Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-03 / 257. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. NOVEMBER 3., SZOMBAT Közigazgatás: Gyöngyösön is megalakulhat majd a járás A főpásztor máig élő öröksége pyrker-évforduló A második legnagyobb gyűjteményeként említik az érsek képtárát ►Folytatás az 1. oldalról sajátos A kormánymegbízott hozzátette: a gyöngyösi járás sajátos Hevesben. Egyrészt a lakosságszámot tekintve a megye második legnagyobb új közigazgatási egysége, más­részt hozzá tartozik a legtöbb, vagyis 25 település. Ez utóbbi miatt a mátraaljai városban az átlagosnál több ügysegédet fog­lalkoztatnak majd.- Most már elkezdődhet az a finomhangolás, ami ahhoz szükséges, hogy az állam­polgárok január 2-ától igénybe tudják venni a járások által nyújtott szolgáltatásokat. Ar­ra törekszünk, hogy az állam és az önkormányzat feladatai világosan elkülönüljenek - hangsúlyozta Horváth László, aki Gyöngyös polgármesteré­vel, Faragó Lászlóval együtt írta alá a járás megalakításáról szóló megállapodást. A gyön­gyösi járásban a mátraaljai város mellett Visontán alakíta­nak ki járási kirendeltséget. A megye 121 települése közül a kormányhivatal 118-cal kötött megállapodást. A fennmaradó három önkormányzattal azért nem született szerződés, mert sem ingó, sem ingatlan vagyo­nuk nem kerül a kormányhiva­tal használatába. ■ J. M. Helyi amatőrök mutatkozhattak be a tárlaton egér A Heves Megyei Pedagó­giai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény, valamint az Egri Kulturális és Művészeti Központ szervezésében nyitot­ták meg a Templom Galériában a napokban a III. Heves Megyei Amatőr Tárlatot, amelyet Gál Sándor, a program kurátora ajánlott az érdeklődőknek. A pályázatra megyénkbeli nem hivatásos képző- és ipar­művészek - autodidakták, rajz­tanárok, naiv alkotók - jelent­kezhettek, hogy bemutatkoz­hassanak a nagyközönség előtt is. Idén 150 alkotás érkezett a zsűrihez, közülük a legjobba­kat állították ki. A tárlat hétfőig még megtekinthető. ■ SZ. E. Száznyolcvanöt éve lett egri érsek Pyrker János László. Az évforduló kapcsán Kiss Péter érseki levéltáros szám­ba vette, mi mindent köszön­het neki az utókor. Szilvás István Javában zajlott a különös házas­ság pere az egri Szentszéken. Buttler János kedvező ítéletet szeretett volna elérni a maga számára, ezért sajátos lépést tett. Tudván, hogy Pyrker Já­nos László érsek szívügye a vár történelmi emlékhellyé tétele, Dobóruszka földesuraként az 1830-as évek első felében Egerbe hozatta Dobó István sírboltjának felső részét. Per ide, per oda, az értékes relikvia a városban ma­radt. A dobóruszkaiak többször próbálták visszaszerezni az en­gedély nélkül elhozott fedlapot, s 1912-ben majdnem sikerült is nekik. Az illetékes magyar ható­ságok támogatása ellenére azon­ban az akkori egri érsek, Samas- sa József nem egyezett bele. Bár Buttler János magának- | dója Pyrker János tudta nélkül zajlott, az 1827 áprilisában egri érseki székébe beiktatott főpap lelkes kezdeményezője volt az omladozó vár felújításának. Sé­tányokkal, stációs kálváriával, s az egyik kaszárnyateremben kialakított kápolnával gyarapí­totta a korábban kőbányának tekintett erődítményt. Az is köztudott, hogy á székes­egyház- építtetője - miután maga is költő és műgyűjtő volt - a mű­vészetek nagy támogatójaként J tevékenykedett. Az önzetlen me­cénásról az érseki levéltár levél­tárosa, Kiss Péter többek között a Művészettörténeti Értesítő 1987- es évfolyamában a „Nyilvános és állandó képzőművészeti tárlatok kezdete: a Pyrker-képtár Eger­ben" címmel jelentetett meg átfo­gó tanulmányt. Mint ebben olvas­ható, az egyebek között Giorgone és Veronese festményeit, továbbá a korabeli művészek - így például az egri Balkay Pál - alkotásaiból álló gyűjtemény gondozására a Bazilika főoltárának a festője, Joseph Danhauser kapott megbí­zatást. A gyűjteményt a Magyar Nemzeti Musaeum Képtáraként emlegette az érsek és a korabeli fővárosi sajtó is, amelyet 1836- ban ajándékozott a fővárosban KAZINCZY FERENC fordította magyarra Pyrker „A szent haj­dan gyöngyei” című munkáját, amely 1830-ban jelent meg