Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-12 / 264. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. NOVEMBER 12., HÉTFŐ Harminc éve bontották el a mikófalvi vasúti kanyart Zsíros kenyér a télre még akad fedél nélkül Ha beköszönt a tél, bizony kemény hónapok várnak a hajléktalanokra máv Három évtizede nem érinti a vasút Mikófalvát, 1982. októberében falragaszokból értesültek a helyiek, hogy kedvelt közlekedési eszközüket elveszik. A falu 1922-ben a Passiójátékok alkalmából kapott ideiglenes, majd végleges megállóhelyet, addig hiába mentek a település mellett a vonatok, nem álltak meg csak Mónosbélben és Bélapátfalván. A mikófalvi állomás három szomszédos helység lakóit is szolgálta. Visszaemlékezések szerint voltak előjelei az eseménynek, az 1980-as évek elején megszűnt a jegykiadás, majd 1981. elején a két szomszédos megálló kijáratánál kezdték el az ívet levágó szakasz építését. A helyieket azzal nyugtatták, hogy azon csak a tehervonatok közlekednek, a személyvonatok a régin járnak. Aztán 1982. októberében helyezték ki a falragaszokat, 10-étől már volt-nincs vasút: katonák segítségével szedték föl a síneket, az alépítményt is elbontották. Hiába tiltakoztak a tanácsnál, majd 2002-ben a kormánynál is, a vasutat nem kapták vissza. Az új szakasz 1,3 kilométerrel rövidebb, egyenletesebben emelkedő lett. Azóta cementgyár sincs, a vonatok száma minimálisra csökkent. ■ T. B. ■ ■ •• //■ ■ A jovot is óvják az egri, cukorbetegek harc A Bartakovics Béla Közösségi Házban rendezte meg a Diabétesz Világnapi ünnepségét a Cukorbetegek Egri Egyesülete. A civilszervezet tagjait köszöntötte Habis László polgármester, majd dr. Juhász Elek, a Markhot Ferenc Kórház Diabetes Gondozójának vezető főorvosa beszélt a cukorbetegeket érintő új szabályozásról. Jakabné Jakab Katalin, amegyeszékhelyi egyesület elnöke elmondta: az elmúlt 20 évben megnyolcszorozódott a cukorbetegek száma, a jövő évi feladatik között pedig kiemelten szerepel, hogy minél több fiatalt bevonjanak a diabétesz elleni küzdelembe. ■ P. A. Megyénkben évről évre nő a hajléktalanok száma, ennek ellenére idén (is) késik a segítségükre fordítható állami támogatás odaítélése. Zsíros kenyérre talán még jut. Barta Katalin j Hivatalosan novembertől érvényes a krízisszezon. A fedél nélkülieket súlyosabban veszélyezteti a tél, a lehűlés, ez az időszak fokozott odafigyelést kíván a szakemberektől is. A közelgő hideg évszak miatt napokon belül megtelhetnek a megyénkben működő szállók, menedékhelyek. A gond csupán az, hogy a hajléktalanok krízisellátására fordítható állami támogatásról szóló pályázatot idén is késve írják ki. A Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumának elnöke, Lőrincz Norbert a napokban tájékoztatta a Magyarországon működő, a hajléktalan emberek téli ellátásában részt vevő szervezeteket. Mégpedig arról, hogy az előzetes tervek ellenére, a téli időszakban a normatív állami támogatás által nem fedezett, évek óta a köz- alapítvány pályázati forrásából | finanszírozandó programokra érvényes felhívás közzétételé- ■ re idén november 1-jéig még nem került sor. A késedelem érinti a regionális diszpécser- szolgálatok működtetését, a közterületeken élők étkeztetését a nappali melegedőkben, éjjeli menedékhelyen és közterületen, a hajléktalan emberek egészségügyi ellátását, illetve az utcai szociális munka támogatását. A késedelem oka, hogy | a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Hajléktalanokért Közalapítvány csupán a napokban köti meg azt a szerződést, amelyből a pályázati támogatás biztosítható. Emiatt a téli ellátásban közreműködő szervezeteknek érdemes megfontolni, hogy milyen programokat képesek előre fizetni. A közalapítványi finanszírozást jóval később, és csak nyertes pályázat esetén biztosítják. Egerben évek óta stagnál a hajlék nélkül élők száma. Kö- | zülük egyre többen sétálnak be napközben egy-egy fűtött intézménybe, hogy megmosakodEgy tányér meleg étel. Egerben viszonylag kedvező a hajléktalanok ellátásának a helyzete. Étel és hajlék is lesz, ha jönnek a mínuszok. janak, és néha eltöltenek egy kis időt a Magyar Katolikus Karitász Szervezet egri szervezetének helyiségeiben. Azt mesélik, hogy a „normális” életből bárki a hajléktalanok sorsára juthat, ám visszakapaszkodni a civilizált létbe embertelenül nehéz. A Családsegítő Intézet Gon■ A vidéki szakemberek tanácstalanok: késik a krízisellátásra vonatkozó pályázati kiírás. dozói Házában összpontosul Heves megye gondjainak jelentős része. Varga István vezetőtől megtudtuk, hogy a megyeszékhelyen 120-130 hajléktalan él. Közülük 70-et tudnak befogadni a Kertész út 100. alatti gondozói házban, amelyet idén további tíz hellyel bővítenék. Az átmeneti szálló 10, míg az éjjeli menedékhely 34 személy befogadására alkalmas. A harmadik ellátási forma az ápoló-gondozó otthon. Ide azok az idős, hajléktalan beteg emberek kerülnek be, akiknek van valamilyen ellátásuk, nyugdíjuk. Térítési díjért kapnak háromszori étkezést, ágyneműcserét, ruházatot. Két utcai szociális munkás terepen dolgozik. Ők igyekeznek földeríteni azokat a fedél nélkülieket, akik a város területén élnek, és megpróbálják valamilyen módon az intézménybe hívni őket. A szállón orvost is alkalmaznak napi 8 órában. Az itt jelentkezők ezen kívül napi egyszeri étkezést, szükség esetén ruhát kapnak, mosási és fürdési lehetőséget is biztosítanak számukra. „ A gyöngyösi kistérségben az (jlniúlt időszakba, ppvekedett á hajléktalanok szama, közel nyolcvanan vannak. A városban már a nyári időszakban is telt ház volt az intézményekben. Az itt működő nappali melegedőben, az éjjeli menedékhelyen és az átmeneti szálláson 15-15 emberről tudnak gondoskodJó, ha tavasszal lesz pénz BÁR SOLTÉSZ MIKLÓS szociális államtitkár a napokban azt nyilatkozta: 860 millió forinttal akarják segíteni a hajléktalanokat támogató intézményeket, a gyakorlatban a vidéki szakemberek tanácstalanok, hiszen a krízisellátásra vonatkozó pályázati kiírás idén is alaposan késik, azaz a teajáratok elindítását, a róni. Ellátásuk két éve a Norvég Alap finanszírozásával felújított, akadálymentesített épületben történik, étkeztetésükről a KHSZK (Kistérségi Humán Szolgáltató Központ) keretén belül gondoskodnak, napi egyszeri meleg ételt adnak nekik. Novemberben indul ezen a helyen a szociális foglalkoztatás, amely hozzájárulhat a hajléktalan létből való kiút megtalálásához és életminőségük pozitív irányban történő változásához. A téli időszakra (november 1. és április 30. között) további hat személyt tudnak fogadni a krízisszobában. A Hajléktalanokért Közalapítvány által kiírandó pályázat késése - a tavalyi évhez hasonlóan - itt is átmeneti nehézséget okoz. a segítségre szorulók étkeztetését, illetve a betegszobák működtetését nem mindenütt tudják megoldani. Ha november végéig kiírják a pályázatot, jó esetben is csak tavasszal juthatnak hozzá a pénzhez. Addig pedig a legtöbb karitatív szervezet kénytelen lesz átgondolni, hogy miből finanszírozza az életmentő segítséget. (I Ki ■ Ön támogatná-e a hajléktalanokat? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Kérdés, hogy mikor indítható el a teajárat, s miből fizetik az egészségügyi ellátást. Hatvanban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondozási házat tart fenn a Teleki úton. Az intézmény 40 férőhelyes, nappali melegedővel, krízisidőszakban pedig 30 ágyas éjjeli menedékhellyel működik. November 1. és április 30. között 24 órás nyitva tartással áll a rászorulók rendelkezésére áll - tájékoztatta a Hírlapot Abo- nyi Tünde, intézményvezető. Az éjjeli menedékhely este héttől reggel hétig vehető igénybe. Négyágyas krízisszoba is van azok ápolására, akiknek nincs hova menniük a kórházból. Jelenleg nagy kérdés, hogy idén miből fedezik a meleg étkeztetés, a betegszoba, illetve az utcai krízisellátás költségeit, mivel a késedelmes pályázatok híján e forrásokra egyelőre nincs fedezet. Jól fogyott a liba, hogy ne éhezzünk márton-nap A megye számos településén követték a néphagyományt Már csak száz lakásra kértek építési engedélyt A legenda szerint a libák tették püspökké Mártont. Az egykori római katona ugyanis - szerénysége miatt - méltatlannak tartotta magát a címre, s egy baromfiéiban bújt el, ám a szárnyasok hangos gágogásukkal elárulták, s így nem volt akadálya annak, hogy Tour püspökévé szenteljék. A Márton-nap a 40 napos karácsonyi böjtöt. megelőző utolsó nap, amikor a gazdag falatozás, vigasság megengedett, ráadásul ilyenkor fizették ki az éves járandóságokat, gyakran például liba § formájában. A népszokás sze- f rint ezen a napon libát kell en- | ni, ugyanis „aki Márton-napon = libát nem eszik, egész éven át A finom libahús és az újbor szinte kötelező ilyenkor éhezik”. Ráadásul e napon kóstolják meg az újbort is. Megyénkben sokan hódoltak a gasztronómiának a szokásosnál rövidebb hét végén, tehették ezt bátran, hiszen számos településen várták az éhes-szomjas vendégeket. Ludason filmvetítéssel és egyebek mellett ludaskásával készültek, Noszvajon kemencében sült a libacomb és a különleges, nudliszerű „liba- nyak”, míg Egerszalókon előbb a Barlangházaknál kínáltak libazsíros finomságokat, majd a Faluházban szórakozhatott a nagyérdemű. Az egri várban is készültek e napra, a Servita-ud- varházban pedig ugyancsak kínáltak mindent, mi liba. ■ R A. építőipar A tavalyinál ötödével kevesebb, hat és félezer lakás épült az idei első kilenc hónapban az országban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma megközelítette a 7800- at, de ez is 12 százalékos csökkenés. Budapesten az átlagos mértéket jóval meghaladóan, 58 százalékkal esett vissza az építkezési kedv. Heves azon hét megye között volt, ahol nőtt a kiadott használatba vételi engedélyek száma, 111-ről 154-re, közel négytizedével. A régióban is növekedést mértek (311 helyett 371 otthon), ám annak üteme csak fele a megyeinek. Korántsem ennyire kedvezőek az új lakásépítési engedélyszámok. Hevesben a tavalyi 143 helyett 100 otthon kapta meg a dokumentumot 9 hónap alatt, ez 30 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A régióban sem jobb a helyzet, a visszaesés megegyezik az országos mértékkel, a három megyében 364 helyett 291 otthon épülhet. Egyre kevesebb vállalkozás épít értékesítési céllal, háromból két esetben magánszemély az építtető. Bérlakás alig készül, ám nőtt az igény a családi házakra. Szeptember végéig majdnem ugyanannyi ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi épületre kértek építési engedélyt, mint lakóházra. ■ T. B.