ki ők, most már a kiuta­zók mintegy negyede ápoló. Az év első 9 hónapjában konkré­tan 388-an kérték a hatósági igazolást, míg tavalyi egész év­ben 314-en. Az elvándorlók számát nem ellensúlyozza a bevándorlóké, 2007-ben még 165-en, 2011- ben csupán 83-an kérték diplo­májuk honosítását, az idei első kilenc hónapban pedig 123-an. Jelenleg összesen 3456 külföl­di állampolgárságú egészség­ügyi dolgozó szerepel az EEKH nyilvántartásában. Több mint 2300-an orvosként, ötszázan fogorvosként, 246-an gyógysze­részként, és majdnem három­százan ápolóként, illetve szü­lésznőként dolgoznak nálunk. A Magyar Rezidens Szö­vetség elnöke azt mondta a VG-nek: a migráció általában mindig az év második felében, a diploma, illetve a szakkép­zettség megszerzését követően gyorsul fel, amint azt az ada­tok is mutatják. Ám azt is alá­támasztják, tette hozzá Papp Magor, hogy az idei béremelés önmagában nem elég, az elván­dorlás megállításához további bérrendezés szükséges. ■ H. É.

Next

/
Thumbnails
Contents