Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-27 / 252. szám

2012. OKTÓBER 27., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 Az ellenőrzések tapasztalata: nem igazán divat a nyugtaadás A szeretet, a válság napszámosa karitatív A rendszerváltás előtt önkéntes aktivista volt az idősek otthonának vezetője ellenőrzések Lezárult az észak-magyarországi régióban az idegenforgalmi szezonban több hatóság együttmőködésé- vel végrehajtott ellenőrzésso- rozat. Borsod, Heves és Nógrád megyében a NAV adó- és vám­szerve, a megyei kormányhiva­talok fogyasztóvédelmi, mun­kaügyi és élelmiszerlánc-biz­tonságért felelős szakemberei együtt ellenőriztek. Kilenc héten át több mint 100 telepü­lésen, illetve a főutak mentén 1300 vizsgálatot végeztek. Fokozottan vizsgálták a számla és nyugtaadási köte­lezettség betartását, a forgal­mazott árucikkek eredetét, ■ A kereskedők mintegy fele nem adott nyugtát a próbavásárlások alkalmával. a teherautók rakományait és azok származási okmányait valamint a foglalkoztatás sza­bályszerűségét. Kiemelten ellenőrizték az őstermelőket, zöldség-gyümölcs kereskedő­ket, az egészségügyi szolgál­tatókat, a szállásadókat, s a háztartási gépjavítókat. Az ellenőrzések fókuszában álltak az idegenforgalmilag frekventált üdülőhelyeken, strandok és vízpartok környé­kén üzemelő kereskedelmi és vendéglátó egységek, a jelen­tősebb rendezvények, feszti­válok és vásárok, valamint a közterületeken, főutak mentén árusító vállalkozások is. Megállapították: az ősterme­lők, zöldség-gyümölcs keres­kedők mintegy fele nem adott nyugtát a próbavásárlások alkalmával, a vizsgált fizető­vendéglátók, szállásadók fele is elmulasztotta a nyugtaadást, emellett az egész szezonban minimális összegeket rögzítet­tek bevételként. A nyugtaellenőrzések ötö­dében az adózók semmilyen bizonylatot nem bocsátottak ki az értékesítésről, a foglalkozta- totti ellenőrzések negyedénél pedig bejelentés nélkül alkal­mazták a dolgozókat. Az ellenőrzéssorozatban mintegy 50 millió forintot meghaladó mulasztási bírságot szabtak ki, kilenc alkalommal pedig 12 napra bezáratták az üzletet. ■ B. K. Egészségtelen lenne az a társadalom, amely nem ismerné el a karitatív tevé­kenységet. Hatvanban nem­rég Koós Gyuláné több évti­zeden át végzett kiemelkedő munkájáért, a szociális téren kifejtett erőfeszítéséért dísz­oklevelet vehetett át Szabó Zsolt polgármestertől. Tari Ottó- Elárulná, hogy az indoklásban mi szerepelt?- A szociális és közéleti munkám, ennek is hangsúlyo­zottan az előbbi szegmense: az adósságkezelés, illetve a Szent Erzsébet Idősek Otthonának a vezetése során végzett tevé­kenységem.- Kezdjük az előbbivel, hiszen Hatvan annak idején úttörő sze­repet vállalt az akkor még Ma­gyarországon csak alig ismert kezdeményezésben!- A Szivárvány Szociális Szolgálatnál dolgoztam, ami­kor a hajdani Népjóléti Minisz tériumban kezdték felismerni a válságkezelés fontosságát. Csupán néhány szakember foglalkozott a témával; felkér­tek, tartsak velük Ausztriába, tanulmányozandó az ottani gyakorlatot. Miután Hatvan hollandiai testvérvárosával, Maasslouissal megfelelő szak­mai kapcsolataim voltak, úgy gondoltam, ezek is haszno­síthatók. Egy hágai hölgy, aki már régóta végezte az eladósodót- ^ tak segítését, eljött, s képzést tartott néhányunk számára. Ezzel úttörő sze­repet vállaltunk, hiszen ezt követően felkerestük a kritikus helyeket, hogy tovább adjuk a tanultakat. Magam Hajdúszoboszlón és Nyíregy­házán segítettem a rendszer beindításában.- S a válságkezelés ezzel egy csapásra állami „rangra" emel­kedett?- Addig még sok időnek kellett eltelnie... Civilekként működtünk, a minisztérium­ban egyetlen személy volt, aki Koós Gyuláné. Egy idős asszony adományából jött létre az otthon, amelynek most a bővítését tűzte ki célul. AHét Embere megpróbált hivatalos státuszt szerezni a tevékenységnek. Szükség volt a törvényi háttér­re, hogy a válságkezelés be­épülhessen az állami feladatok közé, de ez csak nagy ne­hézségek árán, az ezredforduló táján valósult meg. Ezután a csalá­dok csődkezelésének be­vezetése felé fordultunk.- Sikerrel?- Talán majd most... Koráb­ban sem a hatóságok, sem pe­dig a bankok nem tanúsítottak ez iránt túlságosan nagy foga­dókészséget; Ausztriában hiá­ba működik nagyon-nagyon jól a dolog, nálunk annyival in­tézték el az egész ügyet, hogy a két ország között akkora a társadalmi különbség, hogy aligha adoptálható az ottani gyakorlat.