Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-15 / 217. szám
2 MEGYEI KORKÉP 2012. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT Másfél száz Heves megyebeli iskolát érint a fenntartóváltás Kevesebb termés, kiváló minőség 2012 Az aszály a szőlőket sem kímélte: borvidékeinken hamar véget érhet a szüret közoktatás. A jövő év első napjától az óvodák kivételével állami fenntartásba kerülnek az oktatási intézmények. Az állami irányítás, fenntartás alapvetően szakmai irányítást jelent, melybe beleértendő a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők bérének, járulékainak központi biztosítása, bérfinanszírozása, valamint a taneszközellátás és a külső szakmai ellenőrzés támogatása is. Erről a Heves Megyei Kormányhivatal és a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény szakmai fórumán Marekné dr. Pintér Aranka, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízott elnöke beszélt tegnap az egri megyeházán pedagógusok, iskolaigazgatók, ön- kormányzati vezetők előtt. Kiemelte: nagy átalakítás előtt áll a közoktatás, és minden ilyen nagy változás előtt fontos, hogy a résztvevők megértsék, mi módosul 2013-tól. Hevesben 150 iskola, 40 ezer diák és 3500 pedagógus életét érinti az átalakítás. Dr. Pintér Aranka országjáró kőrútjának célja éppen az, hogy a jelenlegi fenntartó önkormányzatok minél teljesebb képet kapjanak a várható változásokról. ■ G. R. A szociális terület legjobbját keresik Gyöngyösön szeptember végéig lehet javaslatot tenni arra, ki kapja meg a Gyöngyös Város Szociális Ügyéért elnevezésű kitüntetést. Az elismerés azt illeti, aki a szociális ellátás területén kiemelkedő munkát végzett a városban. A kitüntetés adományozására tett írásos javaslatot indokolással ellátva kell eljuttatni Faragó László polgármesterhez szeptember 30-áig. Felterjesztést tehet bármely gyöngyösi választópolgár, a városban működő civil vagy gazdálkodó szervezet és alapítvány. Az emlékéremmel, oklevéllel és pénzjutalommal járó díjat novemberben adják át a jutalmazottnak. ■ J. M. Az egri szőlősgazdák bizakodva várhatták a szüretet, hiszen az év eleji nagy fagyok elkerülték a borvidéket. Ám a rendkívüli aszály jelentősen csökkentette a termésmennyiséget, igaz, a minőségre ezúttal sem lehet panasz. Munkatársainktól Az évjárat biztatóan indult, hiszen az Egri Borvidéket elkerülte az ország déli részének egyes termőhelyein 25 éve nem tapasztalt, 50-60 százalékban pusztító talaj menti fagy. Ráadásul sok helyen az ezt követő, légáramlatokkal érkező „szállított fagy” végképp megpecsételte a szőlőtáblák sorsát. Egerben szerencsére csak kevés alacsonyabban fekvő területen tapasztaltunk maximum 10-15 százalékos rügykárt, így bizakodva várták a gazdák az idei évjáratot.- A 2012-es év sokban hasonlít a 2011-eshez, mivel jelentős növényvédelmi probléma nem volt, legalábbis gombabetegség terén, főleg tehát az állati kártevőkkel, az atkákkal és a molyokkal, majd a vadakkal kellett megküzdeni. így 5-6 permetezési forduló elégséges volt a 2010-es 10-12-vel szemben. A jelentősebb különbség abban mutatkozik, hogy míg tavaly kitartott a 2010-ben hullott rekord mennyiségű csapadék, addig 2012 tavaszára elfogyott, és már a mélyebb talajrétegek vízkészletét élte fel a szőlő - bocsátotta előre Tarsoly József egri hegybíró. Ráadásul - tette hozzá - az év során hullott rendkívül kevés csapadék eloszlása sem volt éppen ideális. Ennek megfelelően augusztus elejére erőteljes légköri aszály, megnövekedett hőségnapszám volt a jellemző. A 10 évesnél fiatalabb ültetvények esetében már erőteljes fonnyadás is megfigyelhető volt, de a mélyebben gyökerező idősebb tőkéken is kezdtek mutatkozni a tápanyag-, illetve nedvességhiány tünetei, amely előre jelezte a szokatlanul korai szüretkezdést. Miután idén is rekordokat döntött a napsütéses órák szávasVvrv Az egri Simon-pincészetnél is javában tart már a szüreti munka. A szakemberek szerint a minőség - szerencsére - idén is kiválónak ígérkezik. ma, illetve az aktív hőösszeg soha nem látott magasságokba emelkedett, az átlagosnál jóval előbb megkezdődött a betakarítás, s most is szinte egyszerre érett minden fajta. A nagy meleg és a csapadék- hiáüy miatt sok helyen töpped- tek, itt-ott napperzseltek lettek a fürtök, melyek kocsányai viszonylag korán elkezdtek fásodni. - Mindebből következik, hogy a bortípus, illetve a savtartalom határozta meg a tényleges szüreti időpontokat. Ennek eldöntése azonban nem egyszerű feladat - emlékeztetett a hegybíró -, hiszen óriási különbségek mutatkoznak az egyes hegyközségek dűlői, az ott termelt szőlőfajták között a terhelés, a művelésmód, a talajkitettség következtében. A korai fehér fajták többségét mintegy két héttel korábban kellett szüretelni ahhoz; hogy a savtartalom, az íz- és zamatanyag egyaránt megőrizhető legyen. Tarsoly József véleménye szerint ezzel együtt szerencsére szép, egészséges termést szüretelnek a termelők, azonban a mennyiségek rendkívül változóak.- Jelenleg - bár még csak szeptember első felét írjuk - már a legnagyobb mennyiséget adó középérésű fehér (Rizlingszilváni, Leányka, Királyleányka, Chardonnay) és kék (Kéko- porté, Blauburger, Pinot noir, Zweigelt) szőlőfajtákat is szüretelik, ami rendkívül szokatlan Egerben. Ha az előrejelzések alapján a jelenlegi csapadékszegény, napsütéses időjárás marad, akkor - a borászati üzemek feldolgozási, erjesztési kapacitásától függően - elképzelhető, hogy viszonylag korán, a szokásos október közepe-vége helyett már szeptember végén befejeződik a munka a szőlőkben. Jó hír ugyanakkor a termelőknek, hogy tovább javultak a szüreti felvásárlási átlagárak, hiszen az illatos fajták kilója 120-130, az egyéb fehér- és kékszőlőké 100-110 forint között mozog. A termés ellenértékét az alföldi felvásárlók 6-10 napos, a helybeli nagyüzemek pedig 2-3 részbeni fizetési ütemezéssel egyenlítik ki. A szürettel kapcsolatos minden lényeges információ megtalálható a www.egrihegykozseg.hu weboldalunkon - fűzte hozzá. Maximumok a termékleírásban AZ EGRI BORVIDÉKEN átlagos évjáratban hektáronként 80-90 mázsa körüli az átlagtermés, ám idén az aszályos év következményeként várhatóan mintegy 20-30 százalékkal kevesebb lesz a leszüretelt szőlőmennyiség. Az Egri-Védett Eredetű Classicus borok alapanyagául szolgáló szőlőtermés mennyiségének felső határa az idén életbe lépett Egri Termékleírások előírásai szerint hektáronként 100 hektoliter lehet, ami a 75 százalékos lékinyerést figyelembe véve, mintegy 136 mázsát tesz ki. Ez az Egri Superior borkategóriánál 60 hektolitert (81 mázsát), az ez évtől először készíthető Grand Superiornál pedig 35 hektolitert (60 mázsát) jelent. Jó évjáratra számítanak a Mátraalján a mátrai borvidéken hektáronként átlagosan 7,2 tonna terméssel számolnak a szőlősgazdák, akik most a gyümölcs felvásárlási árával is elégedettek lehetnek. A fehér szőlőért ugyanis kilogrammonként 100- 130 forintot, a kék szőlőért pedig 100-110 forintot fizetnek. Idén kiugróan magas árat, 150-160forintot adtak az Irsai Olivérért - mondta Hordós Attila, a Mátrai Hegyközségi Tanács titkára, hozzátéve: a csapadékhiány miatt kevesebb lesz a borvidéken a szőlő, mint tavaly. A szárazság azonban egyáltalán nem rontott a gyümölcs minőségén, így a borosgazdák jó évjáratra számíthatnak. Az időjárás miatt a szüret is gyorsabban véget ér. Rossz úton is megtartják a nádasdi ralisprintet A megyeszékhelyen átadták az Egri Kereskedelmi, Mező- gazdasági, Vendéglátó-ipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Bormúzeumát, amely a Mátyás király útról költözött a Pozsonyi úti épületkomplexumba. Az intézmény még 1998-ban önerőből hozta létre a múzeumot, amit az iskola fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében nyitottak meg. Az eseményen - melyen mások mellett helyi és környékbeli borászok, tanárok vettek részt - Habis László mondott beszédet. Eger polgármestere nagyra értékelte azon szakmai, tudományos, kulturális munkát, amit a bormúzeum kapcsán az intézményvezetés nyújtott. A helyiségben több mint 1500 hazai és külföldi palackot őriznek, amely szinte felbecsülhetetlen eszmei értéket jelent. A gyűjtemény legértékesebb darabja az a butélia, melynek tartalmát 1894-ben töltötték le, de említésre méltó az 1963- as 5 puttonyos tokaji aszú, ami dr. Rózsa László debreceni orvosprofesszor ajándéka. Az átadást követően az iskola éttermében Jakkel Mihály erdész, fafaragó alkotásaiból 1 nyílt kiállítás. A művészt kö- J szöntötte és a tárlatot megnyi- J tóttá prof. dr. Vasas Joachim, az 1 intézmény igazgatója. ■ P. A. Dr. Vasas Joachim (balról) Habis Lászlónak mutatja be a bormúzeumot Balaton A hét végén rendezik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ralisprint-bajnokság következő futamát Borsodnádasd és Balaton között. A balatoniak közül többen aggódnak egyrészt amiatt, hogy tovább romlik a már amúgy is járhatatlanul kátyús, aszfaltdarabokkal teli út állapota, másrészt, mert több helyen is leszakadt az alámosott út széle. Egyik olvasónk ezért balesettől tart.- Valóban vannak olyan részek, még a pár éve felújított borsodi szakaszon is, amelyek leszakadtak. Ezeken a helyszíneken lassítókat építünk be, hogy ne teljes gázzal menjenek az autók. Nem aggódom az út minősége miatt, szerintem baleset legfeljebb a vonalvezetésből és-technikai hibákból adódhat - mondta lapunknak Üveges Gábor versenyigazgató. Hozzátette: ez új pálya lesz a versenyzőknek, de a szervezők már többször is bejárták, s engedélyt is kaptak a rendezvényre. Pár éve egyébként rendeztek itt egy éjszakai versenyt is Borsodnádasdtól a megyehatárig. Ezen nem történt baleset annak ellenére, hogy az út széle egy helyen már akkor is le volt zárva. Szombaton Borsod- nádasdon szórakoztató programok lesznek, a futamot vasárnap 8-16 óra között rendezik, 87 páros nevezett. ■ T. B.
