Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-04 / 207. szám

2 2012. SZEPTEMBER 4., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Négy út újulhat meg Mátraballán, összesen ötvenmillió forintból Ha elfogy a diák, suli sem kell közoktatás Nemcsak a szülők akaratán, a pénzen is múlik a kisiskolák sorsa útfelújítás Négy belterületi útszakasz - a Kossuth, a Ság- vári, a Rákóczi, a Kilián út- újulhat meg jövőre sikeres önkormány-zati pályázatnak köszönhetően. Forgó János polgármestertől megtudtuk, 52 millió forintot nyertek az úthálózat korszerű­sítésre, s a helyi könyvtár épü­letének felújítására, amihez az 5 százalékos önerőt saját forrásból fedezik. Nemcsak új aszfaltréteget kapnak az utak, hanem 800 méter járda is meg­épül a község központi részén. A könyvtárba új nyílászárókat szerelnek be, megszépül az épület külső homlokzata is. A terveket és az engedélye­ket már elkészíttette a helyha­tóság, így a támogató szerző­dés megkötése után már csak a kivitelezőt kell megtalálni. A könyvtár rendbetételéhez - kedvező időjárás esetén - idén ősszel hozzákezdhetnek, az utak felújításához jövő tavasz- szal láthatnak majd hozzá. A fejlesztésnek köszön­hetően a korábbi évek nagy beruházása - komplex csapa­dékelvezető rendszer kiépítése- után jövőre lezárulhat a falu teljes infrastrukturális korsze­rűsítése, s elkezdődhet néhány jelentős munkahelyteremtő vállalkozás is. ■ B. K. Cserélik a légvezetékeket Szentmiklóson fejlesztés Elkezdődött a villa­mos vezeték kicserélése föld­kábelre a madarak védelmére.- A fejlesztést nem minden­ki fogadta kedvezően, mond­ván, az állatok nagyobb értéket képviselnek, mint a helybeli emberek, akik hónapok óta küzdenek a jelentős teherfor­galom ellen, saját biztonságuk érdekében - jelezte Molnár Lászlóné polgármester. Azért van szükség a vezeték- cserére, mert a meglévő 20 kilowattos hálózaton nincs madárvédelem, márpedig a Tisza közelsége és a természet- védelmi területek okán a vé­dett madarak száma is magas a térségben. ■ SZ. R. Megyénkben napjainkban bizony már csak elvétve működnek összevont alsó tagozatos általános iskolák. Sorsuk a kistelepüléseken már évek óta kérdéses, a la­kosság azonban ragaszkodik hozzájuk. Barta Katalin A pétervásárai kistérség húsz települése közül mára csupán néhány helyen - nevezetesen Bükkszenterzsébeten, Egerbo- cson, Mátraballán, Erdőköves- den, Istenmezején - működ­nek összevont csoportos alsó tagozatos közoktatási intézmé­nyek. Fenntartásuk évről év­re egyre nagyobb anyagi ter­het ró az önkormányzatokra, ennek ellenére mégis szinte kivétel nélkül minden község­ben ragaszkodnak a helybeliek ezekhez a kis intézményekhez. A szakma véleménye ugyan­akkor megoszlik ezek létjogo­sultságáról. Az egyik álláspont szerint sérül az itt tanuló kisdiákok esélyegyenlőséghez való joga, hiszen ezek az iskolák kevés­bé felszereltek, és színvonalta- lanabb az oktatás, mint a na- gyobb oktatási létesítmények­ben. Mások véleménye szerint viszont az osztatlan képzés kiváló pedagógiai módszer, mi­vel nem feltétlenül szükséges hozzá önálló iskola és önálló igazgató, bevezetéséhez ele­gendő két-három elkötelezett tanító, akikben a közösség is megbízik. A másik előnyként említik, hogy a gyerekek ily módon megtanulnak önállóan és csapatban is dolgozni, az osztott osztályok egyúttal fej­lesztik a tanári kreativitást is. Miközben ugyanis a tanár az egyik korcsoporttal foglalko­zik, addig a másik csoportba tartozó gyerekek önálló felada­tot végeznek. Anélkül, hogy minősítenénk a kisiskolák hatékonyságát, tény: annak ellenére, hogy a jelenlegi kormány deklarált szándéka volt ezek újranyitása, megyénkben egy település sem akadt, ahol belevágtak volna egy ilyen „öngyilkos” vállalko­zásba. Hamar belátták minden­hol: ha gyerek alig születik, az iskolák működtetése vállalha­tatlanul nagy teher. Akkor is így van ez, ha jövő január 1-jétől az állam fenntartásába kerül­nek az iskolák. Ahol jelenleg működik még ilyen intézmény, az önkormányzatok számára többmilliós többletterhet jelent ennek biztosítása. Egerbocson például szeptembertől 25 kisdi­ák kezdheti meg tanulmányait. Szecskó Béla polgármester tá­jékoztatása szerint a bocsiak foggal-körömmel ragaszkodnak iskolájukhoz. Annak ellenére, hogy tavaly például 9 millió forint saját erőt kellett áldozni a fenntartására, a képviselők egyhangúlag megszavazták a költségeket. Itt úgy gondolják, hogy a szépen-lassan elnép­telenedő, hatszáz lelkes falu egyetlen reménye, hogy a fia­tal családok nem költöznek el. Számukra lényeges szempont, hogy van-e helyben oktatás. Erdőkövesden hasonlókép­pen vélekednek. A lakosság