Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-26 / 251. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. OKTÓBER 26., PÉNTEK 1 PERCES INTERJÚ Egyszerű lesz az ügyintézés a pétervásárai járásközpont létrejöttéről és megalakulá­sáról szóló hivatalos doku­mentumokat október 24-én írta alá Eged István, Pétervá- sára polgármestere, illetve Horváth László kormány- megbízott Egerben, a Megye­házán. Ennek apropóján érdeklődtünk a lakosságot is érintő tudnivalókról.- Hol és mikortól nyitja meg a kapuit a járási hivatal, s hány települést fed le?- A péterkei polgármesteri hivatal alsó szintjének irodá­it jelölték ki a járási központ helyszínéül, ahol január elsejétől biztosítunk helyet a feladatok ellátásának. Az új közigazgatási szervezet a mostani kistérség területét fedi le.- Mi lesz a hivatal feladata?- A járási feladatok között kap szerepet az okmányiro­da működtetése, a szociális ügyek közül az ápolási, a közgyógy-ellátással, illetve az időskorúak járadékával kapcsolatos kérdések, vala­mint a hatósági és szociális ügyek intézése. A gyám­ügyek önálló szakigazgatási szervként szerepelnek az újonnan felálló rendszerben. Mindezeket a feladatokat 25 ember látja el, közülük né­gyen a recski kirendeltségen dolgoznak majd.- Mit jelent egy átlagos állam­polgár számára az új közigaz­gatási apparátus működése?- A rendszer felállását követően várhatóan egysze­rűbb és áttekinthetőbb lesz az ügyintézés. A hivatalba érkező ügyfeleknek ez azért is jó hír, mert könnyebben, gyorsabban, hatékonyabban, szervezettebben történik majd a kérelmek feldolgo­zása. ■ B. K. Figyelmesebb őrangyalok munkabaleset Kevesebb történt, de a veszélyt sokan alábecsülik A fiatalokat tapasztalatlanságuk miatt érheti baleset a munkahelyen. Hasznos lehet az idősebb munkatársak odafigyelése, tanácsa. A figyelmetlenség, az állás féltése, a kapkodás, a veszély alábecsülése súlyos munka­helyi balesethez vezethet. Tóth Balázs A munkavédelmi helyzet egyik legfontosabb mutatója munka­balesetek számának alakulá­sa, melynek országos szinten enyhe emelkedése észlelhető a 2011-es év azonos időszaká­hoz képest. Az első félévben 7,5 ezer olyan munkabaleset történt hazánkban, amelynek következtében a dolgozó há­rom napon túl gyógyuló sé­rülést szenvedett - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságának legfrissebb statisztikáiból. Ez a tavalyinál 150-nel több, de jócskán elma­rad a korábbi évek bejelentett adataitól. Sajnos harmincegy haláleset is bekövetkezett. Heves megyében a máso­dik negyedévben 134 munka­balesetet jelentettek, az első hat hónapban pedig összesen 249-et. Ez közel tíz százalékos javulást jelent 2011 első félévé­hez képest. Emlékezetes, feb­ruárban Visontán halálos bal­eset is bekövetkezett. A súlyos sérüléssel járó esetek száma is szaporodott, egyről négyre, ezek közül három csonkolás­sal, egy pedig érzékszerv el­vesztésével járt. Az igazgatóság az adatok elemzése és a hatósági tapasz­talatok alapján rendszeresen vizsgálja a változások okait. Gedeon András szóvivő sze­rint a munkabalesetek szá­mának növekedése nemcsak a foglalkoztatás bővülésének mértékével van összefüggés­ben, hanem a munka világába belépők összetételével is. Új vállalkozások jelennek meg, a dolgozni kezdő, sok esetben az országos baleseti számok nőttek a múlt év azonos idősza­kához képest a mezőgazdaság­ban, a feldolgozóiparban, a ven­déglátóhelyeken és az egészség- ügyi, a szociális ellátás terüle­tein. E tendencia Heves megyére is érvényes, hiszen az agrárium- ban, a vendéglátásban bekövet­kezett balesetek száma duplájá­ra (15-re, illetve 7-re) nőtt. A leg­több baleset országosan a gép­iparban, a feldolgozóipar többi ágában történt. Ezt követi a szállítás, a raktározás, a posta, alacsony képzettségű vagy szakképzetlen munkavállalók, illetve új szakmával vissza­térők, a fiatal munkavállalók munkába állása, vagy az idő­■ A szakmában való járatlanság önmagában is baleseti kockázatnak minősül. södő, illetve a fogyatékkal élő állásba kerülők mind-mind sa­játos kockázatokat hordoznak magukban, amelyeket nem hagyhat figyelmen kívül sem a munkáltató, sem a munka- védelmi hatóság. Több ellen­ül távközlés. Hevesben a tavalyi­nál kevesebb eset történt a gép­ipari cégeknél, de még mindig ez az ágazat vezet 69-cel. A ke­reskedelem 35, az egyéb ágaza­tok 33 balesetet jelentettek. A feldolgozóiparban, az igazga­tásban, az oktatásban is több mint húsz volt a bejelentett mun­kahelyi sérülések száma. A ha­lálozás szempontjából legveszé­lyesebb építőiparban a tavalyi első hat havi 12 után nyolc munkabalesetet jegyeztek az első félévben. őrzésre és tájékoztatásra van szükség minden szereplő ese­tében. A szóvivő elmondta: a gaz­dasági válság miatt több cég törekszik a költségtakaré­kosságra, csökkentik például a munkavédelmi kiadásokat. A munkavédelmi tudatosság is leértékelődik, alulbecsülik a veszélyforrásokat, ezen kí­vül a fokozott kockázatvállalás visszavezethető az állásféltésre, a teljesítménykényszerre is. De a figyelmetlenség is szerepet játszhat, hiszen számos baleset azért következik be, mert vagy a dolgozó, vagy annak munka­társai nem figyelnek oda kör- ! nyezetükre, saját magukra vagy egymásra. A munkahelye­ken jellemzően az elesés, elbot- lás okozza a legtöbb sérülést, de elég gyakorta fordul elő a meg­gondolatlanság, illetve a nem megfelelő öltözködés is. Gyakori veszélyforrás, ha valaki egy új munkahelyre kerül, hiszen ott tapasztalat­lannak számít. A szakmában való járatlanság önmagában is baleseti kockázatnak minősül. A fiataloknál a rutin hiánya, az idősödő munkavállalóknál a lassuló tempó, a romló ér­zékelő képesség jelenti a fő problémát. ■ Hevesben a gépipar a legveszélyesebb ágazat Borgasztronómia: erdélyi bemutatók egri borászokkal, magyar séfekkel borok, ételek Öt nap alatt húsz borgasztronómiai vacsoraestet tartottak magyar séfek és egri borászok Erdélyben. A rendez­vénysorozathoz kapcsolódva az egri Demeter Csaba - a borbe­mutatók mellett - a magyar és az egri borok népszerűsítéséről, a jövőbeni együttműködés lehe­tőségeiről is tárgyalt borkereske­dőkkel, étteremtulajdonosokkal.- A borszerető közönség nagy szeretettel fogadott bennünket, a vacsoraesteken nagy volt az érdeklődés az egri borok iránt. A szervezők szeretnének hagyo­mányt teremteni az ilyen jellegű esteknek, és azt, hogy a nagykö­zönség megtanulja, keresse a bo­rok és ételek közötti harmóniát. Mi ebben szeretnénk segítséget nyújtani: vállaltuk, hogy a be­mutatóestekre megszervezzük Magyarország történelmi bor­vidékeiről a borászatokat - jelen­tette ki Demeter Csaba. A borgasztronómiai bemutatót a Sepsiszentgyörgyi Kulturális Központ és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Észak - Bükki Régiója és a Szabad­tűzi Lovagrend Gasztronómiai Egyesülete közösen szervezte. A séfek mellett Egerből négy bo­rászat vett részt a rendezvényen: a