Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
2012-09-14 / 216. szám
2012. SZEPTEMBER 14., PENTEK HORIZONT 5 fgg Tónik cölöpöket kutatnak iskolai és diákjai régészet Egyes-egyedül a szultán nem fizetett hídpénzt az átkelőn EGER Az ősz beköszöntővel új év kezdődött az Egri Kulturális és Művészeti Központ életében is. Szeptember végén indulnak el ismét a klubok, műhelyek, szakkörök, s e hónap második hét végéjén rendezik meg a Kulturális Örökség Napjait, amely rendezvény hosszú múltra tekint vissza.Az esemény helyszíne idén a Barta- kovics Béla Közösségi Ház és a Templom Galéria lesz. Nagyszabású ifjúsági rendezvényekre októberben lehet számítani. A Kemény Ferenc Sportcsarnokban harmadik alkalommal fogják megrendezni az egri középiskoláknak az „Év Iskolája” elnevezésű vetélkedőt, amelyen több százan- tanárok és diákok egyaránt- vesznek majd részt. Október első szombatján kerül sor az Agránium Várjátékra az egri várban. Az akadályverseny során 6. osztályos diákok keltik életre Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét. Továbbá még e hónapban kerül megrendezésre immár tizennegyedik alkalommal a Nonverbális Fesztivál iskoláskorú sérült, halmozottan sérült és egészséges gyermekeknek, ahová mintegy négyszáz diákot várnak. ■ SZ. E. Ezer forintért három nap a Balatonnál pétervására Sikerrel pályázott a Tamási Áron Általános Iskola az Őszi kirándulás elnevezésű programra, amit a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány írt ki alap- és középfokú közoktatási intézmények számára. Amint azt Végh István igazgatótól megtudtuk: az Erzsébet-program honlapján megjelent felhívásra két felső tagozatos osztály jelentkezett, így negyven diák, négy kísérőtanárral vehet részt a háromnapos balatoni kiránduláson szeptember második felében úgy, hogy a gyerekeknek mindössze ezer forintot kell fizetniük. Az utazást egy helyi vállalkozó segítségével oldják majd meg. ■ B. K. Kis fehér kockák jelzik a Tiszán az egykori szolnoki, török kori híd cölöpmaradványait. Dr. Kertész Róbert régész önkéntesek segítségével, a folyó rendkívül alacsony vízszintjét kihasználva folytatja a város legelső hídjának felkutatását. Szilvási Zsuzsa- Ami a mezőgazdaság számára szinte katasztrófa, az számunkra kész Kánaánt jelent - mondja Kertész Róbert.- Az aszály miatt ugyanis újra kibukkantak Szolnok egykori fahídjának maradványai a Tisza medréből, így folytathatjuk korábban megkezdett kutatásainkat. Még 2003-ban, a rekordnak számító, rendkívül alacsony vízszint idején fedezte fel Lakatos László az egykori fahíd maradványait, ennek nyomán kezdték meg a kutatást a régészek. A leletek kormeghatározása után vált biztossá, hogy valóban a legkorábbi, 1562- ben épült Tisza-híd cölöpjei kerültek elő. A három évvel ■ A mostani méréseket összevetik a 2003-as és 2006-os feltárás eredményeivel. későbbi, 2006-os régészeti kutatás célja a Tisza medrében azonosított hídmaradvá- nyok víz alatti kiterjedésének és méreteinek felmérése, a fotó- és videodokumentáció- jának elkészítése, illetve az egyes hídmaradványok abszolút kormeghatározása volt. Akkor búvárok segítségével dolgoztak.- A vízállás most lehetővé teszi, hogy a hídpillérek cölöpjeit újra megvizsgáljuk, sőt, a korábban üledékkel borított cölöpöket is meg tudtuk tisztítani. A Geodézia Rt. azzal segít bennünket, hogy egy elektronikus tahimétert, azaz mérőállomást bocsátott rendelkezésünkre. A tahimetriá módszere gyors mérést takar, azaz gyorsan és hatékonyan produkálhatok a bemérni kívánt részletpontok koordinátái. Ráadásul a mederfenék Az alacsony vízből kikandikáló cölöppilléreket vizsgálja dr. Kertész Róbert Jégzajlás vitte el az utolsó tahidat a Tiszán az első szolnoki Tisza-híd Gü- zeldzse Rüsztem budai pasa kezdeményezésére, 450 évvel ezelőtt, 1562-ben, debreceni ácsok magyar robotmunkájával, Mahmud bég várparancsnok felügyelete alatt épült. Kocsányos tölgyből készült, 5,5- 6 méter szélességű és mintegy 110 méter hosszú volt. Kezdetben a vár délnyugati sarokbástyájával szemben ívelt át a folyón az első Tisza-hídként magyar földön, majd egy későbbi újjáépítés során változott meg az elhelyezkedése. A török kivonulásakor, 1685- ben felégette, később osztrák hadmérnökök építették újjá. Az utolsó fahíd egészen 1906- ig állt a Tiszán, akkor egy jégzajlás végleg elvitte. vizuális átvizsgálása, melyre kis vízben lehetőség nyílik, jóval olcsóbb megoldás, mint a rendkívül költséges búvárrégészet. A mostani mérések eredményeit pedig összevetjük majd a 2003-as geodéziai és a 2006-os búvárrégészeti feltárással - magyarázza a régész. - Mivel már gyakorlatilag a teljes cölöpkoncentrációt sikerült feltérképezni, sőt, a mostani kutatások során nemcsak a tartópillérekből származó cölöpöket találtuk meg, de hosszanti hídelemek is felszínre kerültek, szinte teljesen pontosan rekonstruálni tudjuk a török kori- hidat. Tudjuk, hogyan nézett ki és hogy pontosan hol ívelt át a folyón. Az egyik oldalon mintegy hetven méternyire keletre a mostani híd mellett, a másik parton pedig közvetlenül a mai Ti- sza-Zagyva torkolatnál, amely akkoriban még várárok volt. Egyre kézzelfoghatóbbá válik tehát, akár a laikusok számára is, az az építmény, amelynek munkálatait a források szerint éppen 450 esztendeje, 1562 júliusában fejezték be debreceni ácsok, s amely hosszú időre meghatározta Szolnok szerepét. Ez volt ugyanis az első híd, amely magyar földön átívelt a Tisza fölött, s a török hódoltság korában a megszállók gondoskodtak róla, hogy igen jól jövedelmezzen. Kötelezővé tették ugyanis, hogy minden szarvasmarhát itt kell áthajtani, a hídpénz pedig komoly bevételt jelentett, hiszen a helyi lakosoktól kezdve a mesz- sze földről érkezőkig mindenkinek meg kellett fizetnie. Csupán egyetlen emberről tudunk, aki egész biztosan nem fizetett az átkelésért. Ő pedig nem kisebb személyiség, mint III. Mehmed szultán, aki 1596-ban, a mezőkeresztesi csata idején járt a szolnoki hídon. Ez a híd Szolnok számára azt jelentette, hogy rendkívül fontos közlekedési és kereskedelmi csomóponttá vált, hiszen egyfajta utánpótlási bázisként működött, biztosítva a hadikészlet pótlását. Manapság azt mondanánk, lehetővé tette, hogy Szolnok kiemelt fontosságúvá, logisztikai bázissá váljon. 1 PERCES INTERJÚ A városé lehet a kaszinó épülete nyolc éve vetődött fel először a gondolat, hogy a gyöngyösi önkormányzat térítésmentesen jusson hozzá ahhoz az állami tulajdonban lévő épülethez, amelyben Mátra Honvéd Kaszinó (MHK) működik. A tulajdonosváltásra hamarosan sor kerülhet. Erről kérdezttük Mihalik Józsefet, az MHK vezetőjét.- Milyen előnyei lesznek, ha a kaszinó a városé lesz?- Amíg állami tulajdonban volt az épület, addig a működési lehetőségeink korlátozottak voltak. Hiába szerettünk volna pályázaton fejlesztési támogatáshoz jutni, a tulajdonosi hozzájárulást a fizikai távolság miatt és egyéb okokból nem tudtuk beszerezni. Az önkormányzat nemcsak közelebb lesz hozzánk, de talán jobban is szót értünk majd egymással, így nagyobb esélyünk lesz például a felújításra vagy az akadálymentesítésre.- Mikor kerül sor a tulajdonos- váltásra?- A feleknek a hónap végéig megállapodást kell kötniük az átadási feltételekről, utána várhatóan néhány héten belül megtörténik a tulajdonátadás is.- Megmarad az eddigi profil?- Az ingatlan térítésmentes átvételével az ön- kormányzat vállalja, hogy 15 évig nem adja el az épületet, s hogy az intézmény megőrzi a funkcióját, vagyis továbbra is a város kulturális, közösségi életét szolgálja. Hasonló tevékenységet folytat a Mátra Művelődési Központ, mellyel jó kapcsolatot ápolunk, de a jövőben újra kell gondolnunk az együttműködést, főként a programszervezésben. ■ J. M. Mihalik József, a . kaszinó vezetője Lovasok hívták a vendégeket szüret Nótáztak, ettek-ittak a feldebrőiek a mulatságon Heves vármegyei népdalok új mű Édesanyám rózsafája címmel jelent meg egy kötet Kétszer kerülte meg a feldeb- rői templomot az a lovas menet, amely a Szüreti Mulatságot nyitotta meg Feldebrőn. Elöl a lovasok vágtattak, mögöttük a fogatok, hintók, majd a szekerek következtek. Volt, aki népi ruhában, volt, aki civilben ült a járműveken. A templom tövében közben az Egri Csillagok Népdalkor gondoskodott a hangulatról. Ugyancsak ők adtak műsort az alsó iskola udvarán, ahol a közösen nótázó közönséget krumpligulyással, pogácsával, szőlővel látták vendégül. 1 A Debrői Hárs Hegyközséggel 2 közösen szervezett családias J hangulatú mulatság része volt s a szőlőszentelés is. ■ G. R. A templomhoz érkezett a lovas menet. Mindenkit hívtak a mulatságba. Édesanyám rózsafája címmel jelent meg F. Molnár Gabriella, az Egri Csillagok Népdalkor vezetőjének könyve, amely az egykori Heves vármegye népdalait, népszokásait mutatja be. A kötet a szerző harmincéves hagyományőrző és -gyűjtő munkájának összefoglalása. A CD- és DVD-mellékletet is tartalmazó kiadvány közel kétszázötven oldalon tárja az olvasó elé öt település, Eger, Felnémet, Felsőtárkány, Szurdok- püspöki és Pásztó gazdag népi kultúráját. A palóc népszokásokat is feldolgozó mű számos kottát tartalmaz, amelyeket a szerző gyűjtése alapján dr. Tari Lujza jegyzett le. F. Molnár Gabriella népviseletben- A mű mindenkinek, a népzenészeknek és a nagyközönségnek is hasznos. A cél az volt, hogy ne csak a száraz kottafejeket lássa az olvasó, hanem érezze át a népi kultúra szépségét, gazdagságát - jellemezte kötetét az énekes, hagyományápoló. A könyv ajánlójában dr. Lisz- tóczky László irodalomtörténész úgy fogalmaz: F. Molnár Gabriella munkássága azt a bartóki igazságot illusztrálja, hogy a nemzeti-népi hagyományok legősibb és legmélyebb rétegeibe való alámerülés nem provincializmushoz vezet, ellenkezőleg: szükségszerű feltétele és lépcsőfoka az egyetemességnek. ■ N. Á.
