Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-24 / 224. szám
2 2012. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Az átalakuló társulásnak nem lesz tagja Gyöngyössolpos kistérség Nem szűnnek meg jövőre, csak átalakulnak a jelenleg működő többcélú kistérségi társulások - mondta Németh Dóra, a Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás munkaszervezetének vezetője, hozzátéve: a társulás, mint forma, vélhetően megmarad, de megváltozik a települések közösségének neve, s a társulási megállapodás is módosul. Az már biztos, hogy az újonnan megalakuló térségi társulásnak nem lesz tagja Gyöngyössolymos. Erről a helyi képviselő-testület döntött. Rajta kívül minden eddigi település, Gyöngyös és a hozzá tartozó 23 község úgy nyilatkozott, szeretnék, ha bizonyos szociális, gyermekjóléti és közoktatási feladatokat továbbra is közösen látnának el. Azt azonban, hogy ki milyen szolgáltatást venne igénybe, még nem határozta meg minden település. A döntések függvényében alakítják majd az igényekhez a kistérségi struktúrát a munka- szervezetben és a Kistérségi Humán Szolgáltató Központban. A feladatok ellátásához az állam által biztosított kiegészítő normatíva megszűnik. Ez azt is jelentheti, a központi alaptámogatást a jelenleginél nagyobb ösz- szeggel kell majd kiegészíteniük az önkormányzatoknak. ■ J. M. Az odaadó szeretetet kell megtanulnunk folytatás az 1. oldalról a Mária-búcsúra az egész országból és a határon túlról több ezren érkeztek. A szobortalálkozó idei legjei között szerepeltek a vécsiek, akik a búcsú legnagyobb, 180 centiméteres Mária-képmását hozták el. Az adácsiak, a nagyrédeiek és az abasáriak most is gyalog érkeztek Gyöngyösre, a Barátok templomába. A misén Palánki Ferenc püspök arra kérte a híveket, hogy Máriától tanuljuk meg a mindent odaadó szeretetet. A szentmise után körmenetet tartottak a belvárosban. A búcsú ünnepét a Gyöngyösi úrangyala imádság zárta. ■ J. M. Újra drágult a termőföld tulajdon Hevesben átlag fölötti mértékben mentek följebb az árak A 2010-es hektáronkénti 526 ezer forintról 567 ezerre, azaz 7,7 százalékkal nőtt tavaly az eladott termőföldek átlagos ára. Képünk illusztráció. | Heves megyében tavaly meglódultak a termőföldeladások, de ezzel együtt az értékesített ingatlanok árai is. Tóth Balázs A hazai termőföldpiac tavaly is bővült: a tranzakciószám négy, az eladott földterület mérete egy százalékkal, míg az árszint közel nyolc százalékkal haladta meg a megelőző évit.’Az OTP Értéktérkép szerint megyei szinten 2,2-szeres az árkülönbség a legolcsóbb Nógrád (344 ezer forint hektáronként) és a legdrágább Fejér (749 ezer forint hektáronként) megye között. Ha a kistérségeket nézzük, úgy a különbség 6,3-szoros. A bátonyterenyei térségben 244 ezer az átlagár, míg Balatonfüred környékén 1,55 millió forint hektáronként. A tíz legolcsóbb kistérség között négy nógrádi és három borsodi, míg a tíz legdrágább között négy Pest megyei található. A 2010-es hektáronkénti 526 ezer forintról 567 ezerre, azaz 7,7 százalékkal nőtt tavaly az eladott termőföldek átlagos ára - áll az elemzésben. Egyedül Pest megyében figyelhető meg minimális árcsökkenés, ugyanakkor kilenc megyében több mint tizedével drágultak a földek. A legnagyobb mértékben Veszprém (14 százalék), Bács-Kiskun (13,3 százalék) és Heves (12,2 százalék) megyében. Mindez azt jelenti, hogy szűkebb pátriánkban a 2010-es 346 ezer forint után tavaly egy hektár földért átlagosan 388 ezer forintot kértek. A kistérségi árszintet az ottani adottságok, azaz a művelési ágak is jelentősen befolyásol- jákiiA legdrágábbak a szőlőültetvények, ezek általában 1,3 millió forintért cserélnek gazdát, míg a gyep-rét-legelő besorolású földek átlagárai 270 ezer forint környékén mozogtak. A szántók hektáronként átlagban 592 ezer forintba, az erdők 471 ezerbe, a kertek, gyümölcsösök a tavaly adásvétel útján gazdát cserélt 130 ezer hektár termőföldön kívül 80-100 ezer hektár öröklés útján került új tulajdonoshoz. A legnagyobb földvásárlások Bács-Kiskun- ban, Szabolcsban és Jász-Nagykunban zajlottak, ez a három megye adta az országos adásvételi volumen több mint 28 százalékát. A gazdát cserélt hektáronként 1,06 millió forintba kerültek. Hevesben az egri kistérségben - ahol egyébként is a legdrágább meghaladja a 650 ezer forintot, nyilván a szőlőültetvények miatt - ment föl leginkább a termőföldek ára, egy év alatt több mint 20 százalékkal. Hasonló árváltozás következett be Heves vidékén is, ám ott így sem éri el az átlagár a 450 ezer forintot, csakúgy, mint Füzesabony, Pétervására és Bélapátfalva térségében. Pé- terkén.