Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-15 / 191. szám
2 MEGYEI TÜKÖR 2012. AUGUSZTUS 15., SZERDA Segély helyett közleményt kaptak lesz pluszpénz? A bodiak tüntetnek, az önkormányzat soron kívüli támogatást remél A polgármesteri hivatal előtt demonstrálnak. Az önkormányzat türelemre intette a lakosokat, akik egyelőre még reménykednek. A felénél tartanak a vízelvezetési munkálatok, őszre végeznek fejlesztések A Hanyi-Tisza- sülyi árapasztó építésével egy időben határozták el, hogy állami finanszírozással kell megoldani Pély belterületi csapadékvíz-elvezetését. A munkálatokra a település 438 millió forintot kapott, amelyből 20 kilométer hosszúságban oldják meg a belvízelvezetést.- A száz százalékban állami finanszírozású építkezés a felénél tart - mondta Ari Norman polgármester -, október végére várhatóan a teljes beruházás elkészül. A mélyen fekvő, rossz vízelvezetésű községben évek óta gondot okoz a csapadékvíz elvezetése, az árapasztó megépítésének és esetleges üzembe helyezésének pedig feltétele volt, hogy a településen megálló csapadékvizet biztonságosan ki tudják vezetni. Jól haladnak a sportöltöző felújításának munkálatai is, melyre a település 26 millió forintot nyert, ám azt 5 milliós önerővel ki kellett egészíteni. A régi öltözőnek beépítik a tetőterét is, így a játékvezetőknek külön öltözőt tudnak biztosítani és a vizesblokkokat is korszerűsítik. Ezen munkálatokkal szeptember végére elkészülnek. ■ SZ. R. Hatvan gyerek a vöröskeresztes napközikben heves A Tudatos fészekrakás című program egyik kiemelt elemének szánták a vöröskeresztes szervezők a nyári napközis foglalkozások megszervezését. A szakemberek ezzel is többirányú segítséget nyújtottak a projekt helyszíneiül szolgáló településeken élő családoknak. Az egy hétig tartó programokon 15-15 tenki, tarnamérai, tiszanánai, valamint hevesi gyermek vehetett részt. A változatos foglalkozásokat helyi önkéntesek készítették elő és bonyolították le. A projekt költségvetéséből a szervezők a többségében nehéz anyagi körülmények között élő résztvevők napi háromszori étkezését is tudták biztosítani. ■ T. B. Hétfő óta a polgármesteri hivatal előtt tüntetnek a tar- nabodi segélyezettek, akik remélik, hozzájutnak a szociális segélyükhöz, mert eddig csak előleget kaptak. Guti Rita Soron kívüli, 10,1 milliós, önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó támogatásra számít Tarnabod önkormányzata, ahol a segélyre váró lakosok hétfőn kezdtek csendes demonstrációba. Azért vonultak utcára, mert a hónap elején a szociális segélyüknek csak egy részét, hatezer forintot kaptak az önkormányzattól.- Maga szerint mire, meddig elég hatezer forint? - kérdezett vissza Mága Mihályné, a tüntetők egyike, amikor a demonstráció kezdetekor megszólítottam. A negyvenkilenc éves asszonynak a segély az egyetlen bevételi forrása, munkája nincs, nem is volt. Elmondása szerint utoljára közmunkásként két évvel ezelőtt dolgozott a faluban. Szakképzettsége, kilátása munkára nincs neki se, a férjének se. Nem tudja, miből adnak enni kiskorú gyermeküknek, ha nem kapják meg legalább a szociális segélyt. Hozzá hasonló helyzetben van mindenki, aki az alpolgármester által meghirdetett demonstrációra gyerekestül a polgármesteri hivatal elé gyűlt. Az ott lévő emberek azt mondták, addig állnak a falu főutcáján, amíg nem történik valami. Tarnabod polgármestere, Pető Zoltán már június végén tudta, hogy baj lesz. A Tarnazsa- dánnyal közös körjegyzőségben működő bodi önkormányzat első embere két hónapja még harminc nap haladékot kapott a gesztortelepülés helyhatóságától: próbáljon forrást szerezni és rendezni a feléjük felhalmozódott tartozást. A csaknem nyolcszáz lelket számláló Tarnabodon 107 család él szociális segélyből, 13 közmunkásuk van, kevés embernek van munkája, aki nem segélyes, az vagy gyerek vagy nyugdíjas. A demonstrálok úgy érzik, cserben hagyták őket. A község, ahol mintegy hat- százan élnek segélyből, azért nem tudja teljesíteni a kifizetéseket, mert a szomszédos Tarnazsadány ó,8 millió forintos inkasszót jegyeztetett be Tarnabod számlájára, ez utóbbi településnek az intézmény- fenntartói társulás és a körjegyzőség működtetése során felhalmozott hiánya miatt. Az intézményfenntartói társulás időzközben megszűnt, hiszen tavaly ősz óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat működteti a faluban az óvodát és az iskolát. A település az önhikiként emlegetett - önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került településeknek járó - támogatás iránti igényt nyújtott be már az év elején. Kaptak is 1 millió 468 ezer forint vissza nem térítendő támogatást. Most újra kérnének, ennél sokkal többet, ráadásul soron kívül, hiszen a második fordulós igények benyújtási határideje szeptemberben lesz. Addig a kenyérgondokkal küzdő bodi segélyezettek már nem tudnak várni.- Soron kívüli támogatási kérelmünket tíz nappal ezelőtt nyújtottuk be a Magyar Államkincstáron keresztül a Belügyminisztériumnak - mondta hétfőn a polgármester. - Azóta többször érdeklődtem, megnyugtattak, ott van a kérelmünk, várjunk türelemmel. A demonstrációhoz a polgármesteri hivatal nyitvatartási idejére kaptak engedélyt a falubeliek. A polgármester azt kérte, ne hangoskodással hívják fel a figyelmet Tarnabod nehéz helyzetére. Nem cirkuszt akarnak, csupán megmutatni: mindennapi kenyerükért vonultak az utcára azok, akik más megoldást már nem látnak. Az elkeseredésre az az oka Pető Zoltán polgármesternek, hogy az elmúlt hetekben hiába fordult segítségért a hivatalokhoz, országgyűlési képviselőkhöz, senki nem tudta elérni, hogy az önkormányzat még az inkasszó benyújtása előtt pénzhez jusson. Augusztus elején már nem tudták kifizetni az önkormányzati dolgozók bérét és a 22 800 forintos szociális segélyeket sem. Ha nem lesz segítség, a jövő hónapban sem tudnak fizetni, lévén az inkasz- szó alatt a település eddig tartozásának csak a felét tudta le. Kerestük a Belügyminisztérium önkormányzati állam- titkárságát, hogy megtudjuk, soron kívüli igényként vagy az őszi második fordulóra érkezett önhikis támogatási igényként kezelik a tarnabodiak segítségkérését. Válaszként a minisztérium sajtóosztálya egy közleményt küldött. Ebből kiderül: Tarnabod község önkormányzata évek óta részesül hivatala működtetéséhez rendkívüli kiegészítő támogatásban. A község 2010-ben 5,8 millió forint, 2011- ben 7,945 millió forint, 2012- ben eddig 1,468 millió forint támogatásban részesült. A település rendszereseri része- sül célhoz kötött támogatásban is, segítve 235 tarnabodi ember különböző jövedelempótló támogatáshoz jutását. 2012 első hét hónapjában Tarnabod ilyen címen összesen 24 819 261 forintot kapott. Tarnabod község júliusban jövedelempótló támogatásként, valamint július havi nettó finanszírozás során összesen 5 527 813 forint támogatásban részesült, fogalmaz a közlemény. ■ A tüntetés segíthet a finanszírozási nehézségeken? A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Az önkormányzatok rendezzék a helyzetet Vannak, akik a polgármestert hibáztatják a minisztérium kedden kiadott közleményében felhívta a figyelmet arra: a helyi önkormányzat hatásköre és felelőssége, hogy az állam által