Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-19 / 220. szám
4 HIRDETÉS 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(ít) horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhoz szállítás! Nem egyszerű, ám megtanulható a rakózás A rakós rendszerű botok abban különböznek a hagyományos teleszkópos botoktól, hogy a tagok nem egymásból csúsznak ki, hanem a tagokat egymásra húzzuk rá. Ebből következik e botok legfőbb tulajdonsága, azaz, hogy bármely tagnál szétválaszthatok egymástól, míg a teleszkópos botoknál ez elképzelhetetlen. A rakósbotos horgászatot is tanulni kell. A szakemberek a begumizott végű bottal javasolják a horgászatot. Ez azt jelenti, hogy a bot utolsó 1-2-3 üreges részébe nagy nyúlású vékony gumit raknak, aminek kilógó végére a zsinórt rögzítik, míg másik végénél fogva előfeszítik. Utóbbinak az a lényege, hogy bevágáskor a gumi még ne ugorjon ki a botból, így a horgot bele tudjuk ütni a hal szájába, de utána már fárasszon. A jó rakózáshoz elengedhetetlen a horgászláda és a hosszú nyelű merítőszák. Első alkalommal ajánlott egy már gyakorlott rakós segítségét kérni, mert a mozdulatsor könnyűnek látszik, de a tökéletes végrehajtáshoz sok gyakorlás kell. ■ Oldalszerkesztő: DamfAnna Telefon: 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb október 17-én jelenik meg. HORGÁSZ AT-VADÁSZ AT illUMT'iir 'IWIMWIT' Hím lrIT"rrIB> 2012. SZEPTEMBER 19., SZERDA i liill I Mlili1 iliilllllilllH^MMMWffiBIBB Korzikáról jött a muflon vadászat Szeptembertől lehet cserkelni erre a kedvelt erdei vadra Körültekintően kell eljárni, ha vaddal ütközik a gépkocsivezető m A muflon jellegzetes életterei a középhegységek. A vadászok által meglehetősen kedvelt zsákmány elejtése csak cserkeléssel lehetséges. A muflont egykor Korzika és Szardínia szigetéről telepítették be Európába. A legrégebbi honosítási kísérleteket Ausztriában végezték, ahol 1840-ben 19 muflont engedtek szabadon. DamfAnna A muflon honosítása hazánkban is jól sikerült, hiszen Nyit- ra megyében, a gimesi uradalomban 1882-ben gróf Forgách Károly 14 darabot bocsátott szabadon. Gömör megyében pedig erősebb szarvú példányok fordultak elő, mint amilyeneket eredeti hazájukban ismernek. Ma az ország középhegységi területein gyakorlatilag mindenütt előfordul, általában szigetszerű elhelyezkedésben. Megtelepedését az éghajlat, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a talaj és a növényzet határozza meg. Meghatározó a csapadék, azon belül a hóviszonyok alakulása is. A középhegységeink magassága optimális az állatok számára. Kedvelik a kötött, köves talajokat, az idősebb erdőállományt, ahol legeléskor megfelelően kilátnak a növényzetből. Leginkább a lombos és tűlevelű erdőket szeretik, de fontos, hogy a csülök koptatására mindig találjon száraz és köves talajt. Mozgáskörzete azonban csak 3-5 kilométer, s ezzel gyakran terheli környezetét. Mivel hegyvidéken él, vadászatához igen jó állóképességre van szükség. A muflonra leginkább alkalmazott vadászati forma a cserkelés. A vadász egyedül vagy társával, valamint egy kísérővadásszal gyalogosan próbál az elejteni kívánt vad közelébe jutni, miközben számos egyéb vadat is megcsodálhat. A cserkelés apró megállások sorozata, vagyis állandó készenlétben figyeli a vadász a vad vélt helyét. Magaslesről történő vadászata bizonytalan, mivel váltóját ritkán tartja, a