Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-10 / 263. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2012. NOVEMBER 10., SZOMBAT 1 PERCES INTERJÚ Jótékonysági bál, nagyon sok baráttal immár negyedik alkalommal rendez jótékonysági bált november 17-én délután 5 órától a Forrás - Fogyatékkal Élő Fiatalok Alapítvány az egri Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban. Az eseményről Balogh Szabolcs kuratóriumi elnök beszélt a Hírlapnak.- Mióta működik az alapítvány?- Eredetileg öt esztendeje, 2007 novemberében szerveztünk rendszeres klubfoglalkozásokat. Akkor még nem volt olyan hely Egerben, ahol sérült fiatalok gyűlhettek volna össze beszélgetni, játszani, közösen szórakozni. Tavaly Bolyki János borász segítségével bejegyeztettük az alapítványt, 37 taggal.- Mi a célja a november 17-ei programnak?- Szeretnénk, ha az egriek jobban megismernének minket, amellett, hogy mi is jól szórakozunk. Vágyunk, hogy a jövőben egy közösségi házban működhessen az alapítvány, ahol egyebek mellett mozgásfejlesztő- és kézműves-foglalkozásokat is tartanánk. Az ehhez szükséges eszközöket vásárolnánk meg a befolyt összegből.- Mi lesz a program?- Színpadra lép Majoros Mirtill énekesnő, lesz tom- bpla, este pedig sztárveif dégként egyórás koncertet ad a télevízióból is ismert'1111 Dankó Szilvi. Mi is műsorral készülünk, a Biosziget Lakóotthonnal közösen, de hogy pontosan mivel, az legyen meglepetés. A nézők támogatói jeggyel segíthetnek, erről www.ifjusagiklub . hupont.hu oldalon, vagy a 70/323-0915-ös telefonszámon érdeklődhetnek. ■ P. A. Legyen a hatodik látványsport! felsőoktatás Dr. Szlávik János: a medvéknek is kell az energia, hogy túléljék a telet Átalakulóban van a felső- oktatás is, aminek részeként közgazdasági és jogi diploma csak költségtérítéses formában szerezhető meg. Az egri főiskola dékánja, intézet- vezető professzora szerint ez helytelen, mert a szegény, de tehetséges gyerekek előtt bezárja a kapukat. Sike Sándor Dr. Szlávik János professzor, az Eszterházy Károly Főiskola dékánja szerint van néhány tévhit a felsőoktatással kapcsolatban, amelyeket el lehetne oszlatni. Például, hogy túl sok az egyetem. Ez csak akkor igaz, ha összeadjuk az állami-, az egyházi- és a magánegyetemeket. Ám a költségvetési finanszírozás szempontjából az állami egyetemeket célszerű vizsgálni. Ekkor viszont kiderül, hogy míg a rendszerváltozáskor 65 állami felsőoktatási intézmény volt, most kevesebb mint harminc. Amennyiben az egymillió emberre jutó összehasonlítási adatokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy míg nálunk 2,9, Lengyelországban 3,4, Ausztriában 5,1, a Cseh Köztársaságban 13,9, Norvégiában 8,0 a mérőszám. Az akadémiai doktor szerint hasonló eredményre jutunk, ha az egymillió személyre jutó államilag támogatott hallgatók számát vetjük öásze. Németországban a mi 21 ezrünktől több, 24 ezer, Ausztriában 28, Csehország 33, Lengyelországban pedig 37 ezer.