Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-01 / 205. szám

4 HORIZONT 2012. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Heves megyének már nincsen adóssága tervek A soron következő hét év fejlesztési területeit ezekben a napokban-hetekben határozzák meg Szabó Róbert: A fejlesztési prioritásokat nem mi szeretnénk a megyeházán meghatározni Két év elteltével megvonható egyfajta mérleg a megyei önkormányzat munkájával kapcsolatban, különösen úgy, hogy tudvalevő: óriási adóssággal „örökölte” meg a kormánypárti többségű közgyűlés a feladatokat. Hol tart a megye a négyéves ciklus felénél? Egyáltalán: mi a feladata ma a megyei önkormányzatnak azután, hogy a kiterjedt intézmény- hálózat működtetése helyett a területfejlesztés került elő­térbe? Egyebek mellett erről kérdeztük Szabó Róbertét, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét. Bán János- Fontos mérföldkőhöz jutott a napokban az önkormányzat- kezdte a beszélgetést Szabó Róbert -, ugyanis végre min­den megöröklött adósságunkat kifizettük, lezártuk. Az állam- kincstárral folyamatos egyez­tetésben, hosszas tárgyalások után jutottunk el ide. Amíg megvoltak az intézményeink, folyamatosan biztosítanunk kellett működésüket, s csak emlékeztetnék rá, mintegy hétmilliárd forintos adósságot örököltünk az előző, szocialista többségű közgyűléstől.- Meglehetősen sokan kritizálták önöket, amiért egyáltalán bele­vágtak az adósságrendezési fo­lyamatba...- Pár hónap elteltével azt tu­dom mondani: az idő minket igazolt. Az adósságrendezés felvállalásával igen kockáza­tos, merész lépést tettünk, ez igaz. A média egy része egyszerűen úgy tálalta az ese­ményeket, hogy csődbe ment Heves megye. Az előző megyei vezetéstől nyakig eladósított megyét vettünk át, mivel a szocialisták úgy oldották meg a problémákat, hogy amikor elfogyott a pénz, hiteleket vet­tek fel. Hogy ezeket hogyan és mikor fizeti vissza a megye la­kossága, abba talán nem is na­gyon gondoltak bele. Ha mégis belegondoltak, akkor nem lehet véletlen, hogy a választá­sokat követő évre időzítették a törlesztés megkezdését. Az in­tézmények működtetésének felelőssége azonban a válasz­tások után a miénk volt, ezért úgy gondolom, most, utólag visszanézve is jó megoldásnak tekinthető az adósságrendezés. Végtére is ennek köszönhe­tően tudtuk biztonságosan fenntartani a Heves megyei intézményrendszer műkö­dését. Sehol nem kapcsolták ki az áramot vagy a fűtést, hiszen törvényi védelem állt fenn a hitelezőkkel szemben. Az adósságrendezés pontosan arra biztosított számunkra lehetőséget, hogy a megyei intézményhálózatban dolgozók megőrizhessék munkájukat, időben megkapják járandósá­gukat. Ez több ezer embert je­lent, nem beszélve az ellátottak igen széles köréről.- Végül aztán milyen források segítségével sikerült rendezni az adósságot?- Alapvetően az állami konszolidáció eszközei révén. Persze, annál összetettebb volt a folyamat, semmint hogy összeírtuk, mely adósságokat kell kifizetni, az állam pedig fizetett, mint a katonatiszt. Úgy hiszem, most nem kell elmélyednünk az akkoriban elénk tornyosult jogi és pénz­ügyi kihívások részleteiben, de azt tudni kell, sokszor precedensértékű megoldást alkalmaztunk, sikerrel. Köszö­net illeti a hivatal valameny- nyi dolgozóját a megfeszített munkáért, azért, hogy most valóban elmondhatjuk: Heves megyének nincs adóssága. Eb­ben a folyamatban egyébként élen jártunk, mi voltunk az első megye, amely a számla- vezetését az államkincstárra bízta. Ma már minden megye ezt teszi, ez teljesen kézen­fekvő. Az adósságrendezésről szóló törvény módosításában a mi tapasztalataink bőségesen benne vannak.