Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-08 / 236. szám
2 2012. OKTÓBER 8., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Második fejezet: jó ütemben halad a bükkszék! fürdő kivitelezése A hátrány oka az anyanyelvűnk do you speak? Egy uniós felmérés szerint még mindig alig beszélünk idegen nyelveket beruházás Bükkszéken idén nyáron fejezték be a több mint egymilliárd forintos fejlesztésből megvalósuló termálfürdő-korszerűsítés első ütemét. Mint azt Zagyva Ferencné polgármestertől megtudtuk, a nyitás utáni hónapokban szép forgalmat bonyolítottak a fürdőben, dacára, hogy a második ütem, a téliesített részleg kivitelezésével egy percig sem álltak le a szakemberek. A kedvező időjárásnak köszönhetően jelenleg is jól halad a munka. A tervek szerint a négy új medence, az ehhez kapcsolódó komplett szaunavilág és a kiszolgáló létesítmények október végéig készülnek el, az épületkomplexum ünnepélyes nyitására pedig november elején kerülhet sor. A beruházás befejezésével végre megvalósul a helyiek azon álma, hogy ne csak szezonális jelleggel működjön a strand, hanem egész évben kínáljon lehetőséget a regenerálódni, gyógyulni vágyóknak. Köztudott: itt termelik ki az 540 méter mélyről fakadó, 40 Cel- sius-fokos Salvus gyógyvizet, amely határainkon túl is ismertté tette a községet. E természeti kincsre épült a gyógyfürdő, amely eddig csak nyaranta, május 1-jétől szeptemberig fogadta a vendégeket. ■ B. K. Négyszázmillió fomitból tették * rendbe a Deli-tavat befejeződött a tavaly márciusban megkezdett, közel 400 millió forintos belvízi és környezetvédelmi beruházás a Mátraalján. A Gyöngyös-Nagy- rédei tározó felújításával még nagyobb biztonságban érezhetik magukat a környező települések lakói, ráadásul a mező- gazdaság számára is megmarad az öntözés lehetősége. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság kijavíttatta a burkolatot, s a gátkoronát. Kibővítették a tározó medrét és kitermelték a felhalmozódott iszap jelentős részét. Megújultak az üzemi műtárgyak fém alkatrészei, a betonakna és a térvilágítási hálózat is. ■ T. B. Az Eurobarométer kutatása szerint hazánk lakosságának csupán harmada beszél idegen nyelvet. A szakemberek szerint erről egyrészt a semmihez sem hasonlító anyanyelvűnk, másrészt a kitartás hiánya tehet. Szomszéd Eszter Napjainkban legalább egy, de inkább két idegen nyelv ismerete és társalgási szinten történő elsajátítása nélkülözhetetlen az iskolákból kikerülő fiatalok számára ahhoz, hogy frissen szerzett diplomájukkal a kezükben jól jövedelmező állásról álmodozzanak. Európai uniós országként az eddigieknél is nagyobb jelentősége van egy második, esetleg egy harmadik nyelv megtanulásának. A németnek, az angolnak vagy bármely másik idegen nyelvnek azonban nem csupán határainkon túl vehetjük hasznát. Elég, ha csak a tolmácsok, az üzletkötők, a politikusok vagy akár a riporterek és a vendéglátó-ipari egységek dolgozóinak munkájára gondolunk. Bizonyára ezt is szem előtt tartják azok a felsőoktatási intézmények, amelyek a diploma megszerzését egy, esetenként két nyelvvizsga megszerzéséhez kötik. Ami a munkaadókat illeti: az álláshirdetések 35 százalékában szerepel valamilyen nyelvtudás elvárásként. Természetesen itt is az angol a legnépszerűbb, hiszen kritériumként legtöbb esetben ez a nyelv szerepel, és az önéletrajzok negyedében is ez a megjelölt idegen nyelv. A német a második 15 százalékkal, bármely más nyelv - beleértve az egyébként népszerű francia, olasz vagy spanyol nyelvet is - csupán az önéletrajzok