Demeter Pincészeten kívül a Korona Borház, Vincze Béla, s a Dimenzió Borászat. ■ K. G. Támogatástól függ az iskola fűtése Egeresedben gáz Egyelőre nincs fűtés az egercsehi általános iskolában. Az önkormányzatnál remény­kednek abban, hogy részesül­nek az ÖNHIKI forrásból, ebből szeretnék ugyanis rendezni elmaradásukat a szolgáltatónál. Tóth Andrásné polgármester elmondta: tárgyalnak a gázszol­gáltatóval is a megoldásról. A fű­tési rendszer átalakítása most szóba sem jöhet, ugyanis a beru­házás ugyancsak rengeteg pénz­be kerülne, s nincs annyi forrá­sa a településnek. Szintén gond, hogy az iskolaépület hatalmas, a gyereklétszám pedig alacsony. Amikor az épületet tervezték, a bánya miatt még sokkal többen éltek a faluban. ■ T. B. Adomány a gyermekotthonnak torockó Az egriek idén is támogatják az erdélyieket Szlovák szakácsok is főznek majd az egri keriben Csaknem kilenc kilós volt a legnagyobb trófea A Round Table Hungary 3-as asztala - Bolyki János egri bo-. rász közreműködésével - idén is adományt indított az Erdély­ben található torockói Kis Szent Teréz gyermekotthonba. A Böjthe Csaba hálózatához tartozó intézményt a Round Tab­le egri asztala minden év őszén- köszönhetően a cégek és ma­gánszemélyek felajánlásainak- új ruhákkal és tartós élelmi­szer-szállítmánnyal támogatja. Mint megtudtuk, a jótékony- sági szervezet decemberben is s szeretne egy teherautónyi ado- 1 mányt eljuttatni az otthonba, 1 méghozzá minden gyermeknek J egy névre szóló karácsonyi cső- s maggal együtt. ■ K. G. Nagy szükség volt a segítségre, decemberben is terveznek utat az egriek gasztro A Magyar konyha he­tét tartották október közepén Rimaszombatban, ahol az Egye­sített Szakközépiskola Fekete Sas és Junior éttermeiben az Egri Kereskedelmi, Mezőgazda- sági, Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola oktatói, szakácstanu­lói készítették ezen időszak alatt az ételeket. Két oktató és négy tanuló vett részt a programban. A megnyitót a két igazgató, dr. Jaroslav Bagacka és dr. Va­sas Joachim részvételével tar­tották. Az intézményvezetők együttműködési megállapodást írtak alá. Ez alapján rendezik majd meg például november közepén az egri iskolában a Szlovák konyha hetét. ■ G. R. mustra Elégedettek a bőgés idején lőtt gímszarvas trófeák méretével és mennyiségével az Egererdő Zrt. erdészeteiben - ez derült ki azon a trófea­mustrán, amelyet első alkalom­mal rendeztek meg a cég hét erdészetének a Mátrafüredi Erdészet szervezésében a nagy- halmaji tisztáson. Az Egererdő Zrt. mintegy 55 ezer hektáros vadászterületén több mint 80 trófea gyűlt össze, ezeknek át­lagos tömege 5,3 kilogramm. Dudás Béla, az Mátrafüre­di Erdészet vezetője elmondta: ahogyan az egész évet, úgy a szarvasbőgés kezdetét is a szárazság jellemezte, éppen ezért nem voltak túl optimisták a trófeákat illetően. A számok azonban nem a várakozásnak megfelelően alakultak, ugyan­is a trófeák tömege és mennyi­sége nem igazolja vissza a ked­vezőtlen időjárást. Az Egererdő Zrt. vadászte­rületén elesett gímszarvasok közül 27 trófeáját értékelték éremmel, ezek közül egy ka­pott aranyat. A legnagyobb tömegű, 8,73 kilogrammos trófea a Szilvásváradi Erdészet­től, a Bükk-fennsíkról érkezett a mátrai seregszemlére. A sike­res bemutatót követően a tár­saság azt tervezi, hogy jövőre is közös trófeamustrát szervez majd a Heves megyei erdésze­teinek. ■ J. M. Eged István. Könnyebb, gyorsabb

Next

/
Thumbnails
Contents