- Az idei esztendő eleje óta új feladatai vannak a megyei önkor­mányzatoknak. A Heves Megyei Hírlap olvasói is értesülnek arról, hogy ön és kollégái sorra látogat­ják a megyei településeket, kon­zultálnak a vállalkozókkal, az ön- kormányzatokkal. Ez egyfajta te­repszemle, hogy tudniillik hová is kerüljenek a területfejlesztési pénzek a későbbiek során?- A korábbi, statikus in­tézményfenntartó pozíció nem igazán hagyott energi­át, lehetőséget fejlesztésre, hosszabb távú elképzelések kidolgozására. A megyei ön- kormányzatok új feladatköre viszont éppen erre koncentrál. A feladat egyértelmű: úgy kell megterveznünk Heves megye jövőjét, hogy versenyképesek maradjunk az elkövetkező év­tizedekben. Az aktuális feladat a 2014-2020 közötti európai uniós költségvetésből származ­tatott hazai fejlesztési forrá­sokhoz a helyi, a Heves megyei prioritások meghatározása. Az elkövetkező egy-másfél évben kell minél körültekin­tőbben meghatározni a megye lehetséges kitörési pontjait.- Az előző tervezési ciklus ta­pasztalatait milyen mértékben tudják felhasználni?- A jelenlegi, hétéves terve­zési ciklus vége felé járunk. Óriási feladattal állunk szem­ben, hiszen nyolcezer-kétszáz milliárd forint az a forrás, amit Magyarország lehívhat, ebből mindössze 2600-2800 milli- árdot sikerült eddig kifizetni, a gazdaságba kihelyezni. Eze­ket a fejlesztési irányokat az előző ciklusban határozták meg, ez alapján készítették az Észak-magyarországi Regioná­lis Operatív Program pályázati kiírásait. Mondhatom, nem éppen előrelátó módon. Egyet­len példa: a megyében a 4-5 számjegyű utakat a regionális operatív program forrásaiból lehetne felújítani. Csakhogy az erre a célra szánt keretetje- lentősen alultervezték: a teljes operatív program tíz százalé­kát sem teszi ki ez az összeg. Ez azt eredményezi, hogy jelen pillanatban a 4-5 számjegyű utak 60-70 százaléka azonna­li felújításra szorul, de a többi is tragikus állapotban van. Nem feltételezem, hogy rossz . szándék vezérelte a döntés­hozókat, de tény, hogy nem kellő alapossággal mérték fel a helyzetet. Szerintem nem csak az a kérdés, hogy minél több fejlesztési forrás jöjjön á megyébe, de az is, hogy ami pénz jön, az valóban a leg­szükségesebb célokat szolgál­ja. Éppen ezért indítottuk el a megyei konzultációt. Egyezte­tünk a gazdasági szereplőkkel, kis- és nagyvállalkozókkal, a civil élet vezetőivel, a polgár- mesterekkel. Felmérjük, hogy a településeken mi az, amire a leginkább szükség mutatko­zik. Ezeket mérlegelve fogjuk a prioritásokat meghatározni.- A felmerülő igényeknek milyen hányadát tudják megnyugtató módon rendezni?- Az biztos, hogy képtelen­ség mindent egyszerre fejlesz­teni. Az előző hétéves terve­zésnek talán a legkomolyabb hibája az volt, hogy mindent megpróbált párhuzamosan fej­leszteni, ám ezzel elaprózták a rendelkezésre álló lehetősége­ket. Heves megyében tisztázni kell, mely területek élveznek elsőbbséget a jövőben.- És melyek ezek a területek?- Ezeket a prioritásokat nem mi szeretnénk a megye­házán meghatározni, éppen ezért konzultálunk folyamato­san, ezért mérjük fel a helyi, speciális szükségleteket. De a konzultáció nélkül is jól látha­tó, hogy legfontosabb a munka­helyteremtő beruházások meg­indítása, a gazdaság fejleszté­se. A befektetések ösztönzése mellett kiemelten támogatan­dónak tartom a helyi kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását, valamint az idegen- forgalom további fejlesztését. Többször elmondtam már, azon kevés megye közé tartozunk, ahol a vendégéjszakák száma növekszik a válság ellenére is. A négycsillagos szálláshelyek férőhely-bővítése által nem is kevéssel: ötven százalékkal. Másik kiemelt terület a közle­kedési infrastruktúra, az utak. Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy a 4-5 számjegyű útjaink olyan tragikus állapotban van­nak, mint amilyet tapaszta­lunk nap mint nap.- Mikorra készül el a megyei te­rületfejlesztési koncepciót?- Most a helyzetfeltárás és az adatgyűjtés folyik, majd a következő lépésben széles kö­rű egyeztetés határozza meg a prioritásokat. Az elkészülő előtanulmányt a gazdaság sze­replőivel, a civilekkel, a kama­rákkal, az önkormányzatokkal véleményeztetjük, s csak azután lépünk tovább. Az elő­tanulmány - terveink szerint- november végén kerül majd a megyei közgyűlés elé. Az egyes nemzedékeknek nagy szükségük van egymásra közös programok A rendszeres találkozások nemcsak a tapasztalatok, de egymás jobb megismerését is lehetővé teszik- Azok voltak a legszebb pilla­natok, amikor az egyes korosz­tályok tagjai megajándékozták egymást. Előzőleg valameny- nyien igazi meglepetéssel ké­szültek: az iskolások saját ké­szítésű agyagvirágokat égettek ki, az értelmileg sérült fiatalok papírvirágokat hajtogattak és ragasztottak, az idősek pedig látványos csoportképet készí­tettek - említette az „Együtt - egymásért” pályázati program zárásakor Kézér Karolina, az egri Nyugdíjasház Gondozási Központ vezetője. A három generáció közös programjaira az Egri Családse­gítő Alapítvány révén nyertek pályázatot az eseménysorozat szervezői. így talált egymásra a Tinódi Sebestyén tagiskola, a Fogyatékos Személyek Nappali Ellátó Központja és Nyugdíjas­ház Gondozási Központ közös­ségének 27 gyermek-, huszon­egy értelmileg sérült fiatal- és 25 időskorú tagja. Velük együtt pedig azok a pedagógusok, szociális szakemberek és ön­kéntes segítők, akik az egyes találkozók lebonyolításában vettek részt. Az első alkalom­mal a város négy hóstyájának a történetét, lakóinak szokásait, viseletét idézték fel. Az idősek korabeli népdalokat énekel­tek, az egyik iskolás a fertály­mesterségről tartott előadást, az értelmileg sérült fiatalok pedig színes tablókat készítet­tek. Egy másik alkalommal a pünkösdi népszokásokat eleve­nítették fel, amikor is közösen énekeltek, kalácsot sütöttek, s arról beszélgettek, mi is volt a mátkálás, a komatálazás vagy a zöldágjárás. Ugyancsak nagyon aktív részvételt igényelt az a rendez­vény, amelyen az idősek a leg­nevezetesebb utcákat, épülete­ket mutattak be a kivetítőn, az iskolások pedig névadójukkal, Tinódi Lantos Sebestyénnel ismertették meg az érdeklődő­ket, akiket a fogyatékkal élő fiatalok az Egri csillagok című musical egyik táncjelenetével bűvöltek el. Az idősek önzetlenül meg­osztották tapasztalataikat az ifjabb korosztállyal, amelynek tagjai minden alkalommal újabb és újabb helytörténeti ismeretekkel gyarapíthatták a tudásukat. A rendszeres talál­kozások nemcsak egymás jobb megismerését tették lehetővé, hanem a másság elfogadásához is hozzásegítették őket..- A három nemzedék között létrejött kapcsolatot termé­szetesen az elkövetkező idő­szakokban is szeretnénk fenn­tartani, ezért már most újabb | programokat, így például közös í ünnepségeket vagy épp park- J szépítést tervezünk - mondta £ Kézér Karolina. ■ SZ. I. Az idősek önzetlenül adják át a tapasztalataikat. Képünk illusztráció.

Next

/
Thumbnails
Contents