Heves Megyei Hírlap, 2012. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
2012-08-11 / 188. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT Lemondott nyáron a Heves Megyei Agrárkamara teljes elnöksége egér A Heves Megyei Agrárkamara elnöksége legutóbbi ülésén áttekintette a hatályba lépett Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényt. A bővített feladatkörű, új agrárkamara kötelező kamarai tagságon alapul majd, s várhatóan jövő év első negyedévének végétől kezdi meg munkáját. Addig a ma működő agrár- kamarai rendszer általános jogutódlás mellett beolvad az új agrárkamarába. Ezt az időszakot a miniszter által kinevezett átmeneti elnökség fogja lebonyolítani, melynek megalakulásával a jelenlegi választott tisztségviselők megbízatása lejár. Nélkülük a még mandátummal rendelkező küldöttgyűlést, elnökséget, ellenőrző bizottságot és etikai bizottságot működtetni nem lehet, ezért a Heves Megyei Agrárkamara elnökségi tagjai, választott tisztségviselői lemondtak. A leköszönt vezetők: dr. Magda Sándor elnök, Előházi János, az Ellenőrző, Barócsi András, az Etikai Bizottság elnöke. Az elnökség tagjai: dr. Lóczi László, Holló Ervin, Kovács Kálmán, Pallagi László, Pál Sándor, Szűcs László, Toldi Attila, Tóbi János. ■ T. B. A Fidelitas új 21 0 CLI, - * .J02 ßfl meg Novajon politika Megalakult 11 taggal a Fidelitas helyi csoportja. Elnöknek Demkó Gábort, al- elnöknek Sós Dánielt választották. Az alakuló ülésen részt vett Lombeczki Gábor megyei elnök, aki elmondta: az elmúlt hónapokban megújultak és alakultak is új Fidelitas-csoportok szűkebb hazánkban. Legfőbb feladataik közé tartozik a fiatalok megszólítása és összetartozásuk, lokálpatriotizmusuk erősítése. A frissen megalakult novaji csoport elnöke, Demkó Gábor kiemelte: a szorgalmas és művelt magyar fiatalság támogatása az egyik legfontosabb cél. ■ K. G. Hamarosan csődbe juthat Recsk számvetés A pár millió forintos „önhikis konc” szinte semmit nem old meg Sok településen „tűzoltásra” sem elegendő a pár hete megítélt, minisztériumi (ön- hiki) támogatás. Recsken attól tartanak, néhány hónap múlva csődbe juthat az ön- kormányzat. Barta Katalin A szegény önkormányzatokat az ág is húzza. Ezzel szembesültek több észak-hevesi településen is, amikor néhány hete átutalták az önhibáján kívül hátrányos helyzetű (önhikis) településeknek szánt kormányzati mentőövet. Az igényelt ösz- szegek töredékét ítélték oda a már így is válságos helyzetben lévő önkormányzatoknak. A több mint kétezer ezer lakosú Recsken például 24 millió forintot igényeltek áprilisban, azonban ebből mindössze 5 millió 500 ezer forint érkezett az önkormányzat számlájára. Pócs István polgármester szerint, ha az önkormányzatok finanszírozása ebben a szellemben folyik tovább, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Recsk esetében például néhány hónap múlva akár csődöt jelenthetnek. A jelenlegi katasztrofális anyagi helyzetnek előzményei is vannak. Erről a község vezetője elmondta: a legutóbbi önkormányzati választásokat követően a település képviselői rövid időn belül szembesültek a 2002-től kezdődően évről évre halmozódó adósságállománnyal, amely már 2010. december végére csőd közeli állapotot idézett elő. A nagyközség anyagi ellehetetlenülése alapvetően két okra vezethető vissza. A nagyobbik gond a kötelező feladatok finanszírozásának forráshiánya. Az állami normatív támogatás nem éri el az erre fordított kiadások felét sem, így az általános iskola és az óvoda működését az önkormányzat saját bevételeiből támogatja. Beszédes adat, hogy amíg az iskola és óvoda működési költségeihez 2005-ben 42, addig tavaly már 68 millió forinttal kellett hozzájárulnia a helyhatóságnak. A falu első embere nem érti, milyen szempontok szerint osztották szét a pénzt, hiszen a hasonló ■■■■ A gyerekek biztonsága nagyon fontos a recski iskolában, egészen addig, míg az intézményt képes fenntartani az önkormányzat. lélekszámú Verpelét több mint 13, míg a kisebb Tiszanána 17 millió forintot meghaladó ösz- szeget kapott. Recsk ráadásul nem tudott társulni egyetlen közeli önkormányzattal sem intézményei fenntartására, így ■ Recsken két-három hónapig tudják az m intézményeiket működtetni, ctl T:;I / kénytelen egyedül viselni az aránytalanul megnövekedett terheket. A tavaly átadott egészségügyi központ - mentőállomás, orvosi ügyelet, háziorvosi rendelők - régi vágya volt a recskieknek, ám a pályázati támogatáson túl 42 millió forint saját erő bevonására volt szükség, hosszú lejáratú hitel felvételével. Ez elkerülhető lett volna, ha a hét település éjszakai, hétvégi ügyeleti ellátásának biztosítására az önkormányzatokkal, illetve az Országos Mentőszolgálattal előzetesen megállapodnak, ám ez csak utólag történt meg. A hiány kezelésére a helyhatóság tavaly 19 millió forintos megszorító intézkedésre hozott határozatot. Megvonták az ön- kormányzati alkalmazottak plusz juttatásait, dolgozókat bocsátottak el, a nyugdíjba menők helyett nem alkalmaztak új embert. Tény: a