Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-25 / 225. szám
2 2012. SZEPTEMBER 25., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 1 PERCES INTERJÚ Lépéselőnyben az Arany-iskolák kaposváráron rendezték a hátrányos helyzetű tanulók Arany János programjának országos tanévnyitóját. Dr. Sipos Mihályt, az egri Neumann János Középiskola és Kollégium igazgatóját kérdeztük.- Várható-e lényeges változás a 13. évnyitón túljutott programban?- Az országosan 23 iskolával működő, a hátrányos helyzetűek tehetséggondozását segítő munkát széles körű szakmai, politikai konszenzus övezi. Ez egy jól működő, talán a magyar közoktatás legstabilabb programja. Ez számunkra is megnyugtató, hiszen a mi térségünkben nagyon sok tehetséges, ám hátrányos helyzetű fiatal van.- Hány „Arany-iskolás” tanul a Neumannban?- Évfolyamonként 30-35 diák vesz részt a munkában. Ők összesen 156-an vannak. Hosszú évek tapasztalata, hogy közülük majd' mindenki továbbtanul. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert ezek a tanulók alulmotivált környezetből jönnek.- A közoktatásban december 31-éig pedagógiai program készül. Sok változást hoz ez?- A köznevelési törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek az Arany János iskolák számára nem jelentenek lényeges változást, hiszen a program résztvevői sok szempontból előbbre járnak. Ami most fogalmazódik meg a többi tanintézményre, az Arany-koncepcióban benne van. Ez a program innovatív, s innovatív iskolák is csinálják. ■ S. B. S. Nagyon kéne az életmentő tudás hiányos Nem elég egyszer megtanulni az elsősegélynyújtást, gyakorolni is kell Csak minden hatodik magyar mer segíteni, ha balesetet lát - derül ki egy felmérésből. A lesújtó statisztikán lehetne javítani, de valami mindig hiányzik. Pócsik Attila Fontos lenne a mentők kiérkezéséig segítséget nyújtani. Sok esetben az első 3-5 perc meghatározó jelentőségű a túlélés szempontjából. Egy nemrég megjelent tanulmány adatai szerint a magyar- országi balesetek mindössze 2,5 százalékánál történik elsősegélynyújtás a mentő kiérkezéséig. Ha csak azt vesz- szük figyelembe, hogy egy évben hányán szereznek jogosítványt - aminek feltétele az elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása is - matematikailag nem stimmel a statisztika.- A közúti elsősegélynyújtó vizsga 1993 óta kötelező, előtte egy tesztet kellett kitölteni - mondja Gortva József, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója. - Az eltelt 19 esztendőben, ha évente átlagban 3000-en tettek vizsgát, akkor is legalább 55 ezer embernek nem okozhatna gondot, hogy segítsen. Az ide vonatkozó rendelet azonban faramuci, hiszen képzést nem ír elő, csak vizsgát. Ennek ellenére a tanfolyam elsősorban gyakorlatra épül, ám az igazi probléma a megszerzett tudás alkalmazásával van. A gyakorlat hiánya miatt az évek során a megszerzett ismeretek kikopnak. A jelenlegi szabályozás azonban nem írja elő az ismeretek felfrissítését, pedig ezen a területen igazán szükség lenne rá. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta: 2012 első félévében közel hétezer személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, ezek-ö következtében 250 személy életét vesztette. Körülbelül ugyanennyi, azaz hétezer dolgozó szenvedett munkahelyi balesetet, míg otthoni baleset következtében mintegy 1000 ember halt meg. - A mentők a legtöbb esetben 10-15 perc alatt érkeznek a helyszínre, tapasztalataink szerint elenyésző azon esetek száma, amikor ez idő alatt megfelelő elsősegélynyújtás történik. Fontos lenne a mentők kiérkezéséig segítséget nyújtani, hiszen például hirtelen szívmegállás, légúti elzáródás vagy erős vérzés esetén az első 3-5 perc meghatározó jelentőségű a túlélés, a gyógyulás szempontjából. Éppen ezért nem elég egyszer, elméletben megtanulni az elsősegélynyújtást, időnként ismételni és lehetőleg gyakorolni is kell - hangsúlyozta a szóvivő. ■ A szakemberek szerint senkinek sem kell „konyákig tocsogni a vérben”. Dr. Hornyák István, a Semmelweis Egyetem ETK Sürgősségi Ellátás Tanszék adjunktusa a minap az Elsősegély- nyújtás Világnapja alkalmából arról beszélt: az új KRESZ dr. kádár Balázs, az Országos Mentő Szolgálat regionális orvosigazgató-helyettese úgy fogalmazott: már évek óta hangsúlyozzák, hogy az elsősegélynyújtás oktatásának nagyon fontos lenne a Nemzeti Alaptantervben szerepelnie.