Bu­dán. Ebből a műből örökített meg egy jelenetet 1833-ban id. Markó Károly „A Szent Haj­dan gyöngyei” című festménye. A hatalmas vitát kiváltott fordí­tás következménye lett az úgy­nevezett „Pyrker-pör”. Ebben Toldy Ferenc keményen fellépett Kazinczyval szemben, s nem­csak a fordítást támadta, ha­nem általában a német nyelven író arisztokráciát is. Valójában az irodalmi életben betöltött ve­zető szerepért folyt a harc, az érvek immár az anyanyelv, a nemzeti jelleg körül forogtak. lévő múzeumnak. A később a Szépművészeti Múzeumba került Pyrker-képtárt - az Eszterházy mellett - a múzeum második leg­jelentősebb gyűjteményként tart­ják számon. Eger egykori érsekének a ne­véhez fűződik az első magyar nyelvű tanítóképző intézet és a rajziskola 1828-as alapítása, s a korabeli városszépítő egyesület, az építkezések felügyeletét, il­letve a városkép védelmét ellá­tó Városszépítő Comissio életre hívása. Szorgalmazta a kórházi kápolna építését, a romosodó mi- náré rendbetételét, s a kereszttel ellátott csúcs kialakítását. A für­dőkultúra elterjesztésére 1828- 30, illetve 1839-40-ben jelentős fejlesztéseket hajtott végre a Török-fürdőn. S hogy az jobban megközelíthető legyen, megnyit­tatta a mai Egészségház utcát. Arra is gondolt, hogy jelentősen lerövidüljön a városba Észak felől érkezők útja, ezért átjárót robbantatott a Bükkben, így alakítva ki az 1846-ban átadott szarvaskői szurdokutat. Az évforduló kapcsán Kiss Péter említést tett Pyrker János irodalmi vonatkozású munkássá­gáról is, miután a magyarországi német költészet jelentős alakja­ként tartották számon. Két versét ■ A székesegyház építtetője a művészetek nagy támogatójaként tevékenykedett. ✓ Franz Schubert meg is zenésítet- te, Johann Wolfgang Goethe pedig- viszonozva, hogy Pyrker elküld­te neki a „Tunisias” című művét- névre szóló dedikációval ellátott könyvét ajándékozta a főpapnak. Ez az értékes irodalomtörténeti ereklye, az 1825-ben írt „Iphi­genie”, éppen úgy, mint az 1500 körüli évekből származó kötet, „A Boldogságos Szűz Mária hó- ráskönyve” Pyrker magánkönyv­tárából került a Főegyházmegyei Könyvtár birtokába, a Magyaror­szágon található egyetlen,eredeti Mozart-levéllel, továbbá - több más munkája mellett - Széchenyi Istvánnak azzal a levelével, ame­lyet az egri érseknek írt. Pyrker idejében jelent meg 1838-ban az első egri újság Joó Já­nos szerkesztésében „Hétilapok Műtudomány és Egyéb Hasznos Ismeretek Terjesztésére” címmel. A főpásztor kezdeményezésére jött létre az inasok és mesterlegé­nyek számára 1846-ban indított Vasárnapi iskola, valamint a két évvel korábban - a város közéle­tének a serkentésére - alapított egri kaszinó is.- Ha végigtekintünk az érsek életútján, mecénási tevékenysé­gén, akkor láthatjuk azt a hatal­mas örökséget, amelyet maga mögött hagyott, s amelynek felbe­csülhetetlen értékeit ma is élvez­zük - zárta Kiss Péter. ■ HIRDETÉS TÓTH GYÖRGY és SIMON MARGIT 65. házassági évfordulójukat ünnepük. Sok szeretettel köszöntik és jó egészséget kívánnak: 1 fiuk Gyuri, menyük Ági, unokáik Lívia és Lilla. j Elfogyott a pénze? ■IsWßSS-Mj5?tí s -ílsp&fjtsM l De tele van a lakás u Ön súmára; íolislepívaltMgoUal! ~ 36/513-633 Vagy érdeklődjön személyesen! 3300 Eger, Trinitárius út 1. *A hirdetés ára 100 Ft soronként, az Akció visszavonásig érvényes! MESTERKÉPZÉSI SZAKOK ALAPKÉPZÉSI SZAKOK Gazdálkodási és menedzsment (K) Gazdaságinformatikus (K) Környezetgazdálkodási agrármérnöki (K) Pénzügy és számvitel (K) Szőlész-borász mérnöki (K) Turizmus-vendéglátás (K) Turizmus menedzsment (Á,K) Vállalkozásfejlesztés (Á,K) Vezetés és szervezés (A.K) Vidékfejlesztési agrármérnöki (A,K) A finanszírozási forma betűjelei: Á - állami ösztöndíjas képzés. K - önköltséges képzés. KAROLY RÓBERT FŐISKOLA államilag támogatott kepzesek a krf-eni Keresztfelvételizz Te is Gyöngyösre gjsäsL. IC z.-.-rfedaF november 15-eig! TUDÁSSAL A JÖVŐÉRT E-mnil: felvi@karolyrobert.hu v/ww. karolyrobert.hu Az 1827 áprilisában egri érseki székébe beiktatott főpap kezdeményezője volt az omladozó vár felújításának Kazinczy Ferenc fordítása és a ..Pvrker-oör”

Next

/
Thumbnails
Contents