lé- lekszáma itt sem éri el az ezret, s a kisiskolában idén mindösz- sze 16 helyi kisgyermek tanul, két főállású pedagógus irányí­tásával, azonban hallani sem akarnak arról, hogy a kicsik a két kilométerre található, kor­szerű pétervásárai körzetköz­ponti iskolába járjanak. A 35 felső tagozatost már évek óta iskolabusz szállítja Pétervásá­rára, ahol az alsósokat is öröm­mel fogadnák, azonban a kis lurkókat mindenképp szeret­nék helyben tartani. A kérdés csupán az, hogy meddig lesz pénz erre. ■ Ha nem születik elég gyermek a faluban, előbb-utóbb be kell zárni a kisiskolákat. Ez a kérdés foglalkoztatja a Mátraballán élőket is, ahol - ragaszkodás ide, ragaszkodás oda - tisztában vannak azzal, hogyha nem születik elég gyer­mek a faluban, akkor bizony előbb-utóbb be kell zárni majd- A MAGYAR FALVAK ifjúságá­nak elvándorlását igencsak elő­segítette a fontos intézmények, közöttük az iskola elvitele is a kistelepülésekről - mondta Szo- boszlai Zsolt szociológus. - Hoz­zájárult a falvak elnéptelenedé­séhez is. A rendszerváltozás után az önkormányzatok erőn felül is mindent megtettek azért, hogy megmaradjon a kis­iskolájuk. Több helyen nem csak alsó, hanem felső tagoza­tot is indítottak. Az utóbbi évek­ben a falvakban elöregedett a az általános iskolát. A családias légkörű kis intézménybe most 17 gyermek jár, de azt nem tud­ják, hogy jövő szeptembertől hogyan alakul a sorsuk. Ez sok mindentől függ, de a leginkább attól, hogy mit finan­szíroz az állam jövő esztendő januárjától. A két pedagógus bérét bizonyosan, ám arról egyelőre nem tudnak, hogy a dologi kiadásokat ki állja az el­következőkben. Ha a rezsikölt­ségek továbbra is a helyhatóság büdzséjét terhelik, előbb-utóbb fel kell áldozni iskolájukat. Forgó János polgármester azt mondja, már idén is szorosabb­ra kellett húzni a nadrágszíjat, népesség, szinte elfogytak az iskoláskorú gyerekek. Úgy tű­nik, ezt a helyzetet a politiku­sok többnyire pénzügyi szem­pontok szerint rendezik, olykor háttérbe szorítva a kistelepülé­sek érdekeit. Hoffmann Rózsa már 2010-ben kijelentette: a kis­iskolákat támogatni kell, hiszen számos helyen kényszerből zár­ták be azokat. Ha egy kis falu­ban megszűnik az elemi okta­tás, ott az utolsó kulturális bá­zis is elhagyja a települést, az a vég kezdete. mivel a Mátraderecskére ingá­zó felsősök buszbérletét idén először nem tudja megtéríteni az önkormányzat. Bükkszenterzsébeten opti­misták. Itt, a kisiskolában négy falu - Szentdomonkos, Tarna- lelesz, Fedémes, s a helyi csa­ládok - kisdiákjait fogadják. A négy községben szerencsére annyi kis elsős van, hogy Tar- naleleszen egy újabb első osz­tály is indulhatott az idén szep­temberben. Istenmezején, a siróki Or- szágh Kristóf Általános Iskola gesztorságával működő helyi kisiskolában a most kezdődő új tanévtől, vagyis szeptem­bertől 26 diák kezdi meg, illet­ve folytatja tanulmányait, két összevont csoportban. A tan­év zökkenőmentesen indul, s januártól állami irányítással működik tovább. A helyiek ra­gaszkodnak a kisiskolához, így bíznak annak hosszú távú mű­ködésében. Elfogytak az iskoláskorú gyerekek; a vég kezdete Szarvasi díjak az egrieknek fesztivál Sikert arattak a Gárdonyi Géza Színház táncosai Ismét belecsaptak a lecsóba felnémet Közel harminc csapat főzte üstökben az eledelt k’Folytatás az 1. oldalról A rendezvénysorozaton hét vi­déki színház mutathatta meg magát. Június óta 15 nagy- színházi előadást, 3 koncertet, 13 felolvasó-színházi előadást és több mint 30 vers-, illetve dalestet láthatott a közönség. Az egrieknél a megsérült Ho- molya Patríciától Kőhalmi Vik­tória vette át a szólófeladatokat. A produkciókat értékelő hét­tagú társadalmi zsűri a legígé­retesebb ifjú tehetségnek járó díjat megosztva ítélte az egri f társulat két ifjú táncművészé- | nek. A legjobb koreográfiáért J járó díjat Topolánszky Tamás H tagozatvezető vette át. ■ SZ. Z. Jelenet a tagozat A fából faragott királyfi című előadásából Második alkalommal rendez­ték meg Egerben, a felnémeti városrészben a Lecsófesztivált a hét végén. Szabó Béla plébá­nos áldása után közel 30 csapat látott hozzá a főzéshez. Igazi ér­dekesség volt dr. Molnár Róbert egri ügyvéd és barátai hamisí­tatlan matyó lecsója, amelyből közel 2000 adagot kóstolhattak meg a vendégek. Ebéd után Aradszky Lász­ló szórakoztatta a vendégeket, este lecsóbál várta a publiku­mot. Az elkészült finomságokat jelképes áron vehették meg a | vendégek, az így befolyt összeg | egy részét a Pásztorvölgyi gim- § názium alapítványának utalták 2 át a szervezők. ■ P. A. Senki sem maradt éhen Felnémeten. Képgaléria: HE0L.hu

Next

/
Thumbnails
Contents