takarékosság ellenére ebben az évben a település költségvetése alaposan megbillent. Közel száz milliós hitelléL'birkóznak, míg fejlesztésre gyakorlatilag egy fillér sem. marad. Nagy kérdés, hogy ilyen körülmények között, miként fogják működtetni az iskolájukat, óvodájukat, egészségügyi központjukat és egyéb intézményeiket. Pócs István szerint maximum két-három hónapig tudják az intézményeiket működtetni, ám ha minden így marad, kénytelen lesz ő maga kezdeményezni az adósságkezelési eljárást. Az önkormányzatnak már rég nincs értékesíthető ingatlana, új adókat lehetetlen kivetni, mivel a lakosság több mint fele már jelenleg is mélyszegénységben él. A korábbi években kimondottan kiegyensúlyozottan gazdálkodó^ és komoly fejlesztéseket végrehajtó Mátraballán is kevesellték a legutóbbi önhikis támogatást. Itt kilenc millió forintot igényeltek a tárcától, ám ebből csupán 1 millió 600 ezer forintot kaptak meg a minisztériumi keretből. Ebben a községben bizony komoly gond még az is, Istenmezején pofapénzként ismerik az önhikit egy évvel ezelőtt írtunk lapunkban arról, hogy Istenmezején nevetséges összeget, 227 ezer forintot ítéltek oda a szintén önhikis önkormányzatnak. Az 1700 lelkes falu működtetése így kis híján veszélybe került. A legutóbb közel 14 millió forintot igényeltek, s ebből 2 millió 300 ezer forintot kaptak a központi büdzséből. A falu polgár- mestere, Kotroczó István azt mondja, hogy ez a pénz tűzoltásra sem elegendő. Csupán néhány, felgyülemlett, kifizetetlen számlát (központi orvosi ügyelethez való hozzájárulás, szociális étkeztetés, oktatási társulási díj) tudnak csak belőle részben finanszírozni. hogy az önkormányzat kintlévősége (leginkább a helyi adókból kalkulált bevételről van szó) háromszorosára nőtt az utóbbi időben, így egyre nehezebben tudják előteremteni a gazdálkodáshoz szükséges összeget. Forgó János polgármester mindezek ismeretében összehívta a képviselő-testületet, hogy átgondolják: miként tovább. Arra < a > döntésre jutottak, hogy az évek óta rendkívül népszerű falunapjukat, közismert nevén a Ballai Burgonyanapot idén nem rendezik meg. A szeptemberi, színvonalas turistacsalogató program az elmúlt években egyre nagyobb tömeget vonzott a faluba, idén azonban csak egy kis költség- vetésű rendezvényre telne, ami félő, hogy csalódást jelentene a vendégeknek. ■ Tudja, mi lesz, ha csődöt mond egy önkormányzat? Szavazzon hírportálunkon ~ ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A Mátra az egészség centrumává válik együttműködés A lovas és a gyalogos turizmust is fejlesztik majd a térségben Koldus- vagy vándorbotot osztogattak a politikusok Összefogott az erdész- és az idegenforgalmi szakma a Mátra turisztikai fejlesztéséért. A tervezett közös munka szándékát az Egererdő Zrt. és a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület (TDM) együttműködési megállapodás aláírásával is megerősítette. Ennek értelmében az Egererdő. Zrt. az egyesület teljes jogú tagjává válik, ám tagdíjának felét a TDM a társaság által üzemeltetett Mátravasút támogatására fordítja. a- A vonzerőnövelésben kié- 2 melten fontos szerepet kap az J ökoturizmus, a teljes Mátrát J lefedő lovas és gyalogos turiz- 1 mus feltételeinek kialakítása Kosa László és Jung László megerősítették az együttműködési szándékot mondta Jung László, az Egererdő Zrt. vezérigazgatója a gyöngyösi kisvasút állomásán rendezett ünnepségen. Kosa László, a Gyöngyös-Mátra Turisztikai Közhasznú Egyesület elnöke hangsúlyozta: a Mátrát turisztikai szempontból egy egységnek kell tekinteni, épp ezért van szükség azok összefogására, akiknek egyébként is érdeke lenne a hegyi idegenforgalom növelése. Az elnök köszöntőjében azt is kiemelte, azon dolgoznak, hogy a Mátra az egészség centruma legyen. Ennek érdekében is partnerségben tud majd együtt pályázni az egyesület és az erdőtulajdonos társaság. ■ J. M. vita A szocialisták szerint a pályakezdők alig találnak munkát megyénkben. Török Zsolt, az MSZP szóvivője a tegnapi sajtóértekezleten úgy fogalmazott: a Fi- desz-kormány vándorbotot, vagy koldusbotot nyújt a fiataloknak.- Heves megyében kétezer pályakezdő lehet, de közülük a fideszesek maximum saját gyermekeiknek intéznek zsíros állásokat - mondta egy sajtóhírre utalva. A munkahelyteremtés hiánya dr. Sós Tamás megyei elnök szerint leginkább a pályakezdőket érinti. Ennek is következménye, hogy az elmúlt húsz évben sose volt ilyen magas a kivándorlást tervezők száma.- A szocialisták hátba is verték a koldusbottal a magyarokat - reagált Szabó Róbert, a megyei közgyűlés elnöke. A kormányuk „el lehet innen menni” foglalkoztatáspolitikai programja jelentette ezt a "hátba verést". Az elnök szerint 2002-ben 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ezt 2010-re az MSZP-kor- mányok megduplázták, a pályakezdőket sújtva. A Fidesz most ezért alakítja át a szakképzés, a közfoglalkoztatás rendszerét.- A vándorbotot - eredményei elismeréseként - Sós Tamásnak ajánlották a Heves megyeiek - közölte. ■ S. B. S.