- A legfontosabb érv a felső- oktatási struktúra átalakítására, hogy nagy az eltérés a gazdaságból jövő elvárások és a végzettek képesítése között. Ez az állítás azért nem igaz, mert a 27 európai ország között ebből a szempontból a legjobban mi teljesítünk. Jönnek azzal, hogy túl sokan kerülnek ki az egyetemről, mert lám, megjelent a diplomás munka- nélküliség. Valóban, de óriási a különbség más országokhoz képest. Nálunk az alapfokú végzettségűek közüli álláskeresők aránya 17,3 százalékon van, a középfokúaké 6,3-on, a felsőfokú végzettségűeké pedig 2,3 százalék. Ugyanakkor Érdeklődő egy, a főiskolán rendezett állásbörzén. Szlávik János szerint a cégeknek is finanszírozni kellene a képzést. az OICD átlag: alapfokon 8,7, felsőfokúaknái 3,2, az EU 19- ben - tehát a legfejlettebbeknél - 3,2 százalék a diplomás munkanélküliség átlaga - fogalmazott. ■ Ha csupán néhány államilag finanszírozott helyet kapunk, már az is sokat jelent.-Szlávik professzor úgy látja, hogy az elmondottak fényében fel kell tenni azt a kérdést: sok-e a közgazdász és a jogász hallgató. Magyarországon valóban „megugrott” a jog és köz- gazdaságtan. A felsőoktatási hallgatók 46,2 százalékát képezték ezen a területen 2008ban. Németországban sokkal kevesebbet, 30 százalékot, de Ausztriában az arány 40, az USA-ban 45,4 százalék. Az aránytalanság mögött az is rejlik, hogy ez egy viszonylag olcsó képzés. Ha kevesebb pénzt ad az állam, akkor olyanokat kínálnak, amelyek viszonylag olcsóak.- Egy laboratóriumba 15-20 gyereknél többet nem lehet betenni, mert akkor robbanás, baleset van. Egy jogász profesz- szor előadását hallgathatják százan, százötvenen anélkül, hogy a hatékonyság rovására menne. Azt el is fogadom, hogy csökkentsék az államilag finanszírozottak számát. Éppenséggel csökkentsék a németorÚj utakon jár a közgazdaságtani gondolkodás A KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYBAN tartalmilag is problematikus a támogatott helyek megszüntetése, amiről a professzor így fogalmazott: - Ez az az időszak, amikor a válságnak, nem mondom, hogy a vége felé, de már jóval benne, az egész közgazdaságtani gondolkodás kezd új utakat keresni. Vannak is erre emberek. Én kifejezetten a kezdettől egy új úttal foglalkozom, a környezet-gazdaságtannal. Az akadémiai doktori disszertációmnak is a fenntartható fejlődés a témája. Ezek a kérdések mindenhová bekerültek, és mi ebben a szakaszban akarjuk átadni az eredményeket, hogy tényleg új gondolkodású fiatalok mehessenek ki. szági 30 százalékos szintre, de azt, hogy nullára, semmi nem indokolja - érvelt a professzor, aki egy másik, a szegény sorsú, de tehetséges gyerekek szempontjából is problémásnak tartja a „lenullázást”:- Aki szegény, az a legszegényebb: aki önköltséges, annak költségtérítést kell fizetnie, nem kap tanulmányi ijsztöndí- jaf, szociális segélyt sem. Borzasztó nagy hátrány ez. Nullára semmiből nem lehet a támogatást megvonni. A nagy hidegre készülve a medvék bevonulnak a barlangba, mondjuk 30 százalékos energia-felhasználással. Tavasszal - lefogyva ugyan - kijönnek és élik tovább az életüket. De ha nullára megy le az energia felhasználás, abba belepusztulnak. Az a borzasztó, hogy egy szegény család, amelynek tehetséges gyereke van, nem tudja a költségeket meghitelezni. A professzor szerint végig kellene gondolni a finanszírozást: finanszírozzon némiképp az állam, hiszen a felsőoktatásnak van olyan része, ami a közjót szolgálja. Aki okosabb lesz, jobban dolgozik, többet termel, több adót fizet. Fizessen az illető, vagy a család, mert valóban I Jó-e, hogy diplomák csak költségtérítéssel szerezhetők? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. ő maga is jobban jár, tehát neki is nagyon jó befektetés. Ami kimaradt, és ezt se gondolták végig, a vállalati szektor.- Az egri Közgazdász Ván-, dorgyűlésen mondtam el azt, hogy vegye a kormányzat hatodik látványsportnak a felső- oktatást. Tegye könnyűvé és érdekeltté a cégeket, hogy finanszírozzák. Az a probléma, hogy a háromlábú finanszírozás helyett mindent az egyénre akarnak tenni. Tegyék érdekeltté a cégeket is, adják meg a diákhitel 2-t, legyen olyan, hogy ha jó a tanuló, noha költségtérítéses, ugyanúgy kaphasson állami ösztöndíjat. Nem mondom azt, hogy álljon vissza a régi rendszer. Ha csak néhány államilag finanszírozott helyet kapunk, már az is sokat jelent, mert arra már jelentkeznek és a legjobbak törekedhetnek arra, hogy itt legyenek. Díjazzák az italos kartonok gyűjtését tapossa laposra! Szelektív hulladékgyűjtésre ösztönzik a gyerekeket Harmadik alkalommal rendezik meg az országban az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) által szervezett iskolai és óvodai italos- karton-dobozgyűjtő programot, amelyet a hevesi megyeszékhelyen a Városgondozás Eger Kft. szakmai együttműködésével valósít meg a környezetvédelmi szervezet. A kezdeményezés célja, hogy a gyermekeken át a szülők körében is felhívják a figyelmet a csomagolási hulladék, az italos kartondobozok folyamatos szelektív gyűjtésének és újrahasznosításának fontosságára. A gyűjtőprogram keretében - amely 2013. május 20-áig tart az IKSZ az összegyűjtött meny- nyiséggel arányosan díjazásban részesíti az intézményeket.- Az italoskarton-dobozgyűj- tő program keretében a gyerekek megtanulhatják, hogy a hulladék érték, hiszen az üres tejes és gyümölcsös dobozokért cserébe jutalmat kapnak az intézményeik - mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A program menetét és pontos mechanizmusát egy tájékoztató nap keretében mutatta be az egyesülés és a helyi kommuná- § lis szolgáltató. Az eseményen | a szelektív hulladékgyűjtés he- < lyes módszere mellett előtérbe 3 került az újrahasznosítás folya- £ mata is. ■ SZ. E. Csak szelektíven! Baka Éva mutatta be a papír újrahasznosítását. Öt megyei vállalkozás kapott MagyarBrands díjat márkák Idén harmadik alkalommal díjazták MagyarBrands elismeréssel azokat a márkákat, amelyek a magyar vállalkozások méltó képviselői lehetnek hazánkban és határainkon kí- Vül is. A hozzájuk kapcsolt értékek olyan előnyt jelentenek, amely révén növelhető a termékek megbízhatósága, elismertsége. A díjat egyrészt számszerűsíthető kritériumok (tradíció, tulajdon, menedzsment, foglalkoztatás) alapján ítélik oda, amelyet szakmai elbírálás (ismertség, reputáció, identitás) egészít ki. Ezek összegzését követően komplex mutatószám létrehozásával alakítják ki a sikeres hazai márkák végleges listáját. Idén a fogyasztói márkák között MagyarBrands díjat kapott Heves megyéből az Aranyfácán és a Salvus, valamint újra megkapta az elismerést a Detki és a Stühmer. Az üzleti kategóriában díjazták a Mátrai Erőmű Zrt.-t. Jutalmazták azokat a szervezeteket is, amelyek hozzájárulnak a gyermekek jólétéhez, a kultúra támogatásához, s az előre mutató megoldások elterjedéséhez. A MagyarBrands Gyermekekért különdíjat 2012- ben a Csodalámpa, a MagyarBrands Kultúráért különdíjat a Budapesti Operettszínház nyerte el. A MagyarBrands Innovációs különdíj kategória nyertese a Metapay. ■ T. B.