megítélt támogatásokat a megjelölt céloknak megfelelően használja fel. A község gazdálkodásáért a polgármester felel. A kialakult helyzetet ezért szerintük a szomszédos helyi önkormányzatoknak kell egymással rendezniük. A közlemény megérkezését követően kerestük a segítséget kérő falu polgármesterét, Pető Zoltánt, aki azonban a minisztériumi álláspontot egyáltalán nem kívánta kommentálni. Ebben a pillanatban nem tudni ugyanis, mi lesz a bodi segélyezettekkel: kapnak-e pénzt augusztusban. az elmúlt héten rendkívüli falufórumot hívott össze a polgár- mester, hogy tájékoztassa az érintetteket, miért nincs pénz a segélyük kifizetésére. Ott is, a hétfőn kezdődött demonstráción is akadtak zúgolódók, akik a település vezetőjét okolják a kialakult helyzetért. Farkas József maga is önkormányzati képviselő, ellenzékinek számít a testületben. Ő azt mondta az utcai tüntetést megelőzően: „egyáltalán nem arról van itt szó, amit a polgármester futtat, a pénzt már jóval korábban, 2008-2009-ben ellopták”. További magyarázattal azonban nem szolgált. Legyen elégany- nyi: szerinte nem azért nincs segély, mert az önkormányzat eladósodott. Újabb százévest köszöntöttek öröm Az ünnepelt úgy véli, még most is vannak feladatai Szabad pálya a múzeum előtt hatvan Negyven szakértő dolgozott az előkészítés során A detki Herbai Bélánét százéves születésnapja alkalmából családja körében köszöntötte Pelle Sándor polgármester. A falu vezetője szerint gazdag az a település, ahol immár két, száz év fölötti ember is él. A polgármesteri hivatalban megrendezett ünnepséget a születésnapos Marika néni örömmel, bár könnyek között fogadta. Mint mondta, eddig az tartotta életben, hogy mindig volt mit csinálnia. Kora ellenére még mostanában is szívesen segít a lányának a konyhában, vagy a kertben gondozza a virágokat. A jeles alkalomból Marika néni Írországban élő rokonai is hazalátogattak. ■ J. M. Marika nénit verssel, énekkel és virággal is felköszöntötték ►Folytatás az 1. oldalról Mint arról beszámoltunk, egy hete a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság zöld jelzést adott a 3,15 milliárd forintos, uniós támogatással létrejövő beruházásnak. A Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeumban 4500 négyzetméteren a vadászattal kapcsolatos ismeretekkel, a történelmi Magyarország területének vad- és halfajaival, a vadászat, halászat és a környezetet alkotó erdészet fejlődésével, illetve a természet- védelemmel ismerkedhetnek meg a látogatók, de az intézményben helyet kap vadászati könyvtár és az ágazattal kapcsolatos írók, képzőművészek életét szemléltető tárlat is. A múzeum egyszerre lesz interaktív, látogatóbarát, élményelemekkel gazdag, részben szabadtéri kulturális létesítmény, így a kertet is felújítják. A keleti szárnyban időszaki kiállítások nyílnak, míg a nyugati szárnyban megmarad a Grassalkovich Művelődési Ház, aminek tevékenysége kibővül. Szabó Zsolt elmondta: a létesítmény működtetője a Magyar Természettudományi Múzeum lesz. A kiállítás törzsanyaga rendelkezésre áll, s az előkészítés során negyven szakértő dolgozott azon, hogy minden a helyére kerüljön. A múzeum Európa egyik legjelentősebb ilyen jellegű kiállítóhelye lesz, amelynek látogatottsága a tervek szerint három év alatt elérheti az évi 80-100 ezer főt. Matskási István, a Magyar Természettudományi Múzeum igazgatója kifejtette, hogy megvalósításhoz szükséges látványtervek és technikai forgatókönyvek elkészültek, méghozzá oly módon, hogy a kastélyt, mint műemléket, tiszteletben tartják. A múzeum egyik fő célcsoportja az ifjúság lesz - tette hozzá. ■ T. O.
