Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-27 / 227. szám

2012. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK 5 MEGYEI KÖRKÉP Kevesebb állást ajánlottak a Heves megyei munkáltatók Valamennyi fa titkokat rejt tárlat Közel húsz megyei fafaragó művész míves alkotásai Egerben munka Augusztusban 28,3 ezer új álláshelyet jelentettek be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz, ez az előző hó­naphoz 9,7, tavaly augusztus­hoz képest 15,7 ezres csökke­nést jelent. Az új munkahelyek közel hétharmada támogatott foglalkoztatási forma keretein belül jött létre. Az újonnan be­jelentett, nem támogatott mun­kaerőigények száma júliushoz és tavaly augusztushoz képest is visszaesett. Észak-Magyarországon né­miképp több volt új, piaci mun­kahelyből, mint júliusban, ez pedig a Heves megyei növek­ménynek volt köszönhető, hi­szen szűkebb pátriánkban 439 helyre várták a jelentkezőket, ez pedig 74 plusz ajánlat volt a hetedik hónaphoz képest. Érdekes, hogy Hevesben kevesebb, 395 támogatott állás­hely volt augusztusban, mint nem támogatott. Ez annak is köszönhető, hogy kevesebb közmunkásra volt szükség. Egy hónap alatt 247-tel, egy év alatt 1165-tel csökkent az ál­lam által segített munkahelyek száma. Míg július végén 720 álláslehetőség közül választ­hattak a megyénkbeliek, addig a múlt hónap végére ezek kö­zül csupán 570 maradt. ■ T. B. A negyedik helyen végző csapat is elutazhat Erdélybe a negyedik helyezett is utazhat Sepsiszentgyörgyre a Heves Megyei Europe Direct Infomá- ciós Pont és a Bródy Sándor Könyvtár közös vetélkedőjé­nek győztesei közül. A minap bonyolított egri döntőben leg­jobban szerepelt általános isko­lások októberben utazhatnak majd. „Európai utas - Márai Sándorral Európában” ver­senyt az egri Béta csapat tagjai nyerték, második helyen a Hatvani Könyvmolyok, harma­dikon a szintén hatvani Atom­csibék végeztek. A díjakat átadó Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke bejelentette, a negyedik helyezett egri Fe­kete Bárányok utazását elnöki keretéből állja. ■ G. R. Precizitás, ízlés, no, meg természetesen az anyag szeretetete - egyebek mellett ez jellemzi a megyei faragóművészek egri kiállítását. A Heves Megyei Népművé­szeti Egyesület fafaragóinak kiállítása e hét végéig tekin- hető meg a Bartakovics Béla Közösségi Házban. Barta Katalin A hagyományos népi életfor­mát, annak kulturális környe­zetét örökíti meg a Heves Me­gyei Népművészeti Egyesület kiállítása a Bartakovics Béla Közösségi Házban. A Míves Fák címet viselő tárlaton 18 he­ves megyei alkotó keze munká­ja látható. A közelmúltban megnyílt be­mutatón bútorokat, játékokat, | díszes használati tárgyakat mutatnak be a megye fafaragói, mellyekkel a hétköznapokat, ünnepeket, a hitet és a vidéki életet mesélik el a látogatók­nak. Szabó Zoltán, a Hagyomá­nyok Háza Népi Iparművészeti Osztály vezetője a megnyitón arról beszélt, hogy a hazai fara­góművészek a Kárpát-meden­cében egyedülálló módon meg­őrizték a hagyományos nép­művészet tudásanyagát, mely máig apáról fiúra száll. A tárlaton Fehér Jánosné, az immár harminc éve működő egyesület vezetője kalauzol vé- I gig bennünket. Mielőtt beszél­getni kezdünk, komótos sétát teszünk a ragyogó alkotások között. Meggyőződünk arról, hogy a fafaragás az egyik leg­csodálatosabb és legtermé­szetesebb foglalatosság. Rá­csodálkozunk Kiss István és Farkas József történelmi és vallási ihleté­sű szobraira, faliképeire, a Balatoni Já­nos, Füleki