Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-05 / 208. szám
4 2012. SZEPTEMBER 5., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Tűzveszély: ismét teljes tilalmat hirdethetnek ki Heves megyében Kunszállásiak elismerésére várva értékek Öt esztendeje alakult meg Heves városában a Bíró Lajos Irodalmi Klub veszély A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hétfőn kezdeményezte a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságánál tűzgyújtási tilalom kihirdetését a megye területére. A legutóbbit, az egész ország területére érvényeset ugyanis augusztus 31-én a vidékfejlesztési miniszter feloldotta. Megyénk területén azonban a körülmények az előző időszakhoz képest nem változtak, továbbra is rendkívül meleg és csapadékmentes az időjárás, így a szűkebb hazánkban található erdőkben és azok közvetlen környezetében fokozott tűzveszély van - tájékoztatott Antal Erika tűzoltó főhadnagy. A megyei katasztrófavédelmi szóvivő hozzátette: a tilalom kihirdetését továbbá az is indokolttá teszi, hogy az elmúlt hét végén Gyöngyösön, a Sár-hegyen egy III. riasztási fokozatú szabadtéri tűzesettel kellett szembenézniük az egységeknek. A gyöngyösi, a hevesi és a jászberényi hivatásos tűzoltók, valamint az abasári önkéntesek hat órán át oltották a 25 hektáron lángoló területet, ahol száraz fű és bozótos égett. A tűz oltását a terepviszonyok és még a nagy erejű szél is nehezítette. ■ M. Z. Nyári tábort is szerveztek az étkező kicsiknek vakáció Egy második gyereknappal zárult a nagyfügedi általános iskolában a szünidőben rendezett nyári gyermek- étkeztetés, melyet idén először júniustól augusztusig tartó táborral is összekötöttek. A zárónapon azok a diákok is részt vehettek, akik nem voltak aktív résztvevői a foglalkozásoknak. Azt a csaknem 90 gyereket pedig, akik nap mint nap a táborban étkeztek, az utolsó ebéden kívül gyümölcssalátával, rétessel és jégkrémmel is megvendégelték. A nyári étkeztetés finanszírozásához a nagyfügedi ön- kormányzat pályázaton nyert támogatást. ■ J. M. Szuromi Rita Ot esztendeje alakult meg Hevesen a Bíró Lajos Irodalmi Klub, és az elmúlt években a középiskolások érettségi tételként már választhatták a nyugatos író munkásságának bemutatását. Mindennek következménye, hogy Bíró Lajost ma már egyre több „kunszállási ember” olvassa és ismeri. S talán még büszke is az egykori Oscar-díjat is elnyert, világszerte népszerű filmek forgató- könyveinek szerzőjére.- Bíró Lajos szülővárosa Heves, műveiben azonban Kunszállás néven szerepel - jelzi Dzvonár Sándor, a hajdani író nevét viselő klub alapítója. - Az 1908-ban Kunszállás néven megjelent novellája valójában rendkívül sokoldalú hevesi kapcsolatáról és kötődéséről szól, amelyből kiderül, hogy ■ A Kunszállás című novellájában a hevesi emberek életét örökíti meg. apjának a dél-hevesi városban volt vegyeskereskedése. Bíró Lajos itt nőtt fel és itt tett fogadalmat arra, hogy lesznek még egyszer büszkék rá a kunszállásiak. Ez a kívánsága végtére is száz év elteltével teljesült, hiszen ma már mindenki tudja, hogy az irodalomban Kunszállás neve egyet jelent Hevesével, amelynek mostani lakói tisztelettel gondolnak az egykori szatócs rongyos, borzas fiára, aki innen indult a világhírnév felé. Ez a kényszeres kötődés és bizonyításvágy mindvégig ott munkált benne, hiszen a száznál is több művet író, Oscar-díj- hoz kötődő alkotóban mindvégig ott motoszkált a kérdés: vajon büszkék-e már rá a kunszállásiak? A Bíró Lajos Irodalmi Klub megalakulásakor az alapítók célul tűzték ki, hogy Bíró élet5 Gazdasági iskola Heuet 2)r. Stxmanyik-kaslély A korabeli Hevest ábrázoló képeslap a XIX-XX. század fordulójának Időszakát idézi. Ebben a városban, ebben a környezetben született és élt Bíró Lajos. művének népszerűsítésén túl kutatni fogják azokat az okokat is, amelyek az alkotó méltatlan elfeledéséhez vezettek. Most új kutatási eredményekkel jelentkeztek, amelyek Korda Sándor és Bíró Lajos kapcsolatának új fejezetét engedik megismerni.- Bíró elfeledésének és méltatlan mellőzésének egyik oka igazából abban keresendő, hogy amikor az amerikai filmiparban Korda Sándor és Bíró Lajos közösen értek el olyan jelentős eredményeket, mint a VIII. Henrik magánélete, amelyet Oscar-díjjal jutalmaztak, vagy a Don Juan magánélete, ami hamarosan kirobbanó világsiker lett, akkor e forgató- könyvek írójának, vagyis Bíró Lajosnak a nevét „elfelejtették” a stáblistán feltüntetni - folytatja a múlt felidézését Dzvonár Sándor. - Széchenyi Ágnes irodalomtörténész még arra is rávilágított, hogy Bíró közreműködője volt az első Oscar-díjas filmek egyikének, az Utolsó parancs címűnek, hiszen ő írta a forgatókönyvét, csak 1927-28- ban ezt a díjat még nem így nevezték. A bagdadi tolvaj című alkotás azonban már a ma ismert Oscar-szobrocskát hozta, s ezzel összességében öt olyan filmben működött közre, amelyet a világ legrangosabb