Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-28 / 176. szám
2012. JÚLIUS 28., SZOMBAT 5 MEGYEI TÜKÖR 1 PERCES INTERJÚ Fejleszthetik a könyvtárat eszközfejlesztésre nyert nyolcmillió forintot pályázaton a recski nagyközségi könyvtár. Az összeg fel- használásáról és a jövőbeni tervekről kérdeztük Nemes Mariannát, az intézmény vezetőjét.- Milyen pályázaton sikerült ilyen eredményt elérniük?- Egy TIOP-os (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) projektre pályáztunk sikeresen, ahol sikerült elnyernünk a maximális nyolcmillió forintos összeget a könyvtár informatikai fejlesztésére. Óriási segítséget jelent ez nekünk.- Milyen eszközök megvásárlására fordítják a pénzt?- Már évek óta tervezzük, hogy korszerűbb számítógépeket szerzünk majd be, ami most megvalósulhat. Továbbá szeretnénk egy új fénymásolót, szkennert, nyomtatót, projektort, faxkészüléket és minden olyan eszközt, amire egy központi könyvtárnak szüksége lehet, valamint riasztóberendezést is felszereltetünk az új gépeink védelme érdekében.- Mennyire népszerű a könyvtár a lakosság körében?- Mindig vannak látogatóink, gyerekek és felnőttek egyaránt. Nincs okunk panaszra. Sokan használják a számítógépeinket internetezésre, de minden problémára igyekszünk megoldást találni. A diákok is bármikor fordulhatnak hozzánk, ha segítségre van szükségük a tanuláshoz. Az utóbbi évben bővíthettük ki a épületet két pluszhelyiséggel: az egyikben kézműves-foglalkozásokat lehet szervezni, a másikat pedig raktárnak használjuk. ■ SZ. E. Nemes Marianna: fejlődik a könyvtár. Csak egyetlen esélyt adott az élet budai gyula A tanár úr a nyolcvanhoz közelítve aktívabb, mint volt bármikor Tanulnod kell, más lehetőséged nem lesz az életben - mondta Budai Gyulának édesapja, miután az akkor kilencéves fiú kezében felrobbant egy gyutacs. A tehetséges gyerek megfogadta a tanácsot, s az azóta eltelt majd' hét évtized bizonyította: semmi nem történik hiába. Tari Ottó- Nagyon nehezen éltem meg a fizikai fájdalmat is, de még inkább a lelkit - idézi fel annak a bizonyos 1945. január 6-ának a következményeit a Zagyvaszántón élő nyugdíjas pedagógus. - Vízkereszt volt, déli fél 12, amikor felrobbant a gyutacs, és a bal kezemen odalett az összes ujjam. Édesapám azzal vigasztalt, hogy háború van, és én vagyok az ő kis hadisebesült katonája. A történtek után többször elmondta: most már nincs más választásom, tanulnom kell, mert csak így boldogulhatok.- Ez még Szurdokpüspökiben volt?- Igen, a szülőfalumban. A balesetem miatt kilenc év alatt végeztem el a nyolc osztályt, végig kitűnő eredménnyel; kialakult bennem a bizonyítási vágy, hogy mindig a legjobban kell teljesítenem. Örültem, ha dicséretet kaptam az iskolában, annál is inkább, mivel az említettek nyomán visszahúzódóvá váltam. Borzasztó volt újra és újra megélni, hogy a lányok szinte megijedtek, amikor meglátták a kezemet.- Miért éppen a humán terület felé fordult?