- Az elmúlt években az Ön neve összeforrott a Szent Erzsébet Idő­sek Otthonával, amelynek a veze­tője. Ez miként illeszkedett a pá­lyájába?- Pálos Frigyes prépost úr idején egy idős néni tetemes összeget hagyott az egyházra azzal, hogy a pénzt a szegé­nyekre fordítsák. Létrejött a Szent Erzsébet Idősek Ott­hona Alapítvány, amely az intézmény létrehozását tűzte ki célul. Ehhez egyébként a Szinyei András polgármester által vezetett képviselő-testület térítésmentesen biztosított egy akkor még beépítetlen terü­letet, s számottevő segítséget köszönhetünk a későbbi alpol­gármesternek, Vajda Pálnak is. Az engedélyt 2001 júniusában kaptuk meg, azóta az otthont az egyház működteti. Tíz ál­landó és tíz átmeneti férőhely- lyel dolgozunk. NÉVJEGY NÉV: Koós Gyuláné, Magdika foglalkozás: a hatvani Szent Erzsébet Idősek Otthona veze­tője iskolái: Kossuth Lajos Általá­nosiskola (Hatvan), Bajza Jó­zsef Gimnázium (Hatvan) esti tagozat, felsőfokú államháztar­tási és költségvetési, valamint szociális képesítéssel és számos egyéb, szakirányú képesítéssel rendelkezik. KORÁBBI MUNKAHELYEI: Hatva­ni Konzervgyár, csányi idősek otthona, az Express Utazási Iro­da vezetője, Hatvan Városi Ta­nács, családsegítő intézet, Szi­várvány Szociális Szolgálat. család: két felnőtt gyermeke és két kis unokája van.- Szép életút, főként, hogy szinte „véletlenül” csöppent bele...- Még a rendszerváltozás előtt, szervezetlenül, ruha­osztással kezdtük a munkát a plébánián. Segélyszervezetek alig-alig működtek; Pálos Fri­gyes találta ki, hogy vegyük fel a kapcsolatot Kozma Imre atyával, aki fel is keresett ben­nünket, majd - az országban az elsők között - Hatvanban megalakult a Máltai Szeretet­szolgálat helyi csoportja. Ekkor még a városházán dolgoztam, s csak önkéntesként segítettem a szociális munkát.- És még most is tervez, tervez és tervez...- Hála lstennek, van mit. Pályáztunk az otthon tíz fős bővítésére, illetve teljes fel­újítására. Reméljük, sikerrel járunk, s a közeli jövőben meg is valósulhat a 112 milliós be­ruházás. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ÉLETÉBŐL <SEEB» Oz, a nagy varázsló újra az egri színpadon A Gárdonyi Géza Színház 20 év után újra műsorára tűzi az Óz, a nagy varázsló című mesét.- Szakmai kihívás, hogy az angolszász alapmese és a nagy­sikerű amerikai film után a mai gyerekközönség számára is korszerű, vonzó színházi elő­adást teremtsünk, megtaláljuk a magyar változatban a ma is és itt is érvényes szituációk való­ságtartalmát - mondja Pinczés István rendező. Az előadás zenéjét és dalszö­vegeit Aldobolyi Nagy György írta. A Szőllősi Klára fordításá­nak felhasználásával Schwajda György által színpadra alkal­mazott és Éry-Kovács András által átdolgozott szövegnek két évtizede volt az ősbemutatója Egerben. A tánctagozat Topo- lánszky Tamás koreográfu- si fantáziájának segítségével csatlakozik a produkcióhoz. Dorkát Bánfi Kata, Őzt Ven- czel Valentin játssza. A jó boszorkány szerepében Di- manopulu Afroditét, a Bádog­emberében Ozsgyáni Mihályt, a Madárijesztőében Káli Ger­gőt, a gyáva Oroszlánéban 1 Szívós Győzőt láthatjuk. Totót, 1 a kiskutyát Nagy Barbara, míg J a Gonosz boszorkányt Nánási £ Ágnes alakítja. ■ Húsz év után új előadás, új szereplőkkel, Pinczés István rendezésében Szerelem, humor a hídon ELKEZDŐDTEK a Szerelem, ó cí­mű darab próbái az egri Gár­donyi Géza Színházban. Mur­ray Schisgal vígjátékát Blaskó Balázs rendezi.- A mű tulajdonképpen egy abszurd, tele bohózati elemek­kel, Woody Allen különleges világát idézi - mondja a di­rektor. - Személyes sorsukat, határaikat kereső harmin­casokról szól: Harryről, az önképzőkör egykori ászáról, akiből minden lehetett volna, ám mégsem lett semmi, s el­lentétéről, a realitás megteste­sítőjéről, a mindig két lábbal a földön járó Miltről. Köztük pedig természetesen ott a nő, aki intelligensebb, értékesebb mindkettejüknél, és így igen­csak riasztja is őket, hiszen egyetlen férfi sem szereti a ku­darcélményt..., még elvi síkon sem. A szerző által megfogal­mazott végtelenül (ön)ironikus világlátás végigkíséri a dara­bot, amely - szimbolikusan - egy hídon játszódik, hiszen az nem csupán összeköt, de el is választ. Folytonos tükörjáték ez, amely az élethez való kap­csolatunkat boncolgatja, sok humorral. A november 23-ai bemuta­tón Nagy Andrást, Marjai Vi­rágot és Portik Györffy And­rást láthatja a publikum. ■

Next

/
Thumbnails
Contents