János, Szabó Dá­niel, Gelsei Sándor, Örkény Ist­ván által készített, jellegzetes lakberendezési és használati tárgyakra, amelyek a legkénye­sebb ízlést is kielégítik, Varga Csaba és Herczeg Mátyás csont- és szarufaragványaira, Bíró László egyedi kéregedényeire, valamint Erdélyi László, Czipó A 1982-ben, azaz kereken há­rom évtizede alakult Heves Me­gyei Népművészeti Egyesület a megye területéről számos népi mesterséget űző mesterembert fog össze. Tagjaik között van Életfa-, Csokonai-, Év Mestere-, Király Zsiga-díjas, továbbá, aranykoszorús, hagyományőrző és nívódíjas alkotó is. A mosta­ni tárlaton olyan alkotó közös­Tamás és Tóth Lóránt gyönyö­rűen megmunkált fajátékaira. Stalmajer István, Ignácz József a régi paraszti háztartásokban használt lakberendezési tár­gyai - falitükrök, mángorlók és egyéb használati tárgyak - dí­szítőelemként is bármely mai lakásban megállnák a helyüket. El­küldte alkotá­sait a tárlatra az éppen beteg­séggel küzdő Lanther Gyula és tanítványa, Trajmár Gyula, valamint az Atkáron alkotó Szegedi József is. Boros József egyedi csontfaragásaival mu­tatkozik be az egrieknek. Miközben gyönyörködünk a sajátos hangulatú, meleget sugárzó, bensőséges világban, ség tárta ki a városlakók elé kincseit, amelynek tagjai mun­ka mellett, kedvtelésből farag­nak hosszú évek óta. Ezek a mesterek minden tiszteletet megérdemelnek, hiszen olyan korszakban foglalkoznak szen­vedélyesen a régi mesterséggel, amikor lassan minden hagyo­mánnyal kapcsolatos tevékeny­ség eltűnőben van. Fehér Jánosné arról mesél, hogy az itt bemutatkozó alko­tók közül napjainkban már nagyon sokan dicsekedhetnek rangos szakmai elismerések­kel, díjakkal, s hogy Eger köz­terein és intézményeiben is fel-feltűnnek az általuk készí­tett szobrok, szabadtéri játékok. A kömlői származású, Eger­ben élő és alkotó Kiss István több mint tíz esztendővel ez­előtt a maga kedvtelésére kez­dett el faragni, A mostani tár­laton számos alkotása látható. Mint elárulta, szülőföldjén a fa szekérnek, bölcsőnek, koporsó­nak vagy szerszámnyélnek kel­lett. A jól faragott kasza- és vil­lanyélnek ma is nagyon nagy becsülete van arrafelé. Műal­kotásnak beillő szobrokat azon­ban ő kezdett először megmin­tázni. Az elmúlt években sorra faragta meg nagy királyaink, történelmi alakjaink portréit, bibliai alakokat és jeleneteket. Ezek közül néhány az egri Gár­donyi Géza Gimnázium falait díszíti. Tavaly a Nemzetközi Betlehemi Jászol kiállításra is meghívták az olaszországi Gif- foni városába „Betlehem” című alkotásával. Az érdeklődők az Eger Ünne­pe programsorozat keretében e hét végéig tekinthetik meg az alkotók fába faragott álmait. ■ Az alkotók közül már sokan dicsekedhetnek rangos szakmai elismerésekkel, díjakkal. Méltó válogatás a harmincadik „születésnapra” i 1 PERCES INTERJÚ Kelet és Nyugat a megyei könyvtárban egér A kortárs német nyel­vű irodalom legfontosabb témáit és tendenciáit mutatja be az Ostzeit/Westzeit (Ke­let-korszak, Nyugat-korszak) című irodalmi kiállítás, amiről Fekete Ildikó, a Bró­dy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zenei és idegen­nyelvi gyűjteményének munkatársa adott felvilágo­sítást lapunknak.- Kiket és milyen szempontból mutat be a kiállítás?- Öt nagyobb téma - a Ke­let kihívása, Berlin-szenve- dély, történelemtudat, életér­zés, magány és globalizáció között, társadalmi folyama­tok és problémák - köré vannak rendezve az utóbbi évek jelentős német nyelvű kortárs irodalmi alkotásai. Olyan írókat mutatunk be, mint például Herta Müller, és olyan remek, ugyanak­kor olvasmányos szerzőkre hívjuk fel a figyelmet, mint Judith Hermann, Sven Rege- ner és Katja Lange-Müller.