Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)
2012-10-12 / 240. szám
2 2012. OKTÓBER 12., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Tudományos konferencián vitatták a roma integráció ügyét Idén sem lakott jól mindenki önellátás A csirkék megnőttek, a malacokra, a nyulakra, a tápra hiába vártak kisebbség Az Eszterházy Károly Főiskola rektora, dr. Hauser Zoltán fővédnökségével tartottak konferenciát az egri felsőoktatási intézményben. A tanácskozás a dr. Kállai Ernő által vezetett Kisebbségtudományi Tanszék szervezésében, nagy érdeklődés mellett zajlott. A Közösségi hagyományok és modernizáció - A roma közösségek integrációjának pedagógiai és társadalmi megközelítései címet viselő fórumon a magyar társadalmat különböző okok miatt foglalkoztató roma közösségek társadalmi és oktatási betagozódását hat előadó, hatféle megközelítésben mutatta be. így szó volt a kisgyermekkor, az óvodáztatás kérdésköréről, az értékek szerepéről a pedagógiai munkában, a szakképzésben elért sikerekről és kudarcokról, a családokkal végzett munka szerepéről, az identitást befolyásoló intézményekről és a felső- oktatásról is. A konferencia résztvevői hallhattak a két éve alakult Kisebbségtudományi Tanszék eddigi tudományos munkájáról is. Ezen belül megismerkedhettek az elmúlt időszakban kidolgozott új oktatási programokkal, tananyagokkal, a készülőben lévő doktori program előkészítő munkáival. ■ S. B. S. Az év fája versenyen vezet az egri strand platánja online Vezet Az év fája verseny internetes szavazásán az egri strandon lévő keleti platánfa. A versenyt az idén harmadszor hirdette meg az Ökotárs Alapítvány, ezúttal hatvan fát neveztek közösségek, családok, magánszemélyek és különböző szervezetek. A jelöltekből 13-at juttatott tovább a döntőbe az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije, amelyek közül a közönség nyilvános, online szavazással választhatja meg Az év fáját. A verseny november másodikén zárul, lehet még szavazni. Az egri platánfa pillanatnyilag csaknem 2500 vokssal rendelkezik, s vezet. ■ G. R. Észak-Hevesben évről évre több az éhes száj. A Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány immár második éve próbál segíteni a rászorulókon, ám még mindig sokat kell(ene) csiszolni a rendszeren. Barta Katalin Nem újdonság, hogy az észak-hevesi térségben egyre nagyobb méreteket ölt a szegénység. Sok családban a napi élelmiszer beszerzése is komoly gondot okoz. Érthető, ha minden segítségnek örülnek az itt élők, ami elviselhetőbbé teszi hétköznapjaikat. Tavaly és idén is többször beszámoltunk arról, hogy a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány kezdeményezéséhez egyre több település csatlakozik. Idén Pétervásárán, Erdőkövesden, Ivádon, Tar- naleleszen, Szajlán és Recs- ken is igényelték a támgatást. Most, a mezőgazdasági idény befejeztével megkérdeztük az érintetteket a tapasztalatokról, amelyek meglehetősen vegyesek. A legfontosabb tanulság, amit minden településen megerősítettek: egyértelműen rossz az a gyakorlat, miszerint csak akkor juthatnak hozzá a támogatáshoz, ha minden rászoruló család kötelezően részt vesz a programban. A helyzet ugyanis az, hogy mindig lesznek olyanok, akik nem tudnak vagy nem akarnak mit kezdeni a vetőmaggal, a kisállatokkal, mivel nem értenek a gazdálkodáshoz, ezért inkább azonnal túladnak az adományon, minthogy bajlódjanak a földműveléssel, az állattartásai. Gond az is, hogy sok helyen nem érkezett meg a beígért táp, illetve takarmány, s az igényelt malacokra, nyulakra is hiába vártak. A legtöbben azonban nagy örömmel fogadták a segítséget, és jól hasznosították az alapítványtól kapott javakat. Pétervásárán a két kiskorú gyermeket nevelő Balázs család immár második éve csatlakozik a programhoz. Portájukon szemlélődve megállapítjuk: itt megbecsültek minden ajándékot. A vetőmag időben a földbe került, a 10 darab naposcsibe közül ugyan három már az első Idén roskadásig megtelt az Asztalos család kamrája az ajándékba kapott vetőmagoknak köszönhetően. Ők tudtak élni a lehetőséggel. nap elpusztult a tikkasztó hőségben, a többit viszont szépen felnevelték. Ez a család egyébként évek óta mintaszerűen gazdálkodik. A lábas jószágokon kívül hét szarvasmarhát, két sertést is tartanak, a szükséges takarmányt pedig bérelt legelőről gyűjtik be. Nikolett ■ Sok helyen nem érkezett meg a beígért táp, s az igényelt malacokra, nyulakra is hiába vártak. asszony az idei tapasztalatokat összegezve azt mondja, örülnek a lehetőségnek, de csalódás volt számukra, hogy a beígért tápot nem kapták meg. A naposcsibék helyet jobban örültek volna egy kismalacnak, ám azt senki nem kapott. Dulai László, az Aranykapu Humán Kistérségi Szolgáltató központ megbízott koordinátora is úgy fogalmaz, hogy a tavalyi év sikeresebbnek bizonyult, mint az idei. Ebben az esztendőben 140 helyi családot vontak be a programba. A megtermelt konyhakerti növényekből sokan télire is raktároztak, az igényelt kis haszonállatok, illetve a negyven kilónyi táp helyett azonban mindössze tíz napos csibét vehettek át családonként, már akinek jutott. Sajnos, a nagy hőségben már szállítás közben elpusztult a kis jószágok zöme. Itt arra jutottak, hogy a kötelező részvétel nem jó