Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-28 / 176. szám
2012. JULIUS 28., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR Smaragdfalván élő család biogazdaság Nem kihasználják a természetet, a részévé válnak Magdi és fia, Ádám mutatja a termést. Vallják: erre az életre nem pánik viszi rá az embert, hanem hogy harmóniában akarnak élni a természettel. PROMÓCIÓ HÍRSÁV A köztereken is nyílik virág boldog Az önkormányzat nagy gondot fordít a közterületek szebbé tételére, folyamatosan azon dolgoznak, hogy minél barátságosabb környezetet teremtsenek az itt élők számára. Ebben az esztendőben a templom és a hivatal körüli területekre összpontosítottak. A virágokat idén is helyi vállalkozóktól kapták. ■ S. B. S. Új orvos kollégák és új eljárások hatvan Az Albert Schweitzer Kórház ellátási területe július 1-jétől növekedett. A szakrendelőben és az osztályos munkában több új szakember vesz részt, s új, endoszkópos eljárásokat is bevezettek, amelyek további fejlesztését tervezik - tudatta dr. Zámbó László ügyvezető igazgató, megbízott osztályvezető főorvos. Hozzátette: az idei esztendő elején elindított babamozi-szol- gáltatás egyre népszerűbb, sokszor az egész család részt vesz rajta. ■ S. B. S. Újra várja vendégeit a Servita udvarház EGER Mindenkit szeretettel vár a Harangöntő ház és Servita Udvarház a már ismert kiállításokkal: a Marcipániával, a megújult harang- öntő-emlékhellyel. Várkonyi György, az EVAT Zrt. ügyvezető igazgatója elmondta: a létesítményben kézművesek is bemutatkoznak, így például a Szamos marcipán és az Egri portékák. A Marcipániában Kopcsik Lajos remekművei láthatók. A ROVAT AZ EVAT ZRT. ÉS KIADÓNK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KÉSZÜLT. Szó szerint megálmodta az Egerszalók mellett mostanra valósággá vált biogazdaságát Fanó Magdolna. Jurta, kemence, természet és önellátás Smaragdfalván. Pócsik Attila A Csömörön élő család tagjai négy éve határozták el, hogy kialakítanak egy olyan gazdaságot, ahol együtt élhetnek a természettel. Sokáig keresték a helyet, fontos volt, hogy erdő és víz is tartozzon hozzá, és persze az ár sem volt mindegy. Amikor ráleltek az egerszaló- ki víztározó melletti területre, tudták: otthon vannak.- A párommal, Árpáddal kü- lön-külön is menekülni akartunk a városból - meséli Fanó Magdolna. - Mindketten 16 éves korunk óta dolgozunk, s bár szeretjük, elegünk lett. Például a napi 14 órás munkából, s hogy örökké 2-3 telefon volt a fülünkön. Hat gyermekünk van, s szeretnénk többet mutatni nekik, hogy megtanulják az igazi, alapvető értékeket. Egyelőre hétvégente járnak ide, s a legnehezebb talán az első másfél év volt. Amikor megérkeztek vállig érő bozót fogadta őket, takarítással teltek a hónapok. Biogazda-tanfo- lyamra mentek, szakkönyveket olvastak, hogy továbbfejlesszék addigi tudásukat. A legjobb gyakorlat azonban az volt, amit itt tanultak, hiszen a „természet minden hibájukat megmutatta”.