Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-25 / 225. szám
6 GAZDASAG 2012. SZEPTEMBER 25., KEDD 122 milliárdos augusztusi hiány az ÁLLAMHÁZTARTÁS önkormányzatok nélküli központi alrendszerének hiánya augusztusban 122 milliárd forint volt, az első nyolc hónapban a deficitje 559,5 milliárd forintot tett ki, ez az éves előirányzat 97,1 százaléka - közölte a Nemzet- gazdasági Minisztérium a végleges adatokat. A számok megegyeznek a szeptember elején közölt előzetes számokkal. Századvég: egyszázalékos zsugorodás idén 1,0 százalékkal csökken, jövőre 0,9 százalékkal nő a GDP, miközben az infláció 2012 átlagában várhatóan 5,7, jövőre 4,3 százalék lesz - áll a Századvég Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzésében. A márciusi prognózisban 2012-re 0,1 százalékos, jövőre 1,5 százalékos GDP-növekedést jelzett az intézet, amely szerint jövőre a hiánycél eléréséhez 350 milliárdos kiigazítás kell. Új adósságrendező hitel a Citinél A Citibank új Adósságrendező Személyi Hitelével az ügyfelek egyetlen hitellé rendezhetik át a több hitel- intézettől felvett személyi, folyószámla- és áruhiteleiket, illetve hitelkártya-tartozásaikat. A Citibank Adósságrendező Személyi Hitel kamata évi fix 19,9 százalék, a havi törlesztőrészlet pedig a korábbiaknál akár 25-30 százalékkal is alacsonyabb lehet. Emissziókereskedelem: szigorodó felügyelet Illés Zoltán államtitkár A vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára az emissziókereskedelemben hatósági ellenőrzést végző felügyelőségek megerősítését szorgalmazta. Illés Zoltán azt mondta: a kvótakereskedelemben és a klímaügyekben sok visszásságot tapasztaltak, felvetődött a bűncselekmény gyanúja is. Jelentősen csökken az üzemanyagok ára csökkenti bruttó 10 forinttal a 95-ös benzin és 6 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mól Nyrt. - értesült az MTI. A 95-ös benzin átlagára 429-430 forint, a gázolajé pedig 432-433 forint lesz. A Mól múlt héten 8 forinttal csökkentette a benzin, 5 forinttal a gázolaj árát. t/3 •ö E9 Élelmiszerek fogyasztóiár-indexe (az előző év azonos időszaka = 100) 110 FORRÁS: KSH ___ ___i_____. _ 20 11. 2011. jan. ápr. 2011. 2012. 2012 dec. máj. aug. Jön az élelmiszer-drágulás árindex Sokba kerülhet a karácsonyi vacsora, a fogyasztás visszaeshet Küszöbön áll az élelmiszerek drágulása, mely évvégéig akár 7 százalékra is tüzelheti a termékkör inflációját. Az élelmiszeripar szerint emelés nélkül már nincs tovább, és a máskor szigorú kereskedelem is kezdi elismerni: el kell fogadni a drágulás tényét. Braunmüller Lajos „Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszerár-robbanásra” - ezzel indokolta Orbán Viktor a múlt héten a parlamentben azt, hogy tárcaközi munkacsoport jön létre, amely válaszlépéseket igyekszik kidolgozni a problémára. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőiből alakuló munkacsoport október elsején áll fel, a tervek szerint a következő 2-3 hónapban teszik le javaslataikat a kormány asztalára. Az árak főként a rossz terméshozamok, az egyre drágább takarmány miatt nőhetnek, ezt az ágazat lényegében összes szereplője biztosra veszi már. „Meggyőződésem, hogy emelkedni fognak az élelmiszerek fogyasztói árai, a kérdés az, hogy ez egy lassú, fokozatosan megvalósuló folyamat lesz-e, vagy pedig a gyártók néhány nagy lépésben, gyorsan viszik keresztül áremelési igényüket” - mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás. Az Elelmiszerfel- dolgozók Országos Szövetségének elnöke hozzátette: az élelmiszeripar szereplőinek nincs számottevő tartalékuk, ezért ha elhúzódik ez a folyamat, akkor több szereplő mehet tönkre, mint amennyit az áremelés miatti fogyasztáscsökkenés eredményezett volna. Az elnök szerint az elhúzódó emelés révén olyan élelmiszeripari szereplők is tönkremehetnek, amelyek egy mostani áremelés fogyasztáscsökkentő hatását még túlélnék. „Ezt a lyukat pedig az importáru fogja kitölteni, hiszen a külföldi cégeknek van annyi tartalékuk, amennyivel finanszírozni tudják az átmeneti időszakot” - fogalmazott. Éder szerint emiatt a „kiskereskedelem részéről az lenne a korrekt lépés, ha elfogadná a senki által nem vitatott költségnövekedést”. „Ha figyelembe vesszük, hogy az élelmiszerek inflációja már most meghaladta a 6 százalékot, akkor látszik, hogy a kereskedelem - kemény alFél százalékkal növeli az inflációt „A következő hónapokban az élelmiszerek inflációja akár 6,5- 7 százalékig is nőhet, és bár jövőre bázishatások miatt visszaesik, így is 5,5 százalékos lesz” - nyilatkozta lapunknak Sup- pan Gergely. A Takarékbank szenior elemzője kifejtette: „ teljesen egyértelmű, hogy egyes ágazatok, így például a húsipar nem halogathatja tovább a megnövekedett költségek áthárítását. Ezt később a kereskedelem is kénytelen továbbadni, hiszen ez utóbbi is komoly veszteségeket könyvelhetett el az elmúlt években” - tette hozzá az elemző. suppan GERGELY kijelentette: bár mindenki tisztában van azzal, hogy az áremelés hatására a fogyasztás csökkenni fog, ma már nincs más választásuk az élelmiszeripar egyes ágazatainak, mint például a sertés- és baromfi-feldolgozóknak. Ennek eredményeképp a korábbi 5 százalékos éves prognózisunkat 5,5 százalékra kellett módosítanunk”. kuk után - már most is elfogadja a beszállítók önköltség-növekedését” - nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Vámos György. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hozzátette: „ennél jobban azonban nem lehet árat emelni. Nagyobb mértékű áremelést már nem bírna el a piac, ezt a fogyasztás júliusi megbicsaklása is alátámasztja” - utalt a főtitkár a friss kiskereskedelmi adatokra. A KSH szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,6, az év első hét hónapjában 1,3 százalékkal csökkent előző év azonos időszakához képest. A júniusi stagnálás után a júliusi forgalom az előző havinál 0,4 százalékkal kisebb volt. Vámos György lapunknak kifejtette: „a magyar búzából jutott exportra is, ezért nem indokolt a pékáruk számottevő áremelése”. A főtitkár szerint a rossz kukoricatermés és a magas takarmányárak lassú áremelésre adhatnak alapot, drasztikus drágulásra azonban nem. Vámos példaként említette a sertéshús árát, mely „10 százalékot drágult, ezzel máris megterhelve a fogyasztókat. Ha hirtelen más hatás nem lép fel, ennek a mértéknek elegendőnek kell lennie év végéig” - fogalmazott a főtitkár. Bizonytalan büdzsét alapozott meg törvényekkel a parlament parlament A kormány célja a közszolgáltatások hatékony működtetése, ez pedig néha leépítésekkel, máskor üres munkahelyek megszüntetésével is járhat - mondta Navracsics Tibor a parlamentben arra az azonnali kérdésre reagálva, igaz-e, hogy tízezres elbocsátási hullám jöhet a közszférában. Napirend előtt az IMF-tárgya- lásokért felelős Varga Mihály beszélt, aki azt mondta: a kormány szeretne megállapodást a valutaalappal. A 2013-as költségvetést megalapozó törvényekről is szavaztak hétfőn a parlamentben, úgy, hogy a büdzsé eredetileg múlt hétre tervezett, majd tegnapra áttett szavazása immár fel se került a napirendre. Emellett a munkahelyvédelmi program, valamint a kisadókról szóló törvény módosító javaslatairól is voksoltak, úgy, hogy a büdzsé végleges változatáról sokat még nem lehet tudni. ■ Módosították a gazdasági stabilitásról szóló törvényt is, alapjaiban változott az eredeti verzió. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatára döntöttek arról, hogy módosítják a gazdasági stabilitásról szóló törvényt, amivel viszont épp az eredeti törvényszöveg | lényegiét változtatták meg alapjaiban. Az állam deviza- adósságát ugyanis így nem az aktuális árfolyamok alapján kell kiszámolni, hanem egy, a költségvetésben megállapított állandó számból. Ezenkívül a kormánynak nem kell változtatnia a büdzsén, ha az veszélyeztetné az államadósság | csökkenését. Este részletes vitákkal folytatódott az ülés, ma pedig elsőként az alkotmánymódosítás kerül napirendre, a téma a bírák és az ügyészek 65 éves nyugdíjkorhatára és a választási regisztráció bevezetése. Ezek után következik a választójogi törvény vitája, majd az egészségügy többletforrásokhoz juttatása érdekében készülő, több adózási területet érintő csomag. Szerdán az új Ptk. és a számvevőszék 2011-es működése lesz a téma. ■ SZ. I. Sorra vonják ki az orvosságokat a támogatás alól MEGSZORÍTÁS Túlságosan alacsony áron már nem éri meg a pirulák forgalmazása a gyógyszercégeknek Csak idén már majdnem másfél száz gyógyszert vontak ki Magyarországon a társadalombiztosítási támogatásból a gyártók, miközben csaknem öt hónapja egyetlen új gyógyszer sem kapott támogatást, pedig több mint két tucat vár jelenleg is erre. Jóllehet a kivont termékekbe ugyanannak a készítménynek az eltérő hatáserősségű és kiszerelésű formáját is beleszámolták, és a 3896 finanszírozott termékből csak 148-ról van szó, a végeredmény az, hogy ennyivel kevesebb orvosságot válthatnak ki receptre ma a betegek. Az Országos EgészségbiztosíEgyre kevesebb a támogatott szer tási Pénztártól kapott tájékoztatás szerint a legtöbb tb-támo- gatott készítmény az idegrendszerre ható, a fertőzés elleni A legnagyobb számban támogatásból kivont gyógyszerek 2012-ben Alkalmazási terület Kivont termékek Összes támogatott termék Tápcsatorna és anyagcsere 20 371 Szív- és érrendszer 15 852 Szisztémás fertőzés 24 334 Daganat és immunhiány 22 285 Idegrendszer 28 869 FORRÁS: OEP orvosságok, valamint a tápcsatorna gyógyszerei közül szűnt meg. De a támogatásból kivont orvosságok között vannak a daganatos, immunhiányos, továbbá szív- és érrendszeri betegek gyógyszerei is. A gyógyszerkivonások megerősítik azokat a korábbi jelzéseket, melyek szerint a hazai nyomott árak miatt a gyártóknak nem éri meg sok termék magyarországi forgalmazása. Suhajda Attila, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója nemrég lapunknak úgy nyilatkozott: „látni kell, hogy ha egy bizonyos elvonási szint fölött a Magyarországhoz lojális vállalatvezetők sem tudják már a hátukat saját cégük vezetése felé tartani”. De hazai gyógyszervállalatok is eljuthatnak odáig, hogy gazdaságossági okokból beszüntetik egyes termékeik itthoni forgalmazását. A Richter vezérigazgatója az Origónak nyilatkozott a következőképpen: „már most is van tíz olyan készítmény, amelyet ki kellett vonni a forgalomból, mert ráfizetéses lett volna az előállítása”. Mint Bogsch Erik fogalmazott: a gyógyszeripart két dolog sújtja: a termékek lemorzsolódása és az, hogy az új készítmények bevezetésénél lassul a befogadás, és csökken az árszint. ■ H. É.