egy vagy annál kevesebb százalékában szerepel. Az egyik egri multinacionális cégnél dolgozó Péter két nyelvvizsgával rendelkezik. Kérdésemre, hogy mindkét idegen nyelvre szüksége van-e a vállalatnál, ezt válaszolta: - Az idegen nyelv ismerete nálunk felvételi követelmény. Általában vagy angol, vagy német, A nyelv könnyen tanulható és tanítható tantárgy, megfelelő metodikai eszközökkel pedig élvezetes és hatékony. A nyelviskolák egyre népszerűbbek. de a tuti befutó az, ha mindkettő megvan, mivel a német kollégák 80 százaléka beszél valamilyen szinten angolul, úgyhogy ezért az is ugyanúgy jó. A fizetésben nincs különbség, ha nyelvtudás nélkül sikerül valakinek bekerülni, akkor annak jó... maximum beiskolázzák nyelvtanfolyamra, ha mégis szüksége van rá. A szel■ Hazánkban még mindig az angol a legnépszerűbb, ezt a nyelvet tanulják a legtöbben. lemi dolgozók nagy részénél viszont követelmény a nyelvtudás - ahol napi kapcsolatban vagyunk a kinti kollégákkal, ott legalábbis biztosan. Az Eurobarométer nemrég közvélemény-kutatást végzett arról, hogyan vélekednek az uniós polgárok a többnyelvűségről és az idegennyelv-ta- nulásról. Tíz európai polgárból csaknem kilenc meg van győződve arról, hogy nagyon hasznos az idegennyelv-tudás, továbbá, hogy gyermekei jövője szempontjából nagyon fontos a nyelvek elsajátítása. Arra a kérdésre, hogy „beszél-e legalább egy idegen nyelvet”, a magyaroknak csak harmada válaszolt igennel, amivel a legrosszabb teljesítményt nyújtjuk az EU-ban. Az európai átlag ugyanis 54 százalék, ezen belül például Lengyel- országban és Bulgáriában a lakosság fele beszél legalább egy idegen nyelvet. A velünk nyelvi rokonságban álló, a magyarhoz hasonlóan elszigetelt anyanyelvvel rendelkező finnek esetében pedig az arány 75 százalék. Vitai Judit, egy nyelviskola vezetője is azt mondja, kétségtelen, kevesen beszélnek nálunk idegen nyelveken, de azért javuló tendencia figyelhető meg. - Ez az összehasonlítás egy kicsit csalóka, ugyanis Nagy-Britanniában alapvető, hogy minden turista tudjon angolul, viszont tőlük senki nem várja el, hogy franciául- azoknál a tanfolyamoknál, ahol nem a résztvevő fizet, általában nagyobb a lemorzsolódás - osztotta meg tapasztalatait Vitai Judit. - Ám aki saját maga állja a nyelvórái díját, jóval nagyobb külső motivációval rendelkezik: a házi feladatait is elkészíti, sőt, a gyakorlás is sokkal jobban megy neki. Egyre több olyan felnőtt jár vagy spanyolul beszéljenek. Egy román jól meg tudja értetni magát például Franciaországban vagy Olaszországban, mivel egy nyelvcsaládba tartoznak. Egy bolgár is jól elboldogul a szláv nyelvek közt, mi viszont nagyon izoláltak vagyunk a többi európai ország nyelvéhez képest. A finnugor nyelvcsaládhoz)> tartozunk, de nem tudunk a finnekkel kommunikálni. Magyar anyanyelvűként tehát semmilyen segítség nem áll rendelkezésünkre, ezért is nagyon fontos lenne a nyelvtudás. A nyelv könnyen tanulható, tanítható tantárgy, megfelelő metodikai eszközökkel élvezetes és hatékony. Sajnos, azt is meg kell említeni, hogy Magyarországon sokszor nem megfelelő az oktatás színhozzánk - értem ezalatt a huszonéves és harmincas korosztályt -, akik most jöttek rá, hogy a munkahelyi előmenetelükhöz és a külföldi lehetőségeikhez feltétlenül szükséges az idegennyelv-tudás, a stabil nyelvi háttér, ami az önéletrajzban is jól mutat, ráadásul biztonságérzetet is ad a nagyvilágban. ■ Ön beszél valamilyen Idegen nyelvet? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: Ksi HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. vonala, ezért is van szükség a nyelviskolákra. A kutatásból az is kiderült, hogy a kontinensen a legszélesebb körben beszélt'öt'idegen nyelv továbbra is az angol, a francia, a német, a spanyol és az orosz. A nyelviskola vezetője ezzel kapcsolatban így fogalmazott: - Pár éve, meglepő módon, a lengyelt kezdték el keresni, amit azóta is lehet nálunk tanulni az angol, a német, az orosz, az olasz, a spanyol, a francia, a holland, a magyar mint idegen nyelv mellett, de még mindig magasan az angol a legnépszerűbb. Nagyon érdekes ez - vetette közbe -, mert tele vagyunk német érdekeltségű cégekkel, és földrajzilag is közelebb vagyunk a német nyelvterületekhez, ez a nyelv mégsem tud utat törni magának. A cégek is az angolt preferálják, kivéve, ha a német anyacég ragaszkodik a saját nyelvéhez. A kitartás főleg attól függ, hogy ki fizet Nem lesz többé a víz az úr védelem Átadták a megerősített verpeléti körgátat Jut pénz továbbképzésre is kórház Két projektre is nyert forrást az egri gyógyintézmény Átadták Verpeléten a megerősített északi körgátat. A beruházásra több mint 75 millió forint támogatást nyert el az önkormányzat. Farkas Sándor polgármester emlékeztetett: 2000- ben száznyolcvan lakóházat öntött el a kiáradt Tarna-patak. Ezek után felhúztak egy gátat, amely a legutóbbi árvíz idején a túlzott vízmennyiségtől megsérült. A védelmi rendszert a nyáron három hónap alatt újították fel. Az átadáson Florváth László megyei kormánymegbízott azt kívánta: a körgát is olyan legyen, mint a tűzoltókészülék a lakásban, biztonságot adjon, de ne kelljen használni. ■ P. A. Horváth László (balról) és Farkas Sándor átadják a védművet Két, uniós támogatást elnyert projektet is indíthat a Markhot Ferenc Kórház. Közel kétszázmillió forintot a „Foglalkoztatás támogatása az egri Markhot Ferenc Kórházban” elnevezésű programra fordíthatnak, az orvosok, szakdolgozók továbbképzését pedig 125 millió forinttal támogathatják - tájékoztatott Terenyeiné Sebők Katalin ápolási igazgató. A foglalkoztatási projekt lehetőséget biztosít a speciális betegségek kezelésére létrehozott „mobil-teamek” létrehozására, így több szakma együttes tevékenységével gyorsabb, hatékonyabb gyógyító munkát tud végezni az intézmény. Elsősorban a hiányszakmáknak minősülő területeken 21 ápolót és egy tüdőgyógyász szakorvost vesz fel a kórház. A speciális betegségcsoportok kezelésére létrehozandó csoportokban lesznek táplálkozási, dekubitus szakemberek, s egy, a dolgozókat támogató kiégés-prevenciós csapat is segíti majd a minél hatékonyabb gyógyítást. A projekt megvalósulásával javul a betegellátás színvonala, ugyanakkor csökken az orvosok, ápolók leterheltsége is. A pályázat lehetőséget teremt arra, hogy túlmunkát végző szakdolgozók orvosi elrendelésre - vizsgát követően - önállóan lássanak el a beosztásuknál magasabb szintű tevékenységet. A kórház vállalta, hogv a most felvett dolgozókat négy évig kötelezően tovább foglalkoztatja, s a plusz juttatásokra is legalább eddig biztosan számíthatnak a gyógyítók. A kétszázmilliós támogatásból a sürgősségi és a hospice ellátásban dolgozók, s a műtősök és aneszteziológusok munkafeltételei javulnak: 22 új szakember segíti a munkát. Ugyancsak az ellátás színvonalát emeli az elnyert 125 milliós képzési támogatás. Ebből 32 szakdolgozó és egy pszichológus mehet további ismereteket szerezni, valamint négy szakorvosjelöltet tudnak ösztöndíjjal támogatni. A képzések időtartama alatt valamennyi résztvevő motivációs ösztöndíjat kap majd. ■ G. R.