- A beállítottságomon túl az egyéb körülmények is erre ösztönöztek. Suri József tanító úr, aki, miután hazatért a hadifogságból, és Apcról biciklivel járt át a falunkba tanítani, a küldetésének tekintette, hogy a háború alatt és után felcseperedő korosztályt megtanítsa a betű szeretetére. Tudta, hogy ezek a gyerekek más módon aligha jutnának könyvekhez- sokuknak igénye sem lenne rá -, ezért felolvasta nekünk a még azt követően is. Az egyetemi forradalmi bizottság megbízólevelével röplapokat osztogattam, s feljelentettek. Sok évfolyamtársam disszidált, de nekem ez meg sem fordult a fejemben. Az ezt követő időszakban annyi jutalmat sem kaptam, mint egy takarítónő, s hiába dolgoztam éjjel-nappal társadalmi munkában, hiába írtam tanulmányokat, egy kézfogás sem járt ezekért.- Pedig volt olyan iskola, amelyben évtizedeken át tanított...- Diplomával a kezemben Zircen, majd Budapesten helyezkedtem el, aztán hazaköltöztem Szurdokpüspökibe, ahol kilenc évet töltöttem el a katedrán. Innen kerültem- a jobb anyagiak reményében - Selypre, a szakképző intézetbe, ahonnan 27 év után mentem nyugdíjba. Közben Zagyvaszántón építkeztünk, de legbelül sosem váltunk szántóiakká...- Nyugdíjas évei sem tétlenkedéssel telnek, talán többet alkot, mint valaha...- Három évbe telt, mire rendszereztem a szülőfalum krónikáját. Hét vaskos kötet, aprólékosan dokumentálva Püspöki története, élete, mindennapjai. írtam négy könyvet, tizenkét pályázatomból kilenc díjnyertes lett, s tele vagyok tervekkel. Sose unatkozom, inkább az a baj, hogy alig tudom utolérni magam. Névjegy: NÉV: Budai Gyula. foglalkozása: nyugdíjas középiskolai tanár. lakóhely: Zagyvaszántó. SZÜLETÉSI ÉVE: 1935. iskolák: Szurdokpüspökiben járt általános iskolába, a tanítóképzőt Sárospatakon végezte el, majd az ELTE bölcsészkarán szerzett magyar-történelem szakos diplomát. család: nős, két felnőtt gyermeke és négy unokája van. hobbi: az irodalom és a kertészkedés. elismerések: tavaly aranydiplomát vehetett át, s bekerült a Príma Primissima-díj Heves megyei jelöltjei közé is. legjelentősebb irodalmi alkotásokat. Emellett igen szépen hegedült. Mind a muzsika, mind a könyv meghatározta a későbbi életemet. A tanító úr a nyarakra nem kötelező feladatként azt is kiadta, hogy vessük papírra az élményeinket. Jómagam megfogadtam a tanácsát: miközben tehenet őriztem a hegyoldalban, figyeltem a természetet, s szorgosan jegyzeteltem.- És mint a későbbi tanítványainak elmesélte, furulyázott is, amely szenvedélye szintén akkoriban alakult ki...- Tizenkét esztendős voltam, amikor vettem egy vásári hatlyukú pléhfurulyát, és önmagámtól elkezdtem templomi énekeket tanulni, mert a maradék öt ujjammal ez tűnt a legegyszerűbbnek. Később hasonló módon tanultam meg szájharmonikázni is.- Aztán Sárospatak következett, a tanítóképző...- Ott is kitűnő diáknak bizonyultam, így az otthoniaknak nem került pénzbe a taníttatásom. Hét tantárgyból érettségiztem, de az ottani képzés magas színvonalára jellemző volt, hogy ezeken túl hét másik tantárgy is az elsajátítandók közé tartozott. Ekkoriban történt, hogy levelezni kezdtem egy lánnyal, s amikor a válaszában rózsákat rajzolt, tettem neki egy bátortalan vallomást. Erre nem reagált; később az unokahúgom, aki a barátnője volt, elmesélte, hogy meghallotta egy beszélgetésüket, amikor a szülei azt mondták a lánynak: csak nem állnál szóba ezzel a csonka kezűvel...?- Mégis megtalálta a társát!