- Mindenkinek van egy útja, mi nomád életet élünk itt, áram és csatorna nélkül. Magunk építettünk kemencét, s szabadkonyhát tervezünk, de élő fát nem vágunk ki ehhez. Azért jöttünk a természetbe, hogy megpróbáljunk a része lenni. Az ember itt megtanulhatja az alázatot, tisztelni az anyaföldet. Fontos számunkra a komposztálás, és permakul- túrás talajtakarást alkalmazunk: a kigyomlált gazt és a vágott nyesedéket a vetősorok a hely neve nem véletlen: a messzeségben aszályos területeket látni, ám ahol Magdiék gazdálkodnak, ottzöldell minden. Mindössze egy dolgot sajnálnak: az embereket. Ugyan többen is jöttek már segíteni vagy tanácsot kérni, hogy hogyan is lehet például kemencét építeni, ám vallják: hiába e szépség, ha nincsen kikkel megosztani. közé terítjük, hogy a föld nedves, tápanyaggal telt maradjon. Az első évben 700 fát telepítettünk, köztük olyan fajtákat, amelyek nem őshonosak. A hatalmas kertben ma már a ■ Nomád életet választottak: nincs szükségük sem áramra, sem pedig csatornára. tigrisparadicsomtól kezdve az ánizsmentán át az uborkáig szinte minden megtalálható. A család hétvégente hatalmas jurtában alszik, s bizony nem volt könnyű megszokni az itteni életet, a rovarokat, de vallják: ezen a helyen megismerheti az ember az alkotás örömét, s nem felesleges dolgokért kell dolgozniuk. a család alkotótáborokat szervez, ahol bemutatják az itteni életet. Sőt, minthogy a biogazdaságuk Egerbakta, Eger, Eger- szólát és Egerszalók között található - mint mondják -, akár kistérségi programokat is szervezhetnének, példának okáért kökényfesztivált lekvárral, szörppel, no, meg természetesen pálinkával.- A városban az emberek vagyonokért, üvegházakban szaporítanak virágokat, mindent, ami itt megterem - mondja, s miközben mezítláb sétál, egy katángkórót szakít le, és elrágja a virágot. - Keserű ízű gyógynövény, csökkenti a gyulladásokat - teszi hozzá, majd elmeséli: sokszor tép ki az ember egy-egy gaznak gondolt növényt, miközben nem is tudja: ehető, és gyógyító hatású. Nemcsak a természet, az emberek is több megpróbáltatás elé állították Magdiékat az elmúlt esztendőkben. Számtalanszor meglopták őket, volt, hogy elvitték sátrukat és minden eszközüket, így ha elmennek, mindent magukkal visznek. Tudják: sokszor szélmalomharc itt az élet. A cél mégis az, hogy ha eladják a csömöri házat, itt telepedjenek le.- Hazamenni a legrosszabb, de állítom: éjszakánként ma is itt járok. Smaragdfalvát álmomban láttam meg pár éve, s már tudom, milyen lesz az épülő rönkházunk. A barátaink szerint őrültek vagyunk, de őrültnek lenni jó. Sokan azt mondják, nem éri meg így élni, de ha az itteni kemencénkben megsütöm a kenyeremet, és megkóstolom, a madarak dalolnak. Ez gyönyörű! Grabowsky és a gének mindig gyanakvással figyeltem Grabowskyt, a Macskafogó című rajzfilm főhősét. Most, hogy génmódosított szuperegeret állítottak elő a tudósok, mintha magyarázatot kaptam volna kétkedésemre: Grabowsky azért volt képes túljárni a nagytestű rokon és vaskörmű ellenség- patkánynők és macskafiúk- eszén, mert Grabowskyt genetikailag „megcsinálták”. Ezzel persze, sok más filmbéli történet is a helyére kerül Rambótól Predátorig. az egérkísérletek természetesen más kérdéseket is felvetnek. Különösen, hogy olimpia van. A harmincadik újkori játékok sportarénáiban talán még nem szaladgálnak genetikailag doppingolt versenyzők, de nem kizárt, hogy valamelyik szupertitkos laboratóriumban most adják be az első géninjekciót a legújabbkori olimpiák Ben Johnsonjának. Legújabb korit írtam, mert ha a genetikai manipuláció nem lesz megállítható az edzőtermek ajtajánál, akkor a minimális