Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

2012-08-30 / 203. szám

4 MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI 2012. AUGUSZTUS 30., CSÜTÖRTÖK Oldalszerkesztő: Barta Katalin Telefon: 06-30/556-4250 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Pétervásári kistérségi oldalunk legkö­zelebb szeptember 27-én jelenik meg. MÁTRADERECSKE Az elmúlt hét végén rendezték meg a telepü­lés legnagyobb idegenforgalmi vonzerővel bíró rendezvényét, a háromnapos Palóc Párna Fesztivált. Az előző évek gya­korlatához hasonlóan, itt adták át a település díszpolgára cí­met is. Idén a község korábbi vezetője, Zám Ferenc érde­melte ki a rangos elismerést, amelyet Forgó Gábor jelenlegi polgármester adott át a kitün­tetettnek. Az önkormányzat képviselői egyébként egyhangúlag őt je­lölték a címre. Zám Ferenc öt cikluson keresztül irányította eredményesen a falu életét. Vezetése alatt valósultak meg az infrastrukturális beruházá­sok: az ivóvíz-, a gáz-, a csator­na-, a telefonhálózat kiépítése, számos út-, és járdaszakasz felújítása, a hazánkban párat­lan széndioxid-fürdőre épült gyönyörű gyógykomplexum hasznosításának előkészítése, annak megépítése, a régi álta­lános iskola épületének korsze­rűsítése, a piactér parkosítása, és még számos, a község életét kedvezően befolyásoló fejlesz­tés. Közvetlensége, kompro­misszumkészsége, embersége miatt nagy tisztelet és megbe­csülés övezte a személyét. 2010-ben úgy döntött, nem jelölteti magát az újabb ciklus­ra. Pályáját összegezve, akkor köszönetét mondott a lakos­ságnak, s megköszönte a jó szándékú, tehetséges emberek segítségét. A napokban úgy fogalmazott: nagy megtisztelte­tés számára a díszpolgári cím elnyerése, de leginkább annak örül, hogy agilis, a település iránt elkötelezett vezető vette át tőle a stafétabotot. ■ Zám Ferenc díszpolgár lett Több településen módosították a költségvetést a napokban Recsken és Sí­rokban is ülésezett az önkor­mányzat képviselő-testülete. A leghangsúlyosabb napirend mindkét településen a költség- vetés alakulásnak áttekintése és szükség szerinti módosítása volt. Sírokban megállapították, hogy az önkormányzat az első hat hónap folyamán kiegyen­súlyozottan gazdálkodott, a tervezett feladatok időarányo­san teljesültek. Mindezt jól mutatja az a tény is, hogy be­ruházási hitel felvételére nem volt szükség. Recsken ugyanakkor ke­vésbé megnyugtató a helyzet. Mint arról korábban már több­ször is cikkeztünk, a helyha­tóság csőd közeli állapotban van a gazdálkodást tekintve, éppen ezért a legutóbbi testü­leti ülésen döntöttek az újabb ÖNHIKI-s (önhibáján kívül hátrányos helyzetű település) támogatásra vonatkozó pályá­zat benyújtásáról. Utóbbi helyen egyébként a település vezető testületé tár­gyalt még a Csengővár Óvoda házirendjének módosításáról, a Jámbor Vilmos Általános Iskola 2012/13-as tanévének indításáról, annak pedagógiai programjáról, valamint az első osztályt kezdő tanulók tan­könyvellátásáról. Ezzel kapcso­latban arról született döntés, hogy a vonatkozó jogszabály szerint támogatásra jogosult tanulókon kívül a többi kis­diák is térítés nélkül juthasson hozzá a szükséges tanköny­vekhez. ■ Ha minden az elképzelések szerint alakul, az impozáns Keglevich-kastélyt és az épület előtti park kezelői jogát is visszakaphatja majd a város. Pétervásárán egy éve lobbi­zik az önkormányzat veze­tése a szebb napokat is