elismerésével tüntettek ki. Ady Endrével bérelt egy szobát Nagyváradon Bíró Lajos arcképe bíró lajos (1880-1948) művészi, társadalmi kapcsolatai igen kiterjedtek voltak. Nagyváradon Adyval bérelt egy szobát, Vészi mellett volt újságíró, Jászi mellett pedig államtitkár. Korda Sándorral együtt vették be a • filmvilág fővárosát, Hollywoodot. Hevesi gyermekévei után középiskoláit Egerben kezdte el, de a fővárosban fejezte be. Karrierje az Amerikai Egyesült Államokban teljesedett ki, de Londonban, angol állampolgárként hunyt el azelőtt, hogy teljesülhetett volna a vágya: hazalátogatni Magyarországra. Lengyel Géza írásából tudjuk, hogy Ady Endre meglátogatta Hevesen a Bíró családot, akik az íróra tekintettel, ezúttal bort is tettek az asztalra. A bor mellett hevesi diny- nyét is kínálhattak, mivel Ady a „híres, hevesi vörös belű diny- nye magvát” hazavitte az édesanyjának, Érdmindszentre. Bíró Lajos így fogalmazza mega távolság okozta hiányt: „elvesztette a kapcsolatot az otthon élő emberekkel, lóg az űrben”. Egyvalamivel a kivándorló embernek már a kezdetek kezdetén tisztában kell lennie: egy idő után nincs visszatérés. A hevesi születésű író-forga- tókönyvíró a munkái kapcsán többször is találkozott Winston Churcill-lel. A második világháború alatt pedig együtt dolgozott Orson Wellesszel Tolsztoj: Háború és béke című regényének megfilmesítésén. Érdekes adalék Bíró életút- jához továbbá az is, hogy bár nem szokták a nyugatos írók közé sorolni, amikor Móricz Zsigmond 1929 decemberében elvállalta a lap megmentését, mégis Bírót kérte fel arra, hogy stílusával, tehetségével segítse megőrizni a lap előfizetőit. A hevesi születésű, a világhír felé törekvő alkotó azonban egy idő után elvesztette kapcsolatát az országgal és szülővárosával. Talán ebben is keresendő az ok, amiért később a szülőváros is elvesztette a kapcsolatot vele.- Ha életében nem is, de halála után úgy érzem, ma már helyén kezeljük Bíró Lajos életét és munkásságát - jegyzi meg Dzvonár Sándor, majd hozzáteszi: - Sajnos, egy momentummal még mi is adósok vagyunk neki. Ez az életmű Hevesnek idáig nem ért meg egy Pro űrbe elismerést... Bíró Lajos kevés helyen írta le Heves nevét, mint szülővárosáét, de Kunszállást annál többször emlegeti. Egy kötetet szentelt a kunszállási embereknek, akikről ma már mindenki tudja, ők a hevesiek. FXállay-kastily 2>obocxky-ka*léli/ Rockoperában is jók a baktai fiatalok előadás A Kékszivárvány Hagyományőrző Egyesület nagy sikere Minőségi szórakozás a Magyar Dal Napján Egerbaktán és Egerbocson is színpadra léptek a napokban a Kékszivárvány Hagyomány- őrző Egyesület fiataljai az István, a király című rockopera részleteivel. A tánccsoport előadása tavaly már nagy sikert aratott a baktai falunapon, a szülőfalujuk 750. születésnapján tartották a premiert. Az idén fennállásának 10. évfordulóját ünneplő szervezet ifjú generációja felújította a munkát, s egy egész nyarat átölelő próbafolyamat után újra színpadra állították a művet. A lelkes - s ami még fontosabb: tehetséges - társaság tagjai nagy igyekezettel készültek a produkcióra. A maguk készítette Gizella és István, azaz Hermann Johanna és Molnár Ádám díszletek, jelmezek igazi odaadásról árulkodtak, az előadás során pedig roppant nagy alázattal mutatták be az ezeréves történetet. Az előadás igazi ereje az összefogásban rejlik. Előszavában dr. Rács Csaba plébános - aki maga is színpadra lépett - úgy fogalmazott: mindannyiunkban ott van a darabban is megjelenő leküzdhetetlen kettősség. Szívünknek, magyarságunknak éppúgy fontos Koppány küldetéstudata, mint István keresztény hite. Ahogy az a rockopera végén is elhangzik: „...azt akarom, hogy ennek a népnek országa legyen. Veled, Uram, de nélküled...” ■ P. A. EGER A szeptemberi tanévkezdet nemcsak az iskolákat, hanem az Egri Kulturális és Művészeti Központot (EKMK) is érinti, hiszen ekkor kezdődnek újra a programok és a különböző rendezvények. E hét vasárnapján a nagyszabású Magyar Dal Napjával kezdenek, amelyet már harmadik alkalommal szerveznek meg. Az országos méretű rendezvény idén szeptemberben az ötödik születésnapjához érkezett, 2010-ben pedig a hevesi megyeszékhelyet érte a megtiszteltetés, hogy elnyerte az első Magyar Dal Fővárosa címet. A rendezvénysorozat elmúlt éveiben olyan együttesek, előadók jártak Egerben, mint az Első Emelet, a Kiscsillag, Kovács Kati, a Kaláka együttes, a Csík zenekar. A színvonal miatt most sem lehet panasz. Az EKMK, illetve a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár szervezésében három helyszínen, tizenegy neves zenekar, énekes, és rajtuk kívül egri tehetségek lépnek fel. Az idei programok egyik sztárvendége a Dobó téren fellépő Bergendy Szalonzenekar lesz, míg a főutcán kizárólag egri és Eger környéki zenekarok csapnak a húrok közé. A szervezők a koncertkínálattal ezúttal is kedveznek valamennyi korosztálynak és zenei ízlésnek. ■ SZ. E.