és a,környező falvakban a drágulás mértéke nem érte el a 10 százalékot, ahogyan a Gyöngyösi kistérségben sem. Ott egyébként Hatvannal egyetemben 450-550 ezer forint között mozognak az árak. Megyénkben a földeknek körülbelül 1,7 százalékát adták el földek 73 százaléka szántó volt, erdő jóval kevesebb, hiszen nagy részük állami tulajdon. A legtöbb üzletet egyébként az öt hektár alatti szántókra és a negyed hektárnál kisebb szőlőkre és gyümölcsösökre kötötték. Az összes eladott terület kétharmada azonban ezeknél nagyobb parcellákban volt. gMW ■ Számít-e arra, hogy tovább drágul a magyar termőföld? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. tavaly. Az egy évvel korábbihoz képest különösen pörgött a piac (több mint 30 százalékkal nőtt a forgalom) Bélapátfalva, Eger és Hatvan környékén, Gyom gyös és Füzesabony vidékén viszont minimális volt a növekedés. Érdemes megjegyezni, hogy a bélapátfalvi kistérségben így is nagyon kevés üzletet kötöttek, de például Pély, Tarnabod és Lőrinci határában sem cserélt gazdát 10-10-nél több földdarab. Voltak azonban települések, ahol az ingatlanok több mint két százaléka forgott a piacon: ilyen volt egyebek között Csány és Vámosgyörk, Kompolt, Kömlő, Poroszló, Szihalom, Pétervására, Hevesaranyos, Egerbocs és Szentdomonkos is. Heves megye szőlő kategóriában bonyolított nagy forgalmat, 300 hektárnyit vá- j sároltak, ezzel a mennyiséggel szűkebb hazánk Bács-Kiskun mögött a második lett. A szántókat keresték leginkább a földvásárlók Uj kilátó épült az ország legnagyobb lignitbanyájában új kilátót épített a visontai bányában a Mátrai Erőmű Zrt. Az ország legnagyobb külfejtéses lignitbányájában azért készült el az építmény, mert már tavaly megszaporodott az üzemlátogatók száma, akiknek a kilátó megépítésével szeretett volna kedveskedni az igazgatóság. A cég vezetése azt szeretné, ha a bányászati technológián keresztül minél többen megismerkednének a villamos áram előállításának folyamatával, s az ezzel kapcsolatos tévhiteket is szeretnék eloszlatni az újfajta tapasztalatszerzéssel. A kilátó betonalapon nyugszik, szerkezete vörösfenyőből készült, ami a száz méter mély bányagödör peremén helyezkedik el. Az építmény tágas, akár száz ember is elfér a kilátó területén, ahol információs és jelzőtáblákat, valamint padokat helyeztek el. Az első szakmai csoport az Institute of Energy Economics Japan kutatóintézet három delegáltja volt, akik több ezer kilométert utaztak azért, hogy a Visontán alkalmazott technológiát elsajátítsák. A Mátrai Erőmű lignitbányájának kilátóját a 3-as számú főközlekedési út mentén, Gyöngyöst elhagyva a második, ka- rácsondi leágazóval szemben lehet megtalálni. ■ J. M. Kis pótlással tartható lenne a költségvetés pénz A közelmúltban ismét ülésezett Bélapátfalva önkormányzatának képviselő-testülete. A városatyák elfogadták az ön- kormányzat és intézményeinek idei első félévi költségvetési beszámolóját. Ferencz Péter polgármester elmondta, pályázatot nyújtottak be az ÖNHIKI második körére is, 13 millió forintot szeretnének nyerni. Annak segítségével, s hitelkeretükkel tartható lenne a költségvetés. Számítanak a lakosok és vállalkozások helyi adóbefizetéseire is. Ezeken kívül szó esett az idősek klubja idei gazdálkodási elszámolásáról, s egy ingatlan értékesítéséről is. ■ T. B. Tovább gyarapodik Szihalom csatornázás EgymilMrdból válik teljessé az infrastruktúra Húsz év alatt sokat fejlődtek ehisz Volt mit ünnepelnie a csomagolóeszköz-gyártó cégnek- Azoknak a településeknek van jövője, ahol az emberek összefognak. Azok a települések ezek, amelyek fejlesztésre törekszenek - mondta dr. Nyit- rai Zsolt országgyűlési képviselő Szihalmon, ahol a község szennyvíz-elvezetési beruházásának projektnyitóját tartották. Egymilliárd forintból 2014 februárjára készül el a település csatornahálózata és tisztítóművé. Tizennégy kilométer hosszú gerincvezetéket fektetnek le, ezzel 918 ingatlan számára válik elérhetővé a 1 szennyvízhálózat. A Rima part- “ jára tervezett tisztítómű 150 f köbméternyi szennyvizet kezel I majd naponta. ■ G. R. Dr. Nyitrai Zsolt (jobbra) a projektnyitón. Elindult a csatornázás Szihalmon. Pénteken 20. születésnapja alkalmából rendezett ünnepséget az egri EHISZ Ipari és Szolgáltató Zrt. A hullámlemez-cso- magolóeszközöket gyártó cég azon kevés vállalkozás egyike, amely szövetkezetből átalakulva is sikeres tudott maradni. Mérföldkő volt a Meder utcai telephelyük megvásárlása, ennek, valamint beruházásaiknak köszönhetően létszámuk a kezdeti háromszorosára, hatékonyságuk a tízszeresére nőtt. Szándékuk, hogy kiszolgálják a megye vállalkozóit, bővít- | sék létszámukat, megőrizzék a 2 dolgozók átlag feletti fizetését, s J tovább fejlődjenek az elkövetke- 2 ző két évtizedben is. ■ T. B. A Hagymási-pincébe meghívták a dolgozókat, partnereket is