- Egy felső tagozatos diák már fizikailag, pszichikailag és szellemileg is érett rá, hogy előírja, hogy a balesetben nem érintett autós is „köteles tőle elvárható módon” segítséget nyújtani, s azt is tartalmazza, hogy felelősséggel tartozik a segítségnyújtás elmulasztásáért. - Az autósok több mint 90 százaléka nem áll meg, nem megy oda a sérülthöz, hogy tájékozódjon, tud-e tenni valamit. Általában attól félnek, hogy bajt csinálnak. Azzal kapcsolatban, hogy sokan azt mondják, „félnek a vér látványától”, a szakember hangsúlyozza: senkinek sem kell „könyékig tocsogni a vérben”. A legfontosabb: tájékozódni kell, odamenni, és akár az újraélesztést is el tudja végezni. Ha az ember nem tanult, nem ismer egy adott helyzetet, nyilvánvalóan sokkal határozatlanabb, ezért szükséges az oktatás. Nagyon sokat számít a lélekjelenlét, a mentők kiérkezéséig az elvégzendő fqntos teendőkről is tanácsot kérhetünk telefonon keresztül. a helyszínről hívni a mentőket. A folyamat minden eleme fontos, sokan csak tárcsázzák a mentőket az autóból, ha balesetet látnak, és máris továbbmennek. Gortva József ugyanakkor szerencsére pozitív példákról is be tudott számolni. Mint elmondta, egyre több olyan uniós támogatású pályázat jelenik meg, amely középpontba helyezi az elsősegély-nyújtási ismeretek oktatását. - Mi is több megállapodást kötöttünk már általános és középiskolákkal, hogy lebonyolítjuk e tanfolyamokat, amelyek során diákoknak és pedagógusoknak egyaránt érdemes eh sajátítaniuk e tudást - hangsúlyozta a szakember. - Példaértékűnek tartom a hatvani Robert Bosch azon kezdeményezését, miszerint beosztástól függően kötelező elvégezni egy alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamot, s meghatározott időközönként megújítani az ismereteket. Az egri Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskolában minden év egy ismeretfelújító tanfolyammal kezdődik. Ha az akarat megvan, zsebben a segítség azért, hogy az emberek időről időre frissíthessék tudásukat, és vészhelyzet esetén könnyen alkalmazható és szakszerű tanácsokat kapjanak, az Országos Mentőszolgálat a WEBBe- teg.hu egészségportállal közösen nemrég elkészíttette és már be is mutatta az Elsősegély - Mit kell tennem? elnevezésű mobil alkalmazást, amely Már az általános iskolákban el kellene kezdeni az első ingyenesen letölthető, magyőr nyelvű, átfogó elsősegély-segédlet. Azok, akik nem tudják telefonjukon maguknál tartani az alkalmazást, a http://elsosegely.webbeteg.hu internetes címen is elérhetik annak webes változatát. A legfontosabb ugyanakkor persze az, hogy akarjunk segíteni bajbajutott embertársainkon. Fél évszázada érettségiztek a Bajzában találkozó Az egykori osztálytársak negyede már nem lehetett velük Díszkertet alakítottak ki az ivádi startmunkások Hatvanban nagyon megörültek egymásnak azok az öregdiákok, akik 1958 és 1962 között az E osztály tanulóiként koptatták a Bajza József Gimnázium padjait. Éppen fél évszázada, hogy ugyanitt leérettségiztek.- A megélt időszak maga a történelem. Nem csoda, ha fiúk egy kicsit megőszültek. A lányokon persze, kevésbé fogott az idő, ők csak bölcsebbek és még kedvesebbek lettek. Csak akkor váltak komorabbá a tekintetek, amikor számba vettük örökre eltávozott tanáraikat, s midőn az osztálynapló megsárgult lapjairól a névsor felolvasásakor J elhangzott mindegyik diák ne- § ve. Sajnos, tizenkét társunk- Lehet, nagyobb a pocak és kevesebb a haj, de a szemek csillogása a régi kai már csak az égi osztálytalálkozón lehetünk újra együtt - mondta szomorúan az egyik véndiák, ma már nagypapa, dr. Baráti Ottó. Búcsúzáskor nem fogadkoztak, hogy soha nem felejtik egymást, biztosak ebben mindannyian. A bajzások már csak ilyenek - tette hozzá. A jelenlévők megkoszorúzták az iskola emléktábláját, majd kimentek a temetőkbe, ahol ismét tisztelegtek az eltávozottak emléke előtt. - Jó volt együtt felidézni gondtalan ifjúságuk éveit. Ahogy a dal is mondja: „Olyan jó megpihenni az otthon zöld füvén!” - emlékezett egy nagymama, az egykori diáklány, Fehér Irén. ■ T. O. közmunka Akik gyakran járnak Ivádon, akár a játszótérre, akár kirándulni a Lyukaskő felé, felfigyelhetek arra, hogy a híd utáni részen, a focipályánál hetek óta készül valami. A patak melletti üres területen egy díszkertet alakítottak ki a Start-közmunkaprogramban alkalmazott munkásokkal. A különleges kertépítés nem titkolt célja a kellemes, sétálós környezeten kívül az is, hogy bemutasson sok-sok érdekes ültetési technikát, valamint a környezettudatos gazdálkodást. A pár négyzetméteres területen próbáltak megvalósítani számos olyan mezőgazdasági technológiát, amelyet csak kevés helyen alkalmaztak idáig. A díszkert az újrahasznosítás jegyében készült, azaz sok kidobásra szánt tárgyat is felhasználtak az építése során. Az ültetést, a kerti bútorokat a közmunkaprogram mezőgazdasági és faüzemi dolgozói építették, gondozzák. Az üres - eredetileg parlagon fekvő - terület így megújult, s így ismét egy látványossággal gazdagodott a kis észak-hevesi falu. A kertben megszemlélhető a fejjel lefelé ültetés, a kom- poszthajó, a termőoszlopos termesztés, a „fű-bútor” és még sok minden más ötlet, technika, amit bárki sikerrel alkalmazhat saját portáján is. ■ B. K.
