Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-18 / 194. szám
2012. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 5 A múltból ne vesszen el semmi lőrinci krónika A személyes érzelmeknél sokszor fontosabbak az érthető tények Nagy László és kisfia. A helytörténész szerint mindenkinek kötelessége, hogy megismerje és megértse az események összefüggéseit. A napokban megjelent a Lőrinci Krónika második, bővített kiadása. A mérhetetlen mennyiségű adathalmazt Nagy László rendszerezte és formálta gazdagon illusztrált, érdekfeszítő olvasmány- nyá. Tari Ottó Az ötvenesztendős lőrinci helytörténész ezúttal is alapos munkát végzett. Nagy László immár csaknem négy évtizede kutatja lakóhelye múltját, értékeit, hagyományait - és talán mindezekkel együtt megpróbálja fürkészni a kisváros jövőjét is. A tenni akarók megszállottságával.- Ön eredetileg nem íróember; mégis, hogyan jött az ötlet a Krónika megírásához?- Úgy hiszem, a történelmi J események dokumentálása nem elrendelt adottságok következménye, inkább akarat, bátorság és persze, kegyelem ■kérdése. Nem születtem „történésznek”, műszaki ember volnék, de a hittudományi főiskolát is elvégeztem. Serdülőkoromban nagyszüleim sokat meséltek egy háborúkkal és forradalmakkal szabdalt, mégis „békebeli” múltról. Apám kivitt a szántóföldre, hogy őskori cserépdarabkákat mentsünk meg az eróziótól. Időtávlatokon át foglalkoztattak az okok és a következmények, kerestem az összefüggéseket. A kezdetektől próbáltam szakszerűen jegyzetelni az adatokat, és már akkor úgy véltem, semmi el nem veszhet - hiszen azok nem a sajátjaim. Apám képzőművész, pedagógus volt, aki festményeivel, szobraival helytörténeti szempontból is értékelhetően próbálta visszaadni a lőrinci emberek életélményeit, ám a művészek önközpontúságát nem minden szempontból tudtam elfogadni, az individuális érzelmeknél fontosabbnak tartom a tényeket. Az elmúlt negyedszázad során személyes adatközlőktől, könyvekből, levéltárakból összeszedegettem annyi információt, hogy 2003ban kiadhatóvá vált a Lőrinci Krónika.- Kik segítették a sokak számára talán kilátástalannak tűnő munkában?- A régészeti kutatásban példát mutatott hatvani gimnáziumi történelemtanárom, Németi Gábor lelkes, értékmentő tevékenysége. Az adatgyűjtésben hatással volt rám a lőrinci tájház alapításában is közreműködő Silkó Robi bácsi sajátos egyénisége, és persze, meghatározóak voltak a szentmisék utáni beszélgetések a sokat látott és tapasztalt emberekkel. A néprajzi adatgyűjtés során ismertem meg Ocsovszki Pálné Tóth Annát, aki Lőrinciben utolsóként, egész életében hordta a helyi női viseletét, s egyszerűen, tiszta emlékeivel, gondolataival, az egész életével hitelesen tanúsította a keresztény értékeket. A második kiadás elkészítésére pedig Tóth István biztatott, akivel együtt bogoz- gattuk a sokszor gubancos lőrinci szálakat. Az eseményeket átélt sorában köszönettel tartózok mások mellett Kasza lózsefnek, Szálkái Ottónak és Tóth Lászlónak is. A könyv- ’ ben látható sok fotó javarészt Oldal Hajnalka és Papp Gyula gazdag gyűjteményéből való, a Nagy Illés által megőrzött dokumentumok feldolgozása pedig hozzásegített az 1945 utáni földosztás és téeszesítés megismeréséhez.- Mennyi adat, fotó szerepel mostani kötetben?- A 2003-as kiadáshoz képest 60 oldallal bővült a könyv, amely most 391 oldalas. Hozzávetőlegesen egyharmadnyival gazdagabb az adatmennyiség, amely mintegy száz újabb képpel egészült ki. Időközben ugyanis újabb dokumentumokat, adatokat, jegyzőkönyveket ismertem meg, s nem akartam, hogy ezek elvesszenek. Többek között bővebben van adat a málenkij robotról, az 1945 utáni földosztásról, a tée- szesítésről, az 1956-os eseményekről, valamint a kisjeszeni dr. Jeszenszky Gyula orvos és Csillik János plébános Lőrinciben töltött szolgálati éveiről. Mindezeken túl megpróbáltam kijavítani az előző kiadás pontatlanságait, azonban utólag látható, hogy még így is maradt korrigálnivaló. Szívesen fogadom a helyesbítéseket.- Milyen a Krónika fogadtatása?- A legtöbben érdeklődéssel forgatják, de akadt olyan is, aki elhúzta a száját. Ez sem zavar - korábban sem voltam helyezkedő sikerember, tudom azt is, hogy személyes érdekek is megosztják a közösséget.- Összegezve: nehéz feladat volt a krónika összeállítása? S akadnak-e hasonló tervei a közeljövőt illetően?