ötlet. Kizárólag azoknak kellene segítséget nyújtani, akik ténylegesen hasznosítják a kapottakat. Ezeket a családokat ismerik a koordinátorok. Akik viszont fillérekért eltékozolják az adományt, csak fölösleges feszültséget keltenek a lakosság körében. Recsken idén igényelték először az alapítvány támogatását 83 család számára. Itt Dóba Dé- nesné programfelelős számolt be a tapasztalatokról. Elmondta, a vetőmagok érkezésénél az ÖNKORMÁNYZATOK idén januárban kapták meg azt a körlevelet, amelyben értesítették őket, hogy ebben az évben csak azok a családok vehetnek részt az akcióban, amelyek a saját ingatlanjaikon legalább 200 négyzetméternyi területet elkerítenek, illetve március 15-ig felásnak. Az állattartáshoz el kellett végezni a mindenki nagyon lelkes volt. A legtöbben elveteményeztek, a tartós aszály beálltáig pedig gondozták a növényeket. A kisállatokkal már nem volt ilyen szerencséjük. A tyúkok helyett csibéket kaptak, a naposkacsák pedig ugyan megérkeztek, azonban az ígért tápból csak kevesen részesültek. Gondot jelentett az is, hogy a kötelező rágcsálóirtást kénytelenek voltak az önkormányzat költségén megoldani, pedig más településeken ehhez is kaptak támogatást az alapítványtól. Végül még egy adalék: előfordult, hogy a hét végére ígért szállítmány érkezésére hiába gyűltek össze az emberek ládákkal, kiskocsikkal, a szervezőt az baromfiudvar féregtelenítését és körbekerítését. A háztáji gazdálkodás elindításához igényelhettek vetőmagot, nyulat, tyúkot, naposkacsát vagy előnevelt csibét. Feltételként szabták meg, hogy a programban az adott településen élő valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű családnak részt kell vennie. ■ Ön pártolja az alapítványi ötletet? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu Jr A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. utolsó pillanatban értesítették arról, hogy más időpontban tudják megoldani az osztást. Tarnaleleszen Szőke Judit megbízott szervező tájékoztatása szerint 181 család részesült az alapítványi segítségből. Itt viszonylag zökkenőmentesen bonyolították le a programot. Első körben márciusban vetőmagot kaptak a rászorulók, a későbbiekben pedig naposcsibét, kacsát és tápot adtak a jogosultaknak. A rágcsáló- irtás feltételeiről is a szervezet gondoskodott. A program alakulását itt is figyelemmel kísérték. Néhányan az apró jószágot - tapasztalat híján - nem tudták felnevelni, s akadt olyan ember is, aki már úton hazafelé túladott az adományon némi készpénz fejében. Ez okozott némi feszültséget, azonban összességében segített a családokon a program. Szigorodtak az idei feltételek Megújult óvodába járhatnak a gyerekek egerszalók Időszerű volt már a közel ötvenmillió forintos beruházás Világnap: a katasztrófák sokszor megelőzhetőek Átadták a felújított egerszaló- ki Szivárvány Óvodát. Mint azt Tőgyi Gábor polgármester hangsúlyozta: igencsak esedékes volt már a rekonstrukció, amely két részből állt. Elsőként a külső hőszigetelést, a nyílászáró- és kazáncserét végezték el mintegy tizennégymillió forintból, amihez több mint tízmilliós támogatást nyert el az önkormányzat. - Nem vitás, hogy kellett ez a beruházás, hiszen volt olyan vaskeretes ajtó, amelyen keresztül telente beszállt a hó - mondta a faluvezető. - Közben jött meg az „étvágyunk”, s úgy döntöttünk, saját erőből a belső felújítást is elvégeztetjük. A fesAz ovisok kedves műsorral is készültek a szép eseményre tés és burkolás mellett egy tor- [ naszobával is sikerül bővíteni az intézményt, s a tetőcserére j is sor kerülhetett. Az pedig külön öröm, hogy több helyi vállalkozó is részt vett a kivitelezésben. A teljes felújítás összege meghaladja negyvenhétmillió forintot, az önkormányzat közel harminchétmilliót költött az épületre. Tőgyi Gábor szerint az óriási önerő nem kisebb elszántságot is jelent, azt, hogy a pedagógusok és az önkormányzat is azt akarja, Egerszalókon j továbbra is működjön óvoda. Az intézménybe jelenleg három településről több mint félszáz gyermek jár. ■ P. A. védekezés A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság is megemlékezett a Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapjáról, amit - az ENSZ 1987-es határozata alapján - minden október második szerdáján tartanak, hogy felhívják a társadalmak figyelmét bolygónk sérülékenységére, az érte viselt felelősségre. A világszervezet dokumentuma azt ajánlja a kormányoknak, hogy ösztönözzék az olyan szakmai programokat, amelyek a természeti katasztrófák becslésével, előrejelzésével, megakadályozásával és enyhítésével foglalkoznak.- Természeti csapások mindig is lesznek, de nem feltétlenül válnak katasztrófává, ha megtesszük a szükséges lépéseket. A katasztrófavédelem 2012-es szervezeti átalakításai a védekezés hatékonyabbá tétele érdekében is zajlottak. Az elmúlt időszakban is több természeti katasztrófával kellett szembenézni, példaként említhetjük az árvizeket, földrengéseket és a sárlavinákat. Nem tudjuk kivédeni a természet csapásait, azonban a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mindent megtesz, hogy a megyében élő polgárok életét és anyagi javait megvédjék - közölte Antal Erika tűzoltó főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő. ■ M. Z.