látott Keglevich-kastélyért. Bíznak abban, hogy hamarosan célt érnek. Barta Katalin A város egyik legszebb épüle­te az 17ó0-ban elkészült, két­szintes barokk stílusú Kegle- vich-kastély. Az egykor szebb napokat látott épület jelenlegi, elhanyagolt állapotában is im­pozáns látvány. A lokálpatri­óta péterkeiek szíve azonban összeszorul, ha arra gondol­nak, hogy a jobb sorsra érde­mes építmény állaga évről év­re romlik, s lassan az egész az enyészeté lesz. Ottjártunkkor a tágas belső udvart a szomszé­dos szakközépiskolából eltávo­lított régi nyílászárók és törme­lék borította, s a pompás rózsá­kért is kókadtan hervadozott. Késő nyári alkalmi sétánk­ra elkísért Eged István polgár- mester is, aki arról beszélt, hogy az önkormányzat vezeté­se mindent megtesz annak ér­dekében, hogy legalább a keze­lői jogokat visszakapja a város, ám ez egyáltalán nem egysze­rű feladat. A kastélyszárnyban egyébként évtizedekig a mező- gazdasági szakközépiskola kol­légiuma működött, és ennek ma is jól látható jelei vannak. A kopottas szobákban itt-ott még fellelhetők a diákok szek­rényei, ágyai, az évszázados fo­lyosó pedig üresen tátong. Miu­tán a szakiskola tanulói egy ideje a közeli, jóval korszerűbb és takarékosabb kollégiumban kaptak helyet, az tanintézmény vezetése úgy döntött, vissza­adja az államnak a műemlék- épületet. Mivel a jelenleg az állami vagyonkezelő tulajdo­nában lévő kastély hasznosítá­sára nem született semmilyen terv, se elképzelés, épp ezért a A kastélyt 1760-ban Keglevich I. Gábor építtette Christoforo Quadri itáliai mesterrel. Az ol­dalszárnyakkal a XIX. század elején bővítették az épületet. A lépcsőház kapuja az Iparművé­szeti Múzeum gyűjteményében található. A pince ajtaja, vala­mint a lépcsőkorlát Fazola Hen­rik lakatosmester munkája. Az emeleti díszterem freskóit Beller Jakab készítette 1762-ben. A freskókon a kastély építésének jelenetei, a négy évszak és go­városi önkormányzat egy év­vel ezelőtt kezdeményezte a tulajdonosi jogok megszerzé­sét. A szándéknyilatkozat el­juttatását követően azonban hamarosan kiderült, hogy ez az út járhatatlan, mivel a kas­tély és a szakiskola a földhiva­tali nyilvántartás szerint egy helyrajzi számon szerepel, így a tulajdon nem osztható meg. Ezt követően megoszlási tervet készítettek, amihez csatolták az iskola azon nyilatkozatát is, amely szerint ők is támogat­ják a kastély önkormányzati hasznosítási szándékát. A na­pokban a város képviselői is megvitatják, megszavazzák az rög mitológiai alakok látható­ak. A falakon a gyanakvást, a kétségbeesést, a bujaságot és az előkelőséget jelenítette meg a művész. a kastélyt a második világ­háborút követően csak sokára, 1964-ben kezdték el felújítani. Korábban a Mezőgazdasági Kö­zépfokú Szakoktatási Intézet működött az épület ódon falain belül, jelenleg pedig az állami vagyonkezelő gyakorolja a tu­lajdonosi jogokat. ezzel kapcsolatos indítványt, s innentől kezdve csak idő kérdé­se, hogy az illetékes miniszté­riumok mikor bólintanak rá a kezelői jogok visszaadására. Ez hónapokba is beletelhet. A város lakóit természetesen az is érdekli, hogy miként sze­retné hasznosítani az épületet a jelenlegi képviselő-testület. Ezzel kapcsolatban megtud­tuk: az első és legfontosabb feladat: az épület állagának felmérése, annak megóvása, az ehhez szükséges munká­latok elvégzése. Ezt követően mérnék fel az épület adottsá­gait. Annyi már bizonyos, hogy egy parkrészlet is megmarad, s külön bejáratot nyitnának az kastély utcafronti részén. Mindenképp szeretnének egy múzeumi jellegű részt kiala­kítani, ahol a város történetét idéző relikviák kapnának he­lyet, a többi helyiségben pedig gyermektáboroztatást, néhány hivatali helyiség kialakítását is elképzelhetőnek tartanának. Ezek azonban egyelőre rész­letkérdések, hiszen mindezt megelőzné egyebek mellett egy teljes körű fűtéskorszerűsítés, ami finoman szólva is tetemes összegbe kerülne. Ez pályázati forrás igénybevétele nélkül el­képzelhetetlen. Egy kis kalandozás a kastély történetében A kastélyukért küzdenek lobbi Megmentenék az enyészettől a városka legszebb épületét Mátraderecske díszpolgára lett a település korábbi vezetője Végéhez közeledik a siroki vár felújítása rekonstrukció A tervek szerint szeptemberben avatják a megszépült létesítményt A téli hónapokra valót termelték meg a romák A Heves Megyei Hírlap több alkalommal is cikkezett ar­ról az elmúlt évek folyamán, hogy a siroki vár felújításával kapcsolatos munkálatok időn­ként meg-megtorpantak. Szá­mos akadály leküzdése után idén tavasszal végre-valahára felgyorsultak az események, s a kivitelezést végzők a nyáron is jó ütemben haladtak a vár rekonstrukciójával. A tartós kánikulai napok ugyan hátrál­tatták némileg a munkát, en­nek ellenére az elkészült léte- 1 te sítmények rendkívül impozán- | sak. Fotóriporter kollégánknak | alkalma volt a napokban légi 2 felvételeket is készíteni az épít- 2 ményről. Bár a munkák még tartanak, a látvány a magasból nézve is impozáns. Mint azt Lakatos Istvántól, a település polgármesterétől megtudtuk, a munkálatok oroszlánrészévei immáron vé­geztek a szakemberek, azon­ban a kiállítóhelyiségek kiala­kítása és berendezése további időt vett igénybe. A jelenlegi kilátások szerint az ünnepé­lyes átadás szeptember végére várható. A „Végvárak világa - Sírok barlangvár, turisztikai központ” elnevezésű pályázati programot az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyar­országi Operatív Programja keretében 365 millió forinttal támogatta. A kivitelezés csú­szását főként a különféle jog­szabályi változások okozták. ■ szaka Idén tavasszal a telepü­lési önkormányzattal együtt­működve a helyi kisebbségi önkormányzat úgy döntött: megtermeli magának a télire való élelmiszer egy részét. A program a végéhez közeledik, s úgy tűnik, sikerrel zárul. Ben- csik Urbán, a cigány kisebbsé­gi önkormányzat helyi vezető­je arról tájékoztatta lapunkat, hogy tavasszal 6000 négyzet- méternyi földet biztosított az önkormányzat az igénylő 24 család számára. Az Autonómia Alapítványtól az induláshoz 360 ezer forint pályzati pénzt is nyertek, amiből rotációs kapát, permetezőt és vetőburgonyát vásároltak. A föld kiparcellázását köve­tően lelkesen veteményeztek a családok, így a kora nyári ter­mésnek is sokan örülhettek. Ám az idő előrehaladtával és az aszályos napok beköszöntő­vel megtorpant a lendület, és sokan kijelentették: nem ilyen eredményre számítottak, így megfontolják, jövőre is részt ve­gyenek-e a programban. A családok nagyobb része azonban a napokban betakarí­totta a szép burgonyatermést, ami sokat jelent majd a téli hó­napokban. A kisebbségi vezető most arról igyekszik meggyőz­ni a közösséget, hogy munka nélkül aligha számíthatnak jö­vőre egyéb segítségre. ■

Next

/
Thumbnails
Contents