Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-12 / 240. szám
6 GAZDASAG 2012. OKTÓBER 12., PÉNTEK Vasúti fejlesztések jöhetnek jóváhagyta az Európai Bizottság a Budapest-Eszter- gom vasútvonal rekonstrukciójának első ütemét; a fejlesztés összege több mint 56 milliárd forint, a beruházás 2014 augusztus végére készülhet el - közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencián pedig együttműködési nyilatkozatot írt alá négy szervezet annak érdekében, hogy a Budapestet délről elkerülő VO vasúti körgyűrű mielőbb megvalósulhasson. Czomba: van jövőjük a képzetteknek EGYÉRTELMŰVÉ KELL tenni, hogy az egyetemet és főiskolát végzettek mellett a saját szakmájukban kiváló, jól képzett szakembereknek is van jövőjük Magyarországon - jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Különösen igaz ez azokban a megyékben, ahol jelentős foglalkoztatási problémák vannak, ezért nagyon fontos, hogy minél korábban találkozzon a munkáltató és a leendő munkavállaló egymással - fogalmazott. Czomba Sándor Közbeszerzési kiírás az M3-asra megjelent az M3-as autópálya újabb Szabolcs-Szat- már-Bereg megyei, Őr-Vá- sárosnamény közötti szakaszának, valamint csatlakozó építmények kivitelezési munkáinak elvégzésére vonatkozó közbeszerzési kiírás - közölte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A közlemény szerint a fejlesztés során 2x2 forgalmi sávú, pluszleállósáwal rendelkező sztrádaszakasz épül majd a két szabolcsi település között. Az ajánlattétel határideje: november 29. A beruházás befejezésének határideje 2014 vége. Visszahódítanánk az orosz piacot a magyar mezőgazdaság képes világszínvonalú, versenyképes termékek előállítására s arra, hogy visz- szahódítsa korábbi pozícióit az orosz piacon - jelentette ki Fazekas Sándor vidék- fejlesztési miniszter a legjelentősebb oroszországi mezőgazdasági kiállításon. Az Arany Őszön több mint negyven magyar cég állít ki. 2011 után az év első felében is nőtt a magyar agrárkivitel Oroszországba. Enyhülést hozott a berlini csúcs találkozó Alacsony növekedés mellett is növelné a foglalkoztatottságot Budapest Magyar-német külkereskedelem (millió euró, 2012. január-július) Magyar kivitel Németországba Teljes .^1 12 000 46520 Magyar behozatal ' Németországból Teljes 1 <| 10 537 42428 I Magyar egyenleg Németországgal | 1463 Teljes ■ 4092 I •C VG-GRAFIKA Angela Merkel és Orbán Viktor Berlinben: nyílt bírálat a találkozó után nem hangzott el a kancellár részéről Nincsenek veszélyben a hagyományosan erős magyarnémet kapcsolatok, a német kancellár szerint ugyanis a magyar kormány megszívlelte az európai kritikákat. A hazánkat érzékenyen érintő kohéziós források kérdése viszont továbbra is komoly konfliktuspont: Angela Merkel „nehéz tárgyalásokra” számít a 2014- 2020 közötti EU-büdzsé ügyében. Tar Gábor - Wéber Balázs Két-három éven belül nem lehet nagymértékű gazdasági növekedésre számítani, ezért a következő időszak legnagyobb „szakmai kihívása” az lesz, hogy miként lehet alacsony növekedés mellett emelni a dolgozó emberek számát - mondta tegnap Berlinben Orbán Viktor, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral. A magyar kormányfő szerint idén csökkenni fog a gazdaság teljesítménye, jövőre viszont növekedési fordulat következik be, a kormány pedig új gazdasági akcióterveket mutat be a parlamentnek - részleteket azonban nem közölt a miniszterelnök. A magyar-német gazdasági szálakkal kapcsolatban kiemelte: a 2010-es kormányváltás óta csaknem 5 milliárd eurót ruháztak be német vállalatok Magyarországon, és ennek során 18 új gyárat építettek. Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország egyelőre nem tervezi az euró bevezetését. „Nem vagyunk euróellene- sek”, de a dél-európai országok példái azt mutatják, hogy a felkészületlenül belépő országok károkat szenvedtek el, és másokat is magukkal rántottak- fűzte hozzá. „Mi ezt a hibát nem követjük el” - mondta ezzel párhuzamosan a miniszter- elnök a Handelsblattnak adott interjújában. Megjegyezte azt is, hogy bár az EÜ-hoz csatlakozó országok elvileg kötelezettséget vállaltak a belépésre az eurózónába, az akkor „még teljesen máshogy nézett ki”. A jelenlegi helyzetben felelőtlen lépés lenne a csatlakozás- fejtegette. Angela Merkel szerint érthető, hogy Magyarország jelenleg nem foglalkozik ezzel a kérdéssel. Hozzátette azonban azt is, hogy a zóna konszolidációja után ismét napirendre kerül a bővülés. A kancellár szólt arról is, hogy a „nagyon nyílt” megbeszélés során a magyarországi történések mozgatórugói iránt érdeklődött, példaként említve a sajtópolitikát és a választójogot. A magyar kormány megszívlelte az európai partnerek kritikáját, és „ahol kételyek voltak”, ott változtatott a törvényeken - mondta Merkel. A találkozó kiemelt kérdése volt a következő hétéves uniós költségvetési ciklus is. Orbán Viktor azt kérte a kancellártól: segítsen abban, hogy Magyar- ország a 2014-2020 közötti periódusban ne járjon rosszul. Az Európai Bizottság javaslata értelmében ugyanis az EU-tag- államok közül hazánk esetében csökkenne a legnagyobb mértékben, közel 30 százalékkal a fejlesztési célokat szolgáló kohéziós források összege a jelenlegi 2007-2013 közötti ciklushoz képest. „Kérdés, hogy ez ügyben, milyen segítséget tudna adni Angela Merkel, ugyanis Németországnak mint az uniós költségvetés egyik nettó befizetőjének teljesen más érdekei vannak” - mondta el lapunknak Rácz Margit. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatásvezetője szerint a találkozón az uniós költségvetés ügyében csak konzultálni lehetett, megegyezni nem, mivel nem ilyen kétoldalú találkozókon, hanem az összes EU-tagállam bevonásával folyó tárgyalásokon dőlnek el a lényegi kérdések. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DU- IHK) kommunikációs osztály- vezetője, Dirk Wölfer lapunknak ez ügyben azt mondta, hogy a DUIHK támogatja a magyar kormány azon kérését, hogy a következő pénzügyi ciklusban Magyarország a lehető legmagasabb mértékű támogatásban részesüljön a rendelkezésre álló kereteken belül, s ezt jelezte a német kabinetnek is. A kancellár amúgy azt mondta: „nehéz tárgyalásokra” számít a 2014-2020 közötti EU-büdzsé ügyében. Ez nem is meglepő, hiszen a nettó befizető országok a közös büdzséről szóló tárgyalások jelenlegi állása szerint az Európai Bizottságnál is nagyobb mértékben csökkentenék a kohéziós forrásokat. A brüsszeli testület mintegy 16 milliárd euróval 338 milli- árdra redukálná a fejlesztési pénzek összegét a jelenlegi hétéves periódushoz képest, míg osztályvezetője hozzátette: a Németországba irányuló magyar export zöme magas hozzáadott értéket képviselő gép, jármű és azok alkatrészei, amelyek további feldolgozást követően a német export révén a világpiacra jutnak el. kiemelte: az elmúlt egy évben a magyarországi befektetésekkel kapcsolatos német érdeklődés folyamatos, drámai visszaesést nem tapasztaltak. a nettó befizetők akár 50-60 milliárd euróval is megvágnák a kohéziós büdzsét. Ez abból adódik, hogy a teljes hétéves büdzsére Brüsszel által javasolt 1033 milliárdos keretet a nettó befizetők 100-150 milliárd euróval kurtítanák meg. Érvelésük szerint a gazdasági válság idején nemcsak a tagországok, hanem az EU büdzséjét is vissza kell fogni. Emellett azt hangoztatják, hogy valójában nem több kohéziós forrásra, hanem az uniós pénzek hatékonyabb elköltésére (better spending) lenne szükség. Utóbbi érvelésük annyiban igazolható, hogy a jelenlegi ciklusban számos kelet-európai országban igen lassan halad az uniós pénzek lehívása, így félő, hogy jelentős összegek maradnak felhasználatlanul az uniós büdzsében. Emellett a nettó befizető országok arra is panaszkodnak, hogy a lehívott pénzek nem hasznosulnak eléggé, vagyis sok esetben nem a gazdasági bővülést és a munkahelyteremtést szolgálják. Rácz Margit ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar érdekek képviseleténél probléma lehet, hogy a lassan vége felé közeledő jelenlegi uniós költségvetési ciklusban Magyarország a rendelkezésre álló kohéziós források jelentős részét még nem tudta lehívni. Élénk gazdasági kapcsolatok az Év eddigi részében a kétoldalú kereskedelem gyorsabban bővült, mint a teljes magyar külkereskedelem, a német import jelentősen húzta a magyar exportot - értékelte lapunknak a két ország közötti jelenlegi gazdasági kapcsolatokat Dirk Wölfer. a hazánkban működő német cégeket képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs Német FDI Magyarországon (millió euró, I. fél év) Kritizál a sajtó A kereszténydemokrata német politikussal ellentétben kritikus hangnemet ütött meg a kormányfő látogatását beharangozó jegyzetében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A konzervatív napilap szerint az alkotmányról, a médiatörvényről vagy éppen a jegybank függetlenségéről folytatott viták „ugyan lekerültek az újságok címlapjáról, a mindezzel kapcsolatos kételyek azonban még nem tűntek el - legalábbis ezt hallani Berlinben”. A lap azonban azt is világossá tette, hogy a kancellár nem oszt minden kritikát, ami Németországban elhangzik az Or- bán-kormányról. A Mercedes-gyár az egyik legnagyobb német beruházás hazánkban Lobbi és kampány a találkozó hátterében nem tudjuk, hogy zárt ajtók mögött mi történt Angela Merkel és Orbán Viktor tárgyalásán, de a színfalak előtt az zajlott, ami a várakozásoknak megfelel - mondta lapunknak KissJ. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója. Jelentős lobbiúton volta miniszterelnök Berlinben, szóba került a magyar gazdaság és a belpolitika, valamint Európa jelene és jövője is -fejtette ki. Merkel tudomásul vette, hogy Magyarországnak más gazdaságpolitika kell most, mint az eurózónának. kiss J. László szerint fontos, hogy fennmaradt a folytonosság: 2010-ben és 2011-ben is volt magas szintű magyar-német találkozó. Magyarország nincs karanténban, bárazEU-n belül több magyar lépést is fogad kritika, egyedül amerikai elnöki meghívást nem kapott a kormányfő - hangsúlyozta. Azt is figyelembe kell venni szerinte, hogy a német és a magyar választási kampány is hamarosan indul, vagyis Orbán és Merkel számára is fontos, hogy a saját választóiknak megfelelve adják el az EU-politikát. az MSZP részéről Tukacs István beszélt arról: Orbánnak Magyarország katasztrofális gazdasági megítélésén kellett volna javítania, ám a látogatás csak egyszerű protokollesemény lett.