- Miért pont a német irodalom áll a középpontban?- A Goethe Intézet part­nerkönyvtáraként fontosnak tartjuk, hogy közel hozzuk napjaink sokszínű irodalmát az egri olvasókhoz. Beván­dorlók^ egykori keleti terü­leteken, a volt NDK területén felnőtt szerzők, a sok női író, akik a világot a maguk érzelmekkel átszőtt módján vagy tárgyilagosan mutatják be^filozofikus írók - mint például Dániel Kehlman - mind-mind felfedezésre váró írói világ.- Meddig tekinthető meg ez az izgalmas tárlat?- Egészen október 5-éig, naponta a zenei és idegen­nyelvi gyűjtemény nyitvatar­tási ideje alatt. ■ SZ. E. Fekete Ildikó: főként a sok­színűséget szeretnénk bemutatni. Dobozokban szunnyadnak a Kopcsik Lajos-féle cukorcsodák alkotás Mint kiderült, a megyeszékhely ú] műhelyt és alkotási lehetőséget ajánlott fel az Oscar-díjas mestercukrásznak Az egri önkormányzat Kulturá­lis és Idegenforgalmi Bizottság tagjai tavaly nyáron tekint­hették meg Kopcsik Lajos Os­car-díjas mestercukrász ván­dorkiállításra szánt alkotásait a Törvényház utcai műhelyé­ben. Az elmúlt nyáron a válo­gatott műveket végül egyetlen helyen, Nyíregyházán tekint­hették meg az érdeklődők, akik körében nagy sikert arattak a művek. Három hét alatt négy­ezren nézték meg a különleges tárlatot. Nem sokkal később, októberben az Eger Hotel adott otthont a 31 darabból álló gyűj­teménynek. Az ünnepélyes ; megnyitón a város vezetése 1 is köszöntötte a hetvenéves A város az elkövetkező időszakban is számít Kopcsik Lajos munkájára. mestert, aki akkor abban bí­zott, hogy az anyag hamarosan elindulhat az ország különböző városaiba, illetve Eger testvér- településeire. Kopcsik Lajos legutóbbi ta­lálkozásunkkor szomorúan mesélte, hogy a vándorkiállítás anyaga hónapok óta dobozok­ban szunnyad, s hiába érdek­lődik bárkitől, kérdéseire nem kap egyértelmű választ. A mes­ter által megálmodott Kopcsik Marcipánia Múzeum egyéb­ként évente 35 ezer látogatót, bevételt és ismertséget hoz a megyeszékhelynek. Sós István, a város alpolgár­mestere érdeklődésünkre el­mondta: Eger vezetése szívén viseli Kopcsik Lajos műveinek sorsát, épp ezért a Törvényház utcai műhely helyett felaján­lottak neki egy másik, alkotás­ra alkalmas helyszínt az egri mezőgazdasági szakközépisko­lában. Őszintén remélik, hogy alkotókedve nem hagyja cser­ben, s lesz ideje és energiája nagyszabású terveit megvalósí­tani. A napokban arról is meg­állapodnak a mesterrel, hogy a beázás miatt megrongálódott barokk szoba panelljeinek el­készítésére is felkérik. Ez fel­tehetően több hónapos munkát kíván. A vándorkiállítás jövőbeli sorsáról az önkormányzat kul­turális és idegenforgalmi bi­zottságának vezetőjét, Gál Ju- ditot is megkérdeztük. Érdek­lődésünkre annyit mondott: jelenleg formálódik a város jövő esztendőre szóló kulturá­lis koncepciója, amelyben arra törekednek, hogy Eger kultu­rális, művészi attrakciói minél több helyre jussanak el a 2013- as év folyamán. Természetesen mindez pénzbe kerül, amely­nek nagyságáról azonban egye­lőre semmi biztosat nem tudni, hiszen a jövő évi költségvetés számai és a működési feltételek egyelőre nem ismeretesek. Ám egy egészen bizonyos: a mester különleges alkotásainak min­denképp helye lesz az új kon­cepcióban. ■ B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents