Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-13 / 215. szám

3 2012. SZEPTEMBER 13., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Néprajzos, munkatáborban vargabetűk Új igazgató került a Hatvány Lajos Múzeum élére A hatvani múzeum fonott gyékényből és más növényekből álló eszközgyűjteménye is országos hírű - mondja dr. Ozsváth Gábor. Vízhiány várható néhány utcában egér A Heves Megyei Vízmű Zrt. folytatja az ütemterv szerinti felújításokat és a hibaelhárításokat. Ma 8-15 óra között vízhiány várható a Csokonai utca 27-71. és a 2-44. között, az Epreskert, a Gyóni Géza úton, a Lakta­nya utca 2-20. között és az Ankli József úton. ■ B. K. Otthonuk lett a falu, ahol esküt tehettek nagyfüged Idén tíz Erdély­ből érkezett tett állampol­gársági esküt. A községben otthonra is leltek, gyorsan alkalmazkodtak a falu min­dennapjaihoz. ■ J. M. Már otthon is lehet szelektíven gyűjteni gyöngyös Kísérleti jelleggel vágott bele a házi szelektív hulladékgyűjtésbe a város­ban tevékenykedő hulladék- kezelő társaság. A rendszert a családi házas övezetben vezették be, ahol portánként egy sárga és egy kék nej­lonzacskót kaptak a lakók. Ezekbe a papírt, a műanyag- és a fémhulladékot kell gyűj­teni. Az üvegeket továbbra is a város különböző pontjain lévő hulladékgyűjtő szigete­ken gyűjtik össze. ■ J. M. Újra a Fő téren házasodhatnak gyöngyös Visszakér jilt a Fő tér 8. szám alá a Családi Inté­zet, amely a városrehabilitá­ciós munkák miatt költözött korábban á zeneiskolába. Az egy évig tartó felújítást követően újra a házasságkötő teremben rendezik meg az esküvőket. ■ J. M. Esküvő ismét a Fő téren A hatvani képviselő-testü­let új igazgatót választott a Hatvány Lajos Múzeum élére. Dr. Ozsváth Gábor öt diplomával, élettapasztalattal és kellő elszántsággal vágott neki a feladatnak. Tari Ottó- Ön olyan erdélyi származású értelmiségi, aki Ceausescu mun­katáborát is megjárta, majd az ottani rezsim bukása után Ma­gyarországon teljesíthette ki hiva­tástudatát...- ... Aminek az alapjait azon­ban már Erdélyben megsze­reztem. Méghozzá olyan em­berektől, akik magukat még csak nem is muzeológusnak, hanem legfeljebb teremőrnek tartották, később pedig a szak­ma legkiválóbbjainak járó elis­meréssel intézmények névadói lehettek. Ilyen volt Haszmann Pál, a csernátoni múzeum ala­pítója, Nagy Incze László, a kézdivásárhelyi széktörténeti gyűjtemény alapítója, Kászoni Gáspár, az erdővidéki múzeum alapítója, és még sorolhatnám.- Miként illeszkedik ebbe a sorba a munkatábor?- Mondjuk úgy, nem értet­tem egyet a román történelem­tanítás egyes téziseivel, s ezt ki is fejeztem. Tizenkilenc hó­napot töltöttem vasútépítésen; nem sírom vissza azt az idősza­kot, utólag mégis azt mondom, jó iskolának bizonyult - talán hihetetlen, de még néprajzi szempontból is - a köztörvé­nyes bűnözőkkel való össze­zártság. Megismertem sajátos világukat, élettapasztalatukat, az általuk értelmezett és gya­korolt zsiványbecsületet. Való­ságos bemerítkezés volt.- S a forradalom után áttelepült, belevetve magát a klasszikus ér­telemben vett néprajzba...- Már nem voltam nagyon fiatal, sőt a főiskolások között a 28 évemmel kifejezetten idős embernek számítottam. Folya­matosan tanultam, miközben dolgoztam is Hajdúböször­ményben, Szegeden - itt el is vettem feleségül egy szegedi boszorkányt a szó legkiválóbb értelmében -, és más helyeken. Mindent a néprajznak rendel­tem alá, így a közgazdasági végzettségemet is. Korábban Erdélyben „néprajz” még ro­mán nyelven sem létezett, s Szegeden is csak a rendszervál­tozás után szervezték, szervez­tük újra a tanszéket, méghozzá a felfedezők rácsodálkozásával. Az alap a hagyományos népi kultúra volt, az ehhez vezető út pedig vargabetűkkel nehe­zített. Első szakdolgozatomat a méhkeréki románok népi gyó­gyászatáról írtam.- Na, igen, egy erdélyi számára a románság nehezen megkerülhe­tő, a jelek szerint még Magyar- országon is...- Persze, de nem is akartuk megkerülni. Amikor áttelepül­tünk, megnyílt számunkra, külhoni magyarok számára a tér, s tudatosan vállaltuk egy­fajta híd szerepét. Szeged után kisebb-nagyobb intézmények­ben dolgoztam, miközben taní­tottam is, amit a mai napig foly­tatok. Emellett rádióztam, tele­vízióztam, vállalkozást vittem. Az élet közben Aszódra sodort, most pedig Hatvanba hozott.- Utóbbi település hogyan került „képbe?”- Amikor megismertem a Hatvány Lajos Múzeum törté­netét, láttam, hogy a városban legalább fél évvel elébe mentek a várható változásoknak, s így lépéselőnybe kerültek. Az itte­ni gyűjtemény nagyon értékes, s az idősebbek még emlékez­hetnek is erre; ahhoz, hogy a fiatalokban is tudatosuljon, hogy mekkora kincs birtoká­ban vannak, állandó kiállítás­ra volna szükség. Utóbbihoz nagyon sok tennivaló vár még ránk. A lehetőségek paradicso­mi állapotokat sejtetnek, ehhez azonban elég sok mindenre vol­na szükség.- Gondolom, mindenekelőtt mér­hetetlen mennyiségű pénzre...- Kevesebbre, mint azt sokan gondolnák. A szegénység és a mocsár között óriási a különb­ség. Amikor a polgármester úrral beszélgettünk, azt mond­tam neki, első lépésként ötven munkaórányi megbízható fizi­kai munkaerőre, egy tíz köb­méteres konténerre és egy 200 négyzetméteres raktárra volna szükségem.- Szabó Zsolt mit válaszolt erre?- Visszakérdezett: hol és mi­kor? Ez számomra egyértelmű ígéret volt. DR. OZSVÁTH GÁBOR DÁNIEL 1960-BAN született Csíkszere­dán végzettsége: etnográfus (PhD-fokozattal rendelkezik), román-biológia szakos tanár, marketing szakközgazdász, mű­emlékvédelmi szaktanácsadó, újságíró nős, felesége építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök ■B0SSS3MI Szabályok és kiskapuk A környezetemben élő em­berek többsége ment már át életében az úttesten sza­bálytalanul ott, ahol nem volt zebra. A csoport létszá­mának nagysága ellenére egyetlen egy sincs köztük, aki fizetett volna már ezért helyszíni bírságot rendőr­nek. Sok biciklist látok a vá­rosban, a faluban is, ahol la­kom, akinek járművén nincs prizma. Lámpa sincs mind­egyik kétkerekűn, mégsem szívják a fogukat az embe­rek a rájuk kirótt bírság miatt tömegével. Pedig jogos lenne a büntetés. A szabály az szabály. Mindenkiknek be kell tartania. ezt mondják a rendőrök Füzesabonyban is. Nem vita­tom, igazuk van teljes mér­tékben, amikor megbüntetik az utakon szabálytalankodó­kat. A közmunkások a város­ban viszont úgy érzik, őket duplán, triplán is büntetik: utaznak rájuk. Azt mesél­ték a Rákóczi úton lapátolás közben: nem ritka, hogy egy nap többször is kapnak helyszíni bírság befizetésére való csekket prizma vagy lámpa hiánya miatt, de bün­tették őket azért is, mert nem a zebrán mentek át az út egyik oldaláról a másikra. A csekket a munkanélküli­ségük miatt közmunkaprog­ramba bevont romák nem tudják befizetni, a pénzt járandóságukból vonják le. Abból így fizetésnapra szin­te semmi nem marad. mi lehet vajon a célja a közmunkások által túlsá­gosan szigorúnak érzett eljárásnak? Úgy gondolom, biztosan nem az, ami a nagy hírveréssel meghirdetett közmunkaprogramnak. An­nak ugyanis a célja állítólag visszavezetni a tartósan munka nélkül levőket a munka világába. így nehéz lesz. A füzesabonyi közmun­kások egy része megtalálta a kiskaput. Inkább várnak a segélyre. Abból ugyanis nem lehet levonni a bírságot. Újabb óvodában „terjeszkedik” a Bosch gesztenyéskert Az intézménybe járó gyermekek kiemelt ellátásban részesülnek Földtani világtalálkozónak adott otthont a főiskola Hatvanban új - a működését 21 kiscsoportossal megkezdő - Bosch-csoport indult a Gesz­tenyéskert Óvodában. A cég munkatársainak gyermekeit fogadó terem közel nyolcmillió forintos beruházással valósult meg. A városvezetés és a Bosch együttműködése így újabb fe­jezetéhez érkezett; mint arról beszámoltunk, tavaly a gyár csaknem 10 milliós hozzájáru­lásával végezték el a megújítás első szakaszát a szintén újhat­vani Mesevilág tagóvodában.- A sikeres munkavégzés­hez elengedhetetlen a családi boldogság, ezért úgy gondoljuk, mindent meg kell tennünk, hogy dolgozóinknak rendelke­zésére álljon a gyerekek egész­séges fejlődéséhez szükséges miden feltétel - hangsúlyoz­ta Volker Schilling, a Robert Bosch Elektronika Kft. gazda­sági ügyvezető igazgatója. Az óvoda, a munkájukat vég­ző szülők igényeihez híven reg­gel 6 órától este 6-ig tart nyitva. Az intézményben a Bosch jóvol­tából a gyermekek kiemelt ellá­tásban részesülnek.- Nagy megelégedéssel tölt el, hogy Hatvan egyik igen fon­tos intézménye a Bosch közre- s működésével hatékonyabban E képes ellátni a város jövője 1 szempontjából meghatározó J feladatát - hangoztatta Szabó I Zsolt polgármester. ■ T. 0. A gyerekek német és magyar produkcióval kedveskedtek a megnyitón eger Tíz ország szakemberei tanácskoztak és kirándultak a HUNGEO-2012 keretében a közelmúltban a városban. Az 1996 óta kétévente, változó helyszínen rendezett esemény tudományos programja plená­ris előadásai sorát dr. Kocsis Károly és dr. Klinghammer Ist­ván geográfus akadémikusok nyitották meg - közölte dr. Paj- tókné dr. Tari Ilona, a földrajz tanszék főiskolai docense, aki A klímaváltozás oktatásának lehetőségei a földrajztanítás­ban című előadásával képvisel­te a főiskolát. A résztvevők a magyaror­szági előadókon kívül egy-egy Norvégiában, Szaúd-Arábiában és Erdélyben élő szakember munkáját is megismerhették. Az ülésszakot választható lí­ceumi, illetve belvárosi kirán­dulás követte, melyek vezetésé­ben - mint a helyszíni szerve­zésben is - a tanszék hallgatói működtek közre. A második nap szekció­ülésein további hat szóbeli előadásban és hat poszterben vállalt szerepet a földrajz tan­szék. A konferenciát egynapos magyarországi tanulmányi ki­rándulás előzte meg, majd két­napos felvidéki kirándulás kö­vette. A sokrétű rendezvény si­keréért elsősorban Zimermann Katalin „örökös” HUNGEO-fő- szervező tett sokat. ■ S. B. S.

Next

/
Thumbnails
Contents