Heves Megyei Hírlap, 2012. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
2012-07-26 / 174. szám
4 HORGÁSZAT - VADÁSZAT 2012. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK Közeleg a tőkésréce-idény vadászat Törvény helyett a kutatóbiológusokra kellene hallgatni Szűk egy hónap múlva kezdődik a réceszezon. A kilövési keretet a becsült vadszám alapján határozzák meg HIRDETÉS Megmentették a mérgezett parlagi sast védelem Közmunkások figyeltek fel egy lucernatáblában egy parlagi sasra, aki szokatlanul közel engedte magához az embereket. A madáron külső sérülés nyomai nem látszottak, de mivel nem szállt el, nyilvánvaló volt, hogy valamilyen egészség- ügyi problémája van. A Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei mérgezésre gyanakodtak, s meg is gyógyították a madarat, melyet a Hortobágyi Nemzeti Park egy védett pusztáján, Pen- tezugban juttatták vissza a természetbe, ahol a ragadozó madarak számára mesterséges etetőhelyet üzemeltet az igazgatóság. A Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai a sas elszállítása után átfésülték a környéket mérgezett csalétek után kutatva. A parlagi sas egyébként Magyarország legritkább fészkelő madárfajai közé tartozik. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke egymillió forint. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is jegyzett, „Sebezhető” kategóriába tartozó élőlény. Oldalszerkesztö: Szuromi Rita Telefon: 06-30/5565-072 Hirdetési ügyben: 36/513-600 Horgász-vadász oldalunk legközelebb augusztus 22-én jelenik meg. Hazánkban tizenhét récefaj vadászható: a tőkés réce augusztus 15. és február 28. között, a többi récefaj pedig augusztus 15. és március 15. között. Szuromi Rita A vadrécék vízi vadjaink legnépesebb nemzetségét alkotják - állítják határozottan a szakemberek. Alkatuk és életmódjuk szerint két csoportba oszthatók: úszókra és bukókra. Egyre többször hangzik el az a vélemény, miszerint jó lenne, ha a récék vadászatát nem törvényeink, hanem észak-amerikai minta szerint a kutató biológusok határoznák meg. Bár Közép-Európa számos országában ugyanazokat a nemzetközi természetvédelmi egyezményeket írták alá, alkalmazásuk és végrehajtásuk között nagy különbségek vannak a vadrécék vadászatánál. Magyarországon tőkés, böjti, csörgő, barát- és kercerécére augusztus 15-étől január 31-éig szabad vadászni. Augusztus 15. és 31. között csak húzáson szabad a vadászat. Naponta, személyenként csak 8 darab ejthető el. Kivételt képez a tenyésztett vadkacsa, amely tilalmi időn kívül napi korlátozás nélkül lőhető. Tiltott vadászati eszköz például az olyan öntöltő sörétes puska, amelyben egyidejűleg háromnál több lőszer található, az élőcsali állat, a fényszóró vagy a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz. Engedélyezett viszont a lesgödörből való lövés. ■ Vadászati szempontból jelenleg a tőkés és a csörgő réce a legfontosabb vízimadár. Magyarországon egyre többen hangoztatják, hogy csak a tőkés réce maradjon vadászható. Ugyanis az egyéb récefajok aránya olyan alacsony a terítékvizsgálatokon, hogy vad- gazdasági jelentősége minimális lenne. Egy ilyen intézkedés a tízéves távlati tervek alapvetően meghatározzák a vadgazdálkodási egység célját, gazdaságifeladatait, az éves tervek pedig a vadászszezonban végzendő legfontosabb munkát. A vadállomány mennyiségi és minőségi szabályozásakor a következőket kell figyelembe venmérsékelhetné a védett récefajok téves elejtésének esélyeit és a vele járó kellemetlenségeket. A kilövési keretet az előző évek terítéke, valamint a vad- számbecslés alapján készítik el. A bérelt területekre 10 éves vadgazdasági tervet kell kidolgozni. A terv elkészítése előtt legfontosabb feladat eldönteni, hogy melyik vad az, amely az illető területen a legértékesebb. Az értékeléshez segítséget ad az előző 4-5 év kilövési eredménye, valamint a bemutatott trófeák értéke. Vadászati szempontból a legfontosabb a tőkés réce, valamint a csörgő réce. Az utóbbi Európában, a déli területeket kivéve, általánosan elterjedt. Zárt elterjedési körzetének déli határát a déli hegyvonulatok, a Pireneusok, az Alpok és a Kárpátok képezik. A legkisebb európai vadréce Romániába ni: a vadeltartó képesség, az állomány létszáma, ivararány, kormegosztás, állománymodell, egészségi állapot, trófea. A vízi vadnál pedig fontos a törzsállomány ismerete, illetve az átvonuló állomány létszámának és vonulási (érkezési) periódusának a becslése. ősszel érkező, tavasszal távozó téli vendég. Észak-Európában honos. A nászruhás gácsér gesztenyebarna fején széles, fémeszöld szemsáv található, amely hátul lefut a tarkóra. Ezt a fej oldalán vékony, krémszínű csík szegélyezi. Begye és melle világos színű, nagy, barna pettyekkel, a hasa ugyancsak fehér. A hát és az oldal fekete szegélyű tollai miatt érdekes módon cirmosnak látszik. Váll- tollai feketék, fehér csúccsal. Szárnytükre a test felőli oldalon zöld, kintebb fekete, felül széles fehér csíkkal, melynek test felőli tollaiban barnás árnyalat is látszik. Az alsó farkfedők okkerszínűek, s a lábak felé fekete csík zárja le. A farka szürke, míg a felső farokfedői feketések. A csóré szürkés-fekete, lába barnás-fekete, szeme barna. A tojó és a nyugalmi ruhájú hím tollazata hasonló. Hangja a gácsér jellegzetes „krik-krik” kiáltásáról elég könnyen felismerhető. A párok a fészkelőterületen alakulnak ki. A fészket csak a tojó építi. Tojásai sárgásbarnák és széles-oválisak. A fészekalj 8-10 tojásból áll, a kotlási idő 21-22 nap, s a fiókák mintegy 6 hét után válnak repülőképessé. Mit kell tenni, ha a gyermek a nyári szünetben horgászni akar? pihenés A nyári szünetben a vízparton élő vagy nyaraló gyermekek gyakran kedvet kapnak a horgászathoz. A gyermek akkor horgászhat, ha van állami gyermek horgászjegye és az adott vízre érvényes területi engedélye. A 14. életévét be nem töltött kicsinek díjmentes állami gyermek horgászjegy egy naptári évre adható ki, és az csak nagykorú felügyelete mellett és egy horgászbottal pecáz- hat. Ha a gyermekhorgász a méretkorlátozással nem védett halfajokból olyan példányt fog ki, amellyel az öt kilogrammos korlátozást túllépi, a halat megtarthatja, a horgászatot azonban a méretkorlátozással nem védett halfajokra köteles arra a napra beszüntetni. A gyermek területi engedélyek kedvezményes árúak. Ma többféle gyermek területi engedélyt lehet váltani, vízterületre, térségre és megye területére is. Az állami horgászjegyet és területi engedélyt kiadó fogási naplóval is ellátja a gyermekhorgászt. A fogási naplót vezetni kell és a kiadó szervezetnek év végével a naplón feltüntetett időpontig le kell adni. A gyermekhorgászokat szívesen látják a horgászegyesületek, mivel sok egyesület szervez gyermekversenyeket, -vetélkedőket és horgásztáborokat is. A horgászrendi előírásokat azonban minden esetben át kell tanulmányozni a gyermeknek és különösen a felügyeletét ellátó személynek, mielőtt gyakorló pecássá válik. Szünidőben kellemes pecázni Tervezett vadgazdálkodás az elsődleges cél Kellemes hőfokú vizekben indul a meleg vízi csukakeresés horgászás A hal rendszerint már az első dobásnál rávág a jól vezetett csalira, és ez nagyban segíti a kifogását A csuka a meleg nyári napokon a nádszéleken, a nádasok és a hínárosok kisebb tisztásain tartózkodik, ahol a táplálékhal tömegesen vonul el előtte. Minél több az apró hal, annál több a csuka is azokon a területeken. Ez idő tájt a csuka megtalálható a kikötőkben, a mólók mentén, ahol a sekély háromnegyedes vízben még sok a hínár. A mindenkori terepviszonyokhoz alkalmazkodva kell a csalit a csuka vélt tartózkodási helye közelében vezetni. Csak teljes szélcsendben horgászhatunk anélkül, hogy a csónakot rögzítenénk. Mindenképpen biztosítani kell, hogy a szél ne sodorja a csónakot a horgászhely felé, és horgonyzáskor kerüljünk minden zajt. Hasonló a helyzet a kavicsbányatavaknál is. Ezekben nemcsak a partszélen megtelepedett gyékény, nád és hínár nyújt búvóhelyet a csukának, hanem a mederfenék egyenetlen domborzata is. Ha jól ismerjük ezeket a helyeket, akkor a partszéleken, továbbá a mederben is számíthatunk kapásra. A nagyobb patakokban és a kisebb-nagyobb csatornákban is csak olyan helyeken érdemes kísérletezni, amelyeken a csuka megbújva leshet a táplálékra. A lassú vízfolyás irányába dobjuk ki a csalinkat, túl a vízi növényzet sávján, majd lassan, a növényzet szélén vezessük végig. Ügyelni kell arra, hogy a csali a növényzettől legfeljebb félméternyire utazzon. A csuka többnyire a hínársáv szélén, középvízen vág rá. Ha nincs kapásunk, ismételjük meg néhányszor, majd menjünk tovább. Ha ez sem válik be, próbálkozzunk a másik, szomszédos tisztáson, és így lassan tapogassuk le a hínárszéleket. Egy-egy helyen elegendő 4-5 csalibevetés, hiszen a csuka rendszerint már az első dobásnál rávág a jól vezetett csalira. Feltéve, ha éhes, § és nem gyanús neki a csali f mozgása. Az ismételt dobások- | nak csak akkor van értelme, § ha téves irányba vetettük ki a Egy kifogott szép példány műcsalit, túl messze vezettük a növényzettől, vagy ha másfajta csalival is szeretnénk próbálkozni. Általában először mindig a legközelebbi helyeket horgász- szűk le, és csak ezután térjünk át a távolabbiakra. Törekedjünk a könnyed, lágy dobásokra. Főképpen a távdobások során ügyeljünk arra, hogy állandóan kontaktusban legyünk a műcsalival, és ne hagyjuk, hogy dobáskor a zsinór túlszaladjon. Időben fékezzük ujjunkkal és a bot süllyesztésével. A csuka ugyanis a vízre érés pillanatában rákaphat a villan- tóra. Magasan tartott bottal, túlszaladt zsinórral nem lehet azonnal bevágni. Még a köny- nyed dobásnál is fontosabb a csali helyes vezetése. Csukázás esetében a csalit általában középvízen kell vezetni. Gyakori hibának számít, hogy túl gyorsan vontatjuk be a műcsalit, ugyanis a csuka a balinnal ellentétben nem szereti üldözni a falatot. Ha túl gyors a csali mozgása, a csuka elvétheti az ugrást, és a horog nem jól akad el. Emellett falánkságát is jobban felkelti a vergődő kishal, és előnyös, ha ezt a műcsali vezetésével is utánozni tudjuk. Legjobb, ha a csali ide-oda billeg, váltakozva közlekedik emelkedőben és merülőben is, és zegzugosan halad.