- Nem gondolom, hogy „feladatom” lett volna, egyszerűen megpróbáltam tisztességgel véghezvinni, amit elkezdtem. Talán az volna mindenkinek a kötelessége, hogy megismerje, megértse az események összefüggéseit. Tudom azt is, hogy nem létezik „objektív” történetírás; a személytelen, érzelemmentes helytörténet érdektelen, a személyeskedő érzelgősség pedig hiteltelen lehet. Nagy terveim nincsenek, megpróbálok emberként, értékőrző módon talpon maradni. Felszínes, mázas jelenünkben sokszor elkülönül a látszat és a valóság, lényeglátás nélkül könnyű elcsúszni. Az erkölcsön és az életet szolgáló kultúrán múlik a jövőnk - és sokáig hazudni még magunknak sem lehet. NÉVJEGY NÉV: Nagy László foglalkozása: számítástechnikai műszerész, helytörténész LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGE: Hittudományi Főiskola, Szeged SZÜLETÉSI IDŐ: 1962. április 23. lakóhely: Lőrinci család: egy fiúgyermek, a 10 éves Előd édesapja hobbi: barkácsolás, kerékpározás, olvasgatás, fényképezés, természetjárás, valamint környezetvédelem autó: Trabant kombi 1.1-es, 21 esztendős 1 PERCES INTERJÚ Ostorosokat várnak ostorosi koccintásra ostoros és az Ostoros-Novaj Bor Zrt. is csatlakozott a kezdeményezéshez, hogy minél több ember koccintson magyar borral az év egy adott napján. Erre idén szeptember 1-jén kerül sor. Ahol a legtöbben koccintanak, ott elnyerik a Legkedveltebb borvidéki település címet.- Milyen rendezvényekkel csábítják a vendégeket?- Izgalmas és látványos programokat szervezünk- mondja Vályi Katalin, a borászat kereskedelmi vezetője. - A nap szüreti felvonulással kezdődik, 16 órakor kerül sor a koccintásra. Ezután két helyszínen zajlanak az események, a faluháznál és a Kutyahegyi pincénél is zenével, kóstolókkal készülünk, kicsit a retro jegyében. A faluháznál egy békebeli vándorfényképész készít századfordulós hangulatú képeket, a Kutyahegyen egy hamisítatlan retro akadály- versenyre várjuk a vállalkozókat. A délutánt Szabó Eszter és Kontor Tamás koncertje zárja.- Egy hagyományteremtő akcióra is sor kerül...- A településünk nevéhez illeszkedve, ostorszépség- és ostorcsattogtató versenyt hirdetünk, ahová várunk mindenkit, aki ostort készít vagy ostorokat gyűjt, használ. Ezekből egy kis kiállítást rendezünk, egy verseny keretében pedig a vállalkozó kedvű látogatók össze is mérhetik tudásukat, ki tud a leghangosabbat csattintani egy igazi karikásostorral. A jövőben ezt hagyománnyá, országos találkozóvá szeretnénk fejleszteni. bV. 0. Vályi Katalinék koccintásra várnak. Felejthetetlen élmény Magyarországról tábor Schmittné Makray Katalin is fogadta a Beregszászról érkező vendégeket Hidrogeológiai szakértők látogattak Heves megyébe Épp csak megállt a busz a szarvaskői állomáskertnél, a járműről leszálló gyerekek máris birtokukba vették a focipályát. A 16 fős csoport tagjai a hét elején érkeztek megyénkbe Kárpátaljáról. A Beregszászi 7. számú Magyar Tannyelvű Általános Iskolába két éve látogatott el a gyöngyöspatai születésű Mezei István, a magyar cigányválogatott megalakítója és menedzsere. Az intézményben zömmel cigány gyerekek tanulnak, akik a magyar kultúrát viszik tovább - mondja Kudron Ágnes igazga- § tónő, hozzátéve: jó, baráti kap- | csőlátót ápolnak Istvánékkal. : A hátrányos helyzetű gyér- I mekek felejthetetlen napokat Az utazás örök emlék marad a vendégek számára. Képgaléria: HEOL.HU töltöttek el Magyarországon. Mint mesélik, Kerecsenden is „királyi fogadtatásban” volt részük. A héten ellátogattak a Parlamentbe is, ahol Schmittné Makray Katalin vezette őket körbe. Mindezeken túl voltak az állatkertben, a dem- jéni fürdőben, az egri várban, és Szarvaskőn is kirándultak. Valamennyi helyen nagyon szívesen fogadták őket. Amint azt Mezei István elmondta, a gyermekeket mindenkor arra inti, hogy egyaránt legyenek büszkék cigány mivoltukra, illetve magyarságukra, ugyanis ez ad alapot arra, hogy sikeres és boldog legyen az életük. b P. A. gyógyvíz Egerbe látogatott csütörtökön délután a Hidrogeoló- gusok Nemzetközi Szövetsége ásvány- és gyógyvízbizottságának mintegy 20 fős csoportja. A grémium egyik idei szakmai összejövetelét Budapesten tartja a Magyar Túdományos Akadémia Földtani és Geokémiai Intézetének szervezésében, s a program része egy-egy látogatás hazánk azon településein, ahol az ásvány- és gyógyvíz valamilyen hasznosítását végzik. A vendégeket - a Bitskey Aladár Uszodában - Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezetője köszöntötte, aki beszámolt egyebek mellett a jelenlegi rekreációs lehetőségekről. A szakembereknek ezt követően Gaál Lóránd mérnök, illetve dr. Tóth Katalin reuma- tológus orvos beszélt szűkebb hazánk fürdőinek működtetéséről, nem különben az egri gyógyászati tevékenységről. A doktornő rövid áttekintést adott az egri gyógyvíz hasznosításának történetéről, a víz összetételéről, hatásáról, arról, hogy miért használható eredményesen minden korosztályban, de szólt a mátraderecskei mofettáról is. A szakemberek az előadásokat követően a gyakorlati munkát is megtekintették: ellátogattak a Török Fürdőbe és a megújulás előtt álló termálfürdőbe is. bP.A