vadföldekre és mezőkre pedig meglehetősen rendszertelenül jár ki. Vadászati szezonja szeptember elsejével kezdődött. Erre az időszakfa tehető az üzekedés is. A kosok hevesen küzdenek. Húsz méteres nekifutással rohannak egymásra, és távolról is hallható szarvaik összecsattanása. Ezt a küzdelmet mindaddig folytatják, amíg a vetélytársak közül az egyik elmenekül, vagy elpusztul. A kos egy és fél éves korában üzekedik, de csak két és fél éves korában tenyészképes. A juh másfél éves korában már ivarérett, 5 hónapi terhesség után márciusban, áprilisban, vagy május elején egy bárányt ellik. Ha a kissé idősebb bárány elpusztul, ügy az anya az előző évi bárányát veszi ismét magáA szarv növekedését a hormon szabályozza A kosok fejét díszítő, folyamatosan növekvő tülkös szarv, a csiga, amely a negyedik hónapban kezd nőni, és a görbület után mérve hossza akár a 100 centi hosszúságot, körfogata nagyon ritkán a 24 centit, illetve az 5 kilogramm súlyt. A szarv először kétélű, később a tövén háromélű lesz, az oldallapjával előrefelé néz, és csak a hegye tartja mega kétélű fiatalkori alakot. A szarvak hegyei az első években egymás felé állnak, mintha a nyakba akarnának benőni, az 5-6. évben egymástól elhajolnak, a nyakkal párhuzamosan haladnak, s ekkor vagy felfelé és kifelé vagy pedig befelé, a nyak felé hajolnak. Heves megyében is sikerült hatalmas muflonkos-trófeákra szert tenni. íme két kapitális zsákmány: tarnalelesz (1991) 97,00cm KISNÁNA (1971) 93,75 cm hoz. Ha azonban a kicsi nem sokkal születése után pusztul el, úgy a juh 2 hét után vagy később ismét felkeresi a kost, és akkor azután gyakran augusztusban vagy szeptemberben ismét ellik. A bárány a születése után azonnal talpra áll, és néhány óra múlva anyját már mindenhová követi. Az anya aggodalmasan óvja és minden ellenséggel szemben bátran védelmezi kicsinyét. Mivel két bárányt nem ellenek, ha a juh mégis két báránnyal látható, azok közül az egyik az előző évi. A kicsinyek igen élénk állatok, és mint minden fajrokonuk, vidáman játszanak, kölcsönösen öklelik egymást, pajkosan ugrándoznak. Mint általában minden nyájbeli állatnál, a terhes nőstények az ellés előtt a nyájtól elválnak, vagyis a nyáj tavasszal elszéled. Ősszel azután ismét összeverődnek. Ekkor kezdődik meg a kosok harca a nyájért, amelynél azután a győztes csak egészen fiatal, körülbelül másféléves kost tűr meg. A vezetést azonban állandóan egy juh irányítja. Mialatt a nyáj legel vagy pihen, az őrszolgálatot egy idősebb kos látja el, amely veszély esetén egy „fix”-szó hangzásához hasonló hanggal figyelmezteti társait az azonnali menekülésre. az őszi idény kezdetével gyakrabban fordulnak elő vaddal történő ütközés során bekövetkezett gépjárműkárok. De hogyan kell eljárni ilyenkor? A vaddal történő ütközés az esetek zömében hirtelen következik be. Ősszel megfigyelhető, hogy a párzási időszak kezdetével az állatok olyan területeken is megjelennek, ahol nem jellemző a jelenlétük. A vadakért való felelősség a területileg illetékes vadásztársaság terhére róható. Ám a felelősség megállapítása nem mindig egyértelmű. A bizonyítási kötelezettség a károsultat terheli. Ezért utóbbinak az első pillanattól meg kell tenni a szükséges lépéseket, rögzíteni kell a bizonyítékokat, melyekkel a kárigénye igazolható. Ütközés után fontos, hogy értesíteni kell a rendőrséget, hogy a történteket lehetőleg elfogulatlan személy is rögzítse. A rendőrség jogosult a baleset helyszínéről, a gépjármű sérüléseiről, az elhullott vadról is fényképeket készíteni. A hatóságok nyilatkoznak továbbá arról, hogy az útszakasz melyik vadásztársaság területére esik. Ha a hatóság a jegyzőkönyvet felvette, és az esetről fotókat is készített, úgy a későbbiekben az iratokat célszerű a rendőrségtől kikérni. A bizonyíthatóság szempontjából fontos, van-e szemtanú, ezért az ő nevüket, adataikat is rögzíteni szükséges. Ha a vad a balesetben elhullott, azt jelezni kell a vadász- társaságnak. Ez azért lényeges, mivel a vadak értéket képviselnek, így ha valaki jogosulatlanul elviszi az elhullott állatot, az komoly következményekkel számolhat. ■ M nr r p r J f Az úttesten kóborló állat veszélyes A folyami kagyló nagyszerű harcsacsali étrend A ragadozó életciklusát jelentősen befolyásolja ősszel a víz hőmérséklete Amikor csak fácánok jártak Nagytálya földjén Egy, a halászok közt elterjedt szólás szerint a harcsa akácvirágzáskor ébred és szilvaéréskor fekszik. Vagyis halaink közül a harcsa az első, amelynek fogása az ősz beálltával gyérül. A valóság viszont az, hogy a harcsa életciklusai a víz hőmérsékletéhez igazodnak. A halak étvágyát és kapókedvét semmi sem befolyásolja annyira, mint a víz hőmérséklete. Különösen nagy figyelmet érdemel ez ősszel, amikor a levegő hőmérsékletét már hűvösnek érezhetjük, de a víz még meleg. Ilyenkor érdemes gilisztával, lóbogárral vagy nadály- lyal csalizni. A mocsári giliszta kimondottan lomha, a harcsa csak közvetlen közelről fedezi fel, az ízek hatósugara a vízben kisebb a mozgásénál. Sokkal több kapás éri azokat a horgokat, amelyek kettétépett zöldgiliszta-csokrát egyetlen mozgékony dúrbák fűszerezi. Tovább növeli a kapások számát, amikor terítékre kerül a folyami kagyló. E puhatestű mászótalpa ugyanis nagyszerű harcsacsali. Ilyenkor rendkívül fontos, hogy ne a kagylóházat megtörve, hanem az összetartó izmot elvágva nyissuk fel. A másik nagyon fontos részlet, hogy ezt a kitűnő falatot is mozgékony - nadályos, lóbogaras vagy erdei gilisztás - körítéssel jó tálalni. ■ 3 Ö c Amennyiben nem harap a harcsa, oda kell figyelnünk az étrendjére kevesen tudják, hogy Eger eleste után Nagytálya elnéptelenedett és csak 1771-ben népesítik újra német telepesekkel. Addig azonban csak az egri püspökség fácánkertje volt a falu helyén. A nagytályai fácános alapításának időpontjáról csak annyit tudni, hogy 1728 előtt történhetett, Erdődy Gábor püspöksége idején. A bekerített fácánost egy XVIII. század derekán készült térkép is jól mutatja. E helyen 1744-ben már fából készült erdészlak és egy sövényfalú kis kocsma is állt. 1764-ben a Maklárról készült uradalmi összeírásban Nagy- tályán nyolc családot tüntettek fel, minden családfő uradalmi alkalmazott volt. Az összeírásban szerepel Kégl lános vadász, aki a fácánost felügyelte. Az itteni fácános bőséges lakomát biztosított a püspöki konyhának: 1790-ben Kerecsend, Pusztaszikszó és Nagytálya fácánosaiból 431 tenyésztett fácánt szolgáltattak be a vadászok az egri püspökség részére. Nagytályáról 1797-ben 186, 1798-ban 250, 1799-ben 150 fácánt szállítottak a klérusnak. Eszterházy Károly püspökségének idején nagy szerepet játszott a fácános az egri főegyházmegye ellátásában, bár az ekkor már megtelepedő Mocsáriak időnként megdézsmálták az egyházi tulajdont. ■