tisztesség azt kívánja: kezdjünk el egy új számozást. a sportra leselkedő genetikai manipuláció veszélyeit ugyan el lehet bagatellizálni, de ettől még valóságosak maradnak. Az ember genetikai kódja ismert, és az örökölt biológiai információ ma már mesterségesen meg is változtatható. Bár a szülőktől kapott információk törlése bonyolult művelet, de bizonyos pótlólagos gének hozzáadása nem annyira. Amennyiben csak a testi sejteket érinti a változtatás, elegendő a kívánatos géneket egy alkalmas vírus burkába csomagolni. az a tény, hogy tudósoknak génmanipulációval sikerült létrehozniuk „izmos egereket”, figyelmeztető. A sport ma hatalmas üzletág, azt pedig tudjuk, hogy vannak, akiknek semmi sem drága. Zöldellő, erdős terület, sok tervvel és tanulsággal Kis jubileumhoz érkezett a művésztelep nagyvisnyó Ismert magyar és külföldi művészek alkotnak majd a Bükkben Búvárok segítségével tisztítják az iszapos tavat Ötödik alkalommal rendezik meg Nagyvisnyón a Bükki Művésztelepet. A zömében magyar képzőművészek jövő hétfőtől szombatig csendes, idilli környezetben alkothatnak majd. Tizedes Erika szervező elmondta, idén is sokan elfogadták a meghívást a táborba, ők már az elmúlt évek során eltöltöttek egy-egy hetet a Bükkben. Né- hányan nem tudnak egy egész hétig ott maradni a faluban, de egy-két napig tagjai lesznek majd a közösségnek.- Új résztvevőként a Németországból ide látogató Josephine Bonnet-t üdvözölhetjük majd körünkben, rajta kívül főként a tavalyi gárda készít festményeket, grafikákat Nagyvisnyó különböző pontjain - árulta el Tizedes Erika.- Augusztus 4-én délben nyílt nap keretében bárki fölkeresheti majd a faluban elszórt alkotóhelyeket, s beszélgethet a művészekkel, betekinthet munkájukba. Este hatkor nyílik majd meg a kiállítás a központi alkotóházban, s mivel egy kis jubileumhoz érkeztünk, apró ünnepséget is rendezünk zárásként - tette hozzá a szervező. A Bükki Művésztelep kereté- | ben az elmúlt öt esztendő során § készült műveket szeptember | 5-én kiállítják majd Egerben, a £ Kis Zsinagógában is. ■ T. B. A falu nyugalmat adó alkotóházai elősegítik a művek keletkezését búvárok tisztítják a sástói tavat. A gyöngyösi Vad Világ Búvárklub tagjai a vízben felhalmozódott vízi növényeket szedik csónakokba. Mivel a tóból kikerülő zöldek nem számítanak veszélyes hulladéknak, így a növényeket a gyöngyösi szennyvíztelepnél lévő kom- posztálóba viszik majd a közfoglalkoztatottak - tudtuk meg a városgazdától, Kővári Lászlótól, aki szerint a tó tisztítása a jövő héten be is fejeződik. Ezt követően ugyancsak a búvárok segítségével kiszedik majd a vízből a korábban balesetveszélyessé vált, majd lebontott hidak után ott maradt cölöpöket is. Még a nyáron elkezdődik a sástói tó körüli új tanösvény kiépítése. Ebben is közreműködnek a közfoglalkoztatottak, akik gallyaznak majd, valamint kivágják az elöregedett fákat, illetve munkagéppel kiszedik a tó déli részén felgyülemlett vastag iszapot. Ez a laza üledék sem minősül veszélyes hulladéknak, ezért feltöltik vele a tó sekélyebb részeit. Az önkormányzat pályázati támogatást remél az ország legmagasabban fekvő tavának további rendbe tételéhez. A városházán már készül a szakmai dokumentum, amit az augusztusi beadási határidőre szeretnének véglegesíteni. ■ J. M.