- Igaz, de nem ment köny- nyen. Akkor összetört a lelkem, s még jó ideig, ha találkoztam egy lánnyal, előre figyelmeztettem, hogy ne ijedjen meg. Már egyetemre jártam Budapesten, amikor az első feleségemmel megismerkedtem. Ez a házasság nem sikerült. A második feleségemmel ötven éve élünk együtt boldogan. Két fiunk összesen hat diplomát szerzett, s unokáink is ezen az úton haladnak.- Köztudomású, hogy a szocialista rendszerben ön '56-osnak számított, s e bélyeggel legfeljebb megtűrt eleme lehetett a társadalomnak. Meddig tartott ez az időszak?- A rendszerváltozásig, de néhány kollégám szemében ÁHét ijmbere : Budai Gyulát az '56-os múlt a nyugdíjazásáig elkísérte Ennek ellenére úgy í érzi, bőven van még dolga. Uj csarnokot avatott a Delta tenk A falunak is jó, ha egy cég tényleg hisz a fejlődésben Elvétve már Hevesben is nő a vargánya Az elmúlt negyedévben is apadt megyénk lakossága Több mint kétszázmillió forintos beruházással bővítette üzemét a kecskeméti székhelyű Delta Kft. A 45 embernek munkát biztosító nyílászáró-készítő üzemet egy gyártásra, raktározásra is alkalmas, háromezer négyzetméteres csarnokkal bővítették tenki származású tulajdonosai. Ifjabb Bakos József ügyvezető a műsorral és szenteléssel tarkított avatási ünnepségen elmondta, új termékekkel szeretnének jelentkezni a piacon, ezért környékbeli szakemberekkel tervezik | bővíteni dolgozói létszámukat. | Az új csarnoknak és gépeknek | köszönhetően jelentősen nő I majd termelésük. ■ T. B. Soós Tamás plébános meg is áldotta az új üzemcsarnokot gomba Ha lehet hinni a szóbeszédnek, az erdőjárók már találnak nyári vargányát, igaz csak néhány darabot a Bükk- ben és a Mátrában. Nógrádban már árusítják az ott csak „iga- zi”-ként emlegetett gombafajtát, az egri piac árusai viszont nagyobb mennyiségben még mindig távolabbi vidékekről szerzik be ezt a csemegét, főleg Aggtelek környékéről, hiszen a mi környékünkön nem esett elegendő csapadék. Az ára most horribilisnek mondható, lévén háromezer forintért vesztegetik kilóját, ahogy a rókagombának is. Reményeik szerint az őszi fajta elterjedtebb lehet vidékünkön. ■ SZ. E. népesedés Tovább csökkent megyénk lakossága. A KSH első negyedéves adatai szerint idén március végén hatszázzal voltunk kevesebben, mint egy évvel korábban. Az idei első három hónapban 674 élveszüle- tést és 1275 halálesetet regisztráltak a hatóságok. Bár a születések száma 30-cal nőtt egy év alatt, a halálozásoké nyolcvannal gyarapodott, így a természetes fogyás ötven emberrel gyorsult. Mindeközben húsz- szal kevesebb pár, 116 esküdött egymásnak örök hűséget. A régióban hasonló a tendencia, mint Hevesben, 2683 születésre 4691 halálozás jutott, azaz a három megye lakossága kétezerrel fogyott. A házasodási kedv is csökkent, 426 helyett 403 pár döntött úgy, hogy fontos neki a papír is. Igaz, Borsodban nőtt az egybekelők száma. Országosan sem volt más a helyzet, mint szűkebb pátriánkban: hazánk lakossága 13,5 ezerrel fogyott, miután 22 ezer gyerek látta meg a napvilágot, s 35,5 ezren hunytak el az év első három hónapjában. A fogyás üteme némileg csökkent, hiszen a két adat közötti különbség tavaly még 350-nel nagyobb volt. Januártól március végéig idehaza az előző év azonos időszakához képest százzal kevesebb, 4064 pár kötötte egybe